Mi van egy szem tabletta mögött? A gyógyszerfejlesztés
Egy ígéretes gyógyszermolekula-jelölt azonosítása után akár további 10 év munkát is igényelhet, mire a készítmény forgalomba kerülhet. A preklinikai és klinikai vizsgálatok több fázisból állnak, sőt a gyógyszerek hatásosságának és biztonságosságának monitorozása ezt követően is zajlik.
A hatóanyag-jelölt kiválasztása
A gyógyszerfejlesztés elején a kutatók azonosítják a betegségek pontos mechanizmusát, és azokat a biológiai pontokat (receptorokat, enzimeket, fehérjéket), amelyek befolyásolásával hatást lehet kifejteni egy panasz, betegség vagy állapot lefolyására. A kémiai reakciókat számítógépes modellek segítségével tesztelik, és több körben módosítják, javítva kémiai tulajdonságait (hatásosság, felszívódás, nem kívánt hatások minimalizálása). Ezek alapján, jellemzően 2-10 éves munka eredményeként választják ki azokat a molekulákat, amelyek kellően ígéretesek ahhoz, hogy kísérleti úton vizsgálják hatásukat.
Gyógyszerkutatásból származó adatok szerint 10 ezer vizsgált molekulából 250 esetében kezdődnek preklinikai vizsgálatok, 5 esetében humán klinikai vizsgálatok, és 1 molekulából lesz végül forgalmazható gyógyszer.
Preklinikai vizsgálatok
A gyógyszerészeti tulajdonságok meghatározását követően elkezdődhet a molekula preklinikai (klinikai vizsgálatot megelőző) vizsgálata. Ebben a fázisban történik meg a molekula hatásainak meghatározása, illetve itt derül ki, hogy mely betegségek kezelésére lesz alkalmas a majdani készítmény. Az előzetes vizsgálatok során állapítják meg a molekula toxikológia és biztonságossági tulajdonságait is.
A preklinikai vizsgálatok különböző élő organizmusok felhasználásával történik:
- először laboratóriumi tesztek során (in vitro) - baktériumtenyészeteken, sejttenyészeteken;
- másodsorban állatkísérletek során (in vivo) - laboratóriumi rágcsálókon.
A fejlesztés e preklinikai szakasza körülbelül négy évet igényel és az úgynevezett preklinikai dosszié lezárásával ér véget. Ez a dosszié a gyógyszermolekula-jelöltről összegyűjtött minden eddigi adatot tartalmaz. Ezt követően kezdődhet a molekula-jelölt klinikai fejlesztése, humán próbája.
Klinikai gyógyszervizsgálatok
A klinikai vizsgálatok négy fázisból állnak, ezek már a gyógyszer emberekre gyakorolt hatásait vizsgálják, szigorúan meghatározott követelmények alapján. Az első három fázis a forgalomba hozatal engedélyezésének előfeltétele (azaz a patikákba kerülést megelőzően történik), a negyedik a piaci értékesítést követi. Amennyiben bármelyik fázisban negatív eredmény születik, azaz a gyógyszer nem bizonyul kellően hatásosnak, súlyos mellékhatások jelentkeznek, vagy a mellékhatások összességében meghaladják a terápiás előnyt, a vizsgálat nem folytatódhat a további lépésekkel.
Fázis 1: a gyógyszer tesztelése egészségeseken
Az első állomás a Fázis 1. klinikai vizsgálat, melynek célja a molekulajelölt biztonságosságának és tolerálhatóságának igazolása a gyógyszer egyszeri (Fázis 1/a) illetve ismételt (Fázis 1/b) alkalmazása során.
A Fázis 1. vizsgálatok lebonyolításához szükséges idő egy-másfél évre tehető, a gyógyszerjelöltet egészséges önkénteseknek adják.
Már ebben a fázisban elkezdődik a molekulajelölt farmakokinetikai vizsgálata, azaz a kutatók elkezdik meghatározni, hogy hogyan alakul a gyógyszer sorsa a szervezetben (hatásmechanizmus, lebontás, kiürülés).
Klinikai fejlesztés |
Fázis 1. vizsgálat |
Kivitelezéshez szükséges idő: 1 év |
Vizsgálatba bevont alanyok száma: 20-80 fő |
Átlagos összköltség: 1-5 millió USD |
Sikeres tesztek aránya: 70% |
Fázis 2. vizsgálat |
Kivitelezéshez szükséges idő: 1,5 év |
Vizsgálatba bevont alanyok száma: 100-300 beteg |
Átlagos összköltség: 7-20 millió USD |
Sikeres tesztek aránya: 33% |
Fázis 3. vizsgálat |
Kivitelezéshez szükséges idő: 3,5 év |
Vizsgálatba bevont alanyok száma: 1000-5000 |
Átlagos összköltség: 20-1000 millió USD |
Sikeres tesztek aránya: 25-30% |
Hatósági engedélyeztetés elindítása |
Kivitelezéshez szükséges idő : 1,5 év |
Vizsgálatba bevont alanyok száma: irreleváns |
Fázis 2: a gyógyszer hatásosságának tesztelése betegeken
A következő szakaszban, a Fázis 2. vizsgálatok alanyai már abban a betegségben szenvednek, amelyre a majdani gyógyszer szedése javasolt lesz. Általában 100-300 betegen nézik meg a gyógyszerjelölt hatását. A vizsgálatok elsődleges célja a gyógyszer hatásosságának alátámasztása.
Ez a fázis gyógyszerfejlesztés szempontjából kritikus mérföldkő, mivel ezen a ponton igazolható először a molekula mögött álló tudományos teória. A Fázis 2. vizsgálatok időtartama megközelítőleg másfél év.
Fázis 3: igazolni a szer hatékonyságát tömegeken
A gyógyszer törzskönyvezést megelőző utolsó vizsgálat a Fázis 3. vizsgálat, amely 1000-5000 önkéntes beteg bevonásával történik. Ennek a fázisnak a célja nagyszámú betegen igazolni a vizsgált szer hatékonyságát és a gyógyszerjelölt hatását különböző életkorú, nemű betegeken is. A mellékhatásokat éveken keresztül monitorozzák, hogy azonosítani lehessen az esetleges hosszabb távú hatásokat is.
A gyógyszertesztek a legtöbb esetben kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálatok. Ez azt jelenti, hogy a bevont betegek egy része a kontrollcsoportba kerül, akik a hatóanyagjelölt helyett placebo készítményt kapnak. Sem a betegek, sem a kezelést végző orvosok nem tudják, hogy melyik beteg kapja a valódi hatóanyagot, és melyik a placebót. Ennek eredményeként a tesztcsoport és a kontrollcsoport eredményeinek összehasonlításával objektíven állapítható meg a gyógyszerprofil.
Nagyfokú szervezettség-, humánerőforrás- és infrastruktúraigénye miatt rendkívül költséges és időigényes fázis, lebonyolítása 2,5-4 évet is igényelhet.
Magyarországon is számos klinikai gyógyszervizsgálat folyik, ezek döntő többsége Fázis 3. vizsgálat. A kutatásokba az érintett betegek önként jelentkezhetnek, kezelőorvosukkal együttműködésben.
Lásd még Klinikai vizsgálatok - Miért hasznos a betegeknek?
Gyógyszerengedélyezés
A három klinikai fázis sikeres lezárásával lehet az illetékes hatóságokhoz fordulni a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének kiadásáért. Ez a hatóság Magyarországon az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet), vagy az uniós szintű EMA (European Medicines Agency). Az Egyesült Államok hatóságának (FDA) engedélye nem érvényes az Európai Unió területén.
Az engedélyeztetés akár másfél évig is eltarthat, ezalatt a hatóság további dokumentáció benyújtását is igényelheti, amíg meggyőződik a gyógyszer hatásosságáról és biztonságosságáról. Egy gyógyszermolekula-jelölt sikeres bevezetésének valószínűsége igen kicsi, azonban a fejlesztés során folyamatosan nő.
A gyógyszerfejlesztés teljes költsége iparági adatok szerint átlagosan 1,4 milliárd USD (1-2,6 milliárd dollár) az engedélyezésig. A jóváhagyást követő további költségekkel a legutóbbi becslések szerint átlagosan 2,9 milliárd USD egy gyógyszer piaci bevezetése.
Fázis 4: törzskönyvezett gyógyszerek nyomon követése
A forgalomban lévő gyógyszerek monitorozása folyamatos. Ebben a fázisban a betegek kezelésében részt vevő orvosoktól begyűjtött adatokon keresztül ellenőrzik nagy mintán a gyógyszerek hatásosságát, hosszú távú biztonságosságát, rögzítik az esetleges igen ritka mellékhatásokat is. Új információ esetén módosulhat a készítmény alkalmazási előirata, betegtájékoztatója, vagy bevonásra is kerülhet a gyógyszer. A beérkező adatok mennyisége nagyban függ attól, hogy a népesség mekkora része érintett a kezelt betegségben, és hányan használják az adott készítményt.
Fontos tudnivalók és alapfogalmak a gyógyszerekről |
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
Adatok aktualizálva 2024-ben - forrás: Innovation in the pharmaceutical industry (PubMed); Clinical Research (FDA)