Véradási szabályok és tippek
frissítve:
Az ország betegeinek gyógyulását sok esetben különböző vérkészítmények segítik, melyek élő emberektől származnak: a véradóktól. Azonban sok közkeletű tévedés és félreértés kering a köztudatban a véradás menetéről, melyet most tisztázunk!
A legfontosabb szabály, hogy véradó minden egészséges nagykorú, de 65 évesnél fiatalabb személy lehet (amennyiben súlya nagyobb mint 50 kilogramm). Véradásra több formában lehet vállalkozni - vannak például állandó helyszínek, ahol az év minden időszakában lehetőség van véradásra.
A vérkészítményekkel kapcsolatos legtöbb teendő ellátását végző és a véradásokat koordináló Országos Vérellátó Szolgálat, illetve más egészségügyi és civil szervezetek is évente több alkalommal előre meghirdetett időpontban és helyszínen szerveznek kampányszerű véradásokat.
Egy év alatt egy személy csak meghatározott számú alkalommal lehet véradó: férfiak maximum ötször, nők legfeljebb háromszor adhatnak vért. A véradó egészségének védelme érdekében, a szervezet regenerációját elősegítendő, két véradás közt minimum 56 napnak kell eltelnie.
Egy véradással akár három életet is megmenthetünk, így ne féljünk vért adni!
A véradás menete
Véradás előtt az alkalmasságot orvosi vizsgálattal állapítják meg. A vizsgálat során természetesen a vér egyes jellemzőinek meghatározására is sor kerül, legfontosabb ezek közül a vér hemoglobintartalma. Olyan személyek esetében, akik első alkalommal adnak vért életük során, a vércsoport előzetes meghatározása is megtörténik.
Az orvosi vizsgálat a részletes anamnézis felvételéből és egy tájékozódó jellegű fizikális vizsgálatból áll, mely során az orvos meghallgatja a szív- és tüdőhangokat, megtapintja a nyirokcsomókat, megvizsgálja a látható nyálkahártyákat (az esetleges vérszegénységről nyerhető így kiegészítő információ), és a vérnyomásmérés sem maradhat el.
Amennyiben a vizsgálatok során eltérések fedezhetők fel, a vizsgáló orvos mérlegeli, hogy a véradót átmenetileg vagy véglegesen kizárja-e a véradásból. A kizárás sokféle betegség vagy kóros állapot miatt szükséges lehet, a vér alacsony hemoglobintartalmától kezdve a banális torokgyulladáson át a potenciálisan halálos veszélyt magában rejtő hepatitis fertőzésekig.
Önkéntes véradás |
| Önkéntes véradás - Magyar Vöröskereszt Facebook-oldala |
Véradásra célszerű étkezést követően érkezni. Ügyeljünk arra, hogy véradás előtt ne fogyasszunk zsíros, koleszterindús ételeket, mert a levett vér magas zsírsavtartalma előnytelen lehet a feldolgozás szempontjából. Fontos, hogy véradás előtt elegendő folyadékot fogyasszunk, az esetleges rosszullétek elkerülése érdekében.
Mivel a véradás során viszonylag jelentős mennyiségű vér levételére kerül sor, a szervezetnek ez kisebb megterhelést jelent, amely ellen előzetes megfelelő kalória- és folyadékbevitellel védekezhet a véradó.
Mit vigyünk magunkkal, ha vért akarunk adni?
A véradás előtt a véradót fényképes igazolvány alapján azonosítják, és szükség van a TAJ kártya felmutatására is. A véradónak különböző papírokat kell kitöltenie, amelyek életmódjára vonatkoznak, illetve arra kérdeznek rá, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy a Magyar Vöröskereszt donornyilvántartásba vegye.
Hol és hogyan használják fel a levett vért? |
| Sok véradóban felmerülhet a kérdés: mi is lesz az adományozott vérrel? A teljes vért laboratóriumban centrifugálással választják szét három fázisra. A teljes vérből alapvetően háromféle vérkészítményt lehet előállítani: vörösvértest- és trombocitakoncentrátumot, valamint plazmakészítményt. A vérkészítmények legnagyobb részét tervezett műtétek, illetve hematológiai betegségekben (mint például leukémiában) szenvedők kezelése során használják fel. A vérkészítmények további jelentős része daganatos betegek kezelése során kerül felhasználásra. Nagy hányadát szívbetegek, gyomor- és bélrendszeri betegségekben szenvedők, máj- és vesebetegek ellátása során használják fel, valamint vérszegénység és hematológiai betegségek kezelésében, szüléskor fellépő komplikációk során, illetve csont- és ízületi betegségek kezelésekor. |
A tényleges véradás során a véradó kényelmesen elhelyezkedik egy megfelelő ágyon vagy karosszékben, és ott tartózkodik a véradás teljes időtartama alatt. Egy-egy alkalommal kb. 450 ml vért vesznek le, mintegy 5-10 perc leforgása alatt. Maga a véradás egész folyamata pedig fél óra alatt lezajlik. A tű eltávolítása után pár perc pihenés szükséges, illetve nagyon fontos a folyadékfogyasztás: fél liter a javasolt mennyiség.
A véradás helyszínén a véradók számára mindig van biztosítva enni- és innivaló. A véradók ezen felül (jelenleg) 500 forintos étkezési utalványt kapnak.
A levett vér feldolgozása
A levett teljes vért az Országos Vérellátó Szolgálat laboratóriumaiban vizsgálják meg (vércsoport meghatározást és szűrővizsgálatokat végeznek), majd itt állítják elő a különböző vérkészítményeket (plazmakészítmények, vörösvérsejt- és thrombocita koncentrátumok), melyeket azután meghatározott ideig tárolnak, szükség esetén felhasználásra előkészítenek és a megfelelő helyszínre juttatnak.
A levett vért több szempontból is megvizsgálják, mielőtt az feldolgozásra kerül. Többek közt természetesen meghatározzák a vércsoportot is. Kiemelkedő jelentősége van a levett vér különböző betegségekre való szűrésének. A szűrésköteles betegségek spektruma országonként eltérő, a lista alkalmazkodik az adott régió földrajzi és éghajlati viszonyain fellelhető gyakoribb betegségek előfordulásához.
Így például Magyarországon fölösleges maláriát vizsgálni, hiszen az csak behurcolt esetekben fordulhat elő, így inkább az a szabály van érvényben, hogy a maláriával fertőzött vidékekről hazaérkezők egy ideig a véradásból kizártnak tekintendők.
Mi történik a vérrel, ha fertőzés gyanúja merül fel?
Hazánkban minden első véradó esetében vizsgálják annak az ellenanyagnak a vérszintjét, amely egy korábban lezajlott hepatitis B-fertőzésre utal. Ezen túlmenően minden egyes levett vért szűrnek hepatitis B és C vírusra, HIV vírusra és a szifilisz (lues) kórokozójára. Ha felmerül a fertőzés gyanúja, a vért megsemmisítik, így az soha nem kerül beadásra.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
