Vérplazmát adnék - Mire figyeljek?

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
frissítve:

A vérplazma adás (plazmaferezis) során levett plazmafolyadék gyógyszerkészítmények előállításához szolgál alapanyagul. Fontos hangsúlyozni, hogy ez több tekintetben sem azonos a véradással. Mik a különbségek?

A véradással és a vérplazma adással egyaránt segítünk, mindkét esetben donorok vagyunk. A véradásnál azonban a teljes vérre, annak minden komponensére szükség van (sejtes elemek, vérplazma), a plazmaferezisnél viszont egy speciális készülék segítségével steril és zárt körülmények között úgynevezett centrifugálással, majd szűréssel különítik el a vér alkotórészeit (plazmára, vérsejtekre, vérlemezkékre).

Az emberi vér felét teszi ki a vérplazma, ennek

  • 90%-a víz,
  • 8 %-a fehérje (pl. ellenanyagok)
  • 2%-át zsírok, ásványi anyagok és hormonok teszik ki.

A vér másik fele (kb. 45 százaléka) vörösvértestekből és fehérvérsejtekből, vérlemezkékből tevődik össze.

A vérplazma útja

Nem gyűjthet akárki plazmát! Csak az erre a célra kiadott működési engedéllyel és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet által kiadott, gyűjtésére vonatkozó engedéllyel rendelkező plazmaferezis állomás végezhet az OVSZ-szel kötött együttműködési megállapodás alapján ilyen feladatot. A plazmacentrumoknak meg kell felelniük a hazai és a nemzetközi irányelveknek, a legszigorúbb minőségbiztosítási irányelvek szerint végzik munkájukat.

Egy alkalommal 7-800 milliliter plazmát vesznek le a centrifugálási eljárással, ennek időtartama kb. 45 perc. A sárgás folyadék egy műanyag zacskóba kerül, a többi, szintén értékes komponenst (vörös- és fehérvérsejteket, vérlemezkéket) visszajuttatják a donor szervezetébe, ismételt szúrás nélkül.

Fontos a várakozási idő

A hiányzó mennyiség néhány nap alatt újratermelődik az emberi szervezetben. Az ajánlások szerint 5-10 naponta lehet plazmaadáson részt venni, azaz gyakrabban, mint a véradáson, hiszen itt a vér kritikus fontosságú alkotóelemei a plazmaadó szervezetében maradnak az eljárás során. Arra figyelni kell minden érintettnek, hogy betartsa ezt az időablakot, vagyis várjon a következő plazmaadással 5-10 napot.

A plazmafolyadék minél gyorsabb regenerálódásához bőséges folyadék- és zöldségfogyasztás, fehérjedús étrend ajánlott, illetve kerülni kell a dohányzást és az alkoholfogyasztást. A plazmaadás előtt pedig nagyon fontos a megfelelő hidratálás: legalább két liter folyadék elfogyasztása, illetve a megfelelő, szénhidrátdús, zsírszegény étkezés.

Részletesen Miként zajlik a plazmaferezis?

Ki lehet donor?
  • 18 és 60 éves kor közötti életkor.
  • Legalább 50 kg és 130 kg közötti testsúly.
  • A tetoválás és a testékszer nem akadály, fél év elteltével.
  • Alkalmassági vizsgálatokon való részvétel: a vénakontroll után kiderül, szúrható-e rendszeresen a kar, hiszen a vérplazmaadásnál is vénát szúrnak. A vitális paraméterek mérései (vérnyomás, hőmérséklet, hemoglobin szint meghatározás, a vérszegénység kizárása) után vírusszerológiai és egyéb orvosi vizsgálatot végeznek. Körülbelül egy hét elteltével érkeznek meg az eredmények, ekkor kiderül, lehet-e donor.

Megéri plazmát adni?

A vérnek, vérplazmának nem lehet piaci ára - olvasható az Európai Uniós jogszabályokban. Mégis fizetnek a plazmaközpontok a donoroknak, igaz, költségtérítést (útiköltség és térítés a kiesett időért), ami a minimálbér napidíja alapján lett megállapítva.

Vérkomponens gyűjtése esetén a donornak biztosított kalóriapótlás és a rendelkezésre állásának ellentételezéseként juttatott vagyoni érték adott év vonatkozásában egy donációra vetítve átlagosan legfeljebb a mindenkori hatályos jogszabályban megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) alapján alkalmazott órabér ötszörösének mértékéig terjedhet.” (3/2005. EüM rendelet 22/A. §)

Minden központnál eltérő, hogy milyen plusz ajándékokkal, bónuszokkal csábítják magukhoz a donorokat, erről külön nem írunk.

Hangsúlyozandó azonban, hogy ne az anyagiak miatt keressék fel a központokat! Legyen fontosabb az egészségmegőrzés, hiszen folyamatos alkalmassági vizsgálaton, azaz szűrővizsgálatokon (alap orvosi vizsgálat, állapotfelmérés vérnyomásméréssel, vérvétel a laborvizsgálathoz) vesz részt az, aki donor lesz, így időben kiszűrhető egy-egy betegség (egyebek mellett HIV-, hepatitis B-, hepatitis C-, szifilisz). Felfogható egy rendszeres szűrésnek is. Ráadásul az érintett jobban odafigyel az egészséges étkezésére, a megfelelő folyadékbevitelre.

Plazmából gyógyszer

A 90 százalékban vizet tartalmazó plazmából a gyógyszergyártó üzemben életmentő készítmények készülnek, elsősorban különböző alvadási faktorok, amelyek a veleszületett vérzékenységben, a hemofíliában szenvedő betegek ellátásához szükségesek, valamint az immunrendszer működési zavaraiban szenvedőknek adható úgynevezett immunglobulin-készítmények, melyek különböző fertőzések leküzdéséhez lehetnek létfontosságúak.

Bővebben Mi készül az emberi vérplazmából?

Tudta? Véradásra is el kell mennie

A szabályok alapján annak, aki plazmát akar adni, teljes véradáson is részt kell vennie évente legalább egyszer. Évente mintegy 400 ezer véradásra van szükség ahhoz, hogy minden vércsoportból megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre vérkészítmény, ehhez naponta 1600-1800 véradóra számítanak hazánkban.

Lásd még Véradási szabályok és tippek

WEBBetegForrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró

Cikkajánló

A vérplazmavétel (plazmaferezis)

Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász
Vérplazma
A plazmaadás a véradás egyik speciális formája: olyan folyamat, melynek során a donortól csupán a plazmafolyadék kerül levételre, miközben a vér egyéb, úgynevezett alakos elemei azonnal visszajutnak a szervezetbe.

Segítség