Mit is jelent az, hogy vérnyomás?

Mi a vérnyomás? Hogyan mérjük? Mi a normál értéke? Mitől alakulhat ki magas és mitől alacsony vérnyomás? Cikkünkből kiderül.

Mi a vérnyomás és hogyan történik a vér keringésének szabályozása a szervezetben?

A szervezet vérellátásának fenntartásában, a vér keringetésében a perifériás erekben a szív vesz részt. A szív pumpafunkciója segíti a vér áramlását az artériás rendszerben. A tüdőereken keresztül pedig oxigénnel dúsított vérre cserélődik az „elhasználódott vér”.

A minden egyes szívösszehúzódás során továbbított vér mennyiségének (pulzustérfogat) és a percenkénti szívösszehúzódások számának (pulzus) szorzata adja meg a perctérfogatot, vagyis az egy perc alatt a nagyvérkörbe áramló vér mennyiségét. A nagyerekbe kerülő vér nyomást gyakorol az egyébként élettanilag rugalmas erek falára. Ez adja a vérnyomást, mely mérhető. A vérnyomás legmagasabb értéke a szívösszehúzódás alatt, legalacsonyabb értéke a szív elernyedése alatt alakul ki. Ez a két érték adja a mérhető vérnyomás felső (szisztolés érték), illetve alsó (diasztolés érték) értékét. A szisztolés nyomások értékét pedig alapvetően az erek falának rugalmassága (pl. meszes ereknél csökken a rugalmasság), illetve a percenkénti nagyerekbe pumpált vérmennyiség határozza meg.

A vérnyomás szabályozásában ezenfelül számos szabályozó rendszer vesz részt. Ez a szabályozás elsősorban hormonális úton történik.

Az élettani vérnyomást befolyásolja a hormonális rendszer állapota, a napszak, a fizikai aktivitás, az érzelmi állapot, az ébrenléti állapot, a fájdalom, a test folyadéktartalma, az étkezés, de még a testhelyzet is.

A vérnyomás mérése

A vérnyomás alapvetően az érrendszer bármely szakaszán mérhető. A mindennapi orvosi gyakorlatban, illetve az otthoni vérnyomásmérés esetén a nagyvérköri artériás nyomást mérjük, indirekt (nem közvetlen) módszerrel. Kórházi (elsősorban intenzív) ellátás során azonban sok esetben fontosabb a közvetlen érbe (az adott érbe – artériába, nagyvénába) vezetett eszközzel (véres úton) történő vérnyomásmérés és -monitorozás.

A „hagyományos” vérnyomásmérés során a felkarra helyezhető mandzsettában a várható szisztolés érték felé emeljük a nyomást, majd a levegő lassú kiengedése mellett az ér felé helyezett fonendoszkóp segítségével hallgatjuk a megjelenő első hangot (szisztolés érték), mely a vér áramlásának megindulását jelzi, illetve a pulzáló hang megszűnését, mely a diasztolés nyomást jelzi. A kórházi gyakorlatban használt higanyos vérnyomásmérőkkel azonos elven működnek az otthoni automata vérnyomásmérők is.

Mi a vérnyomás normál értéke?

Az optimális vérnyomás nem haladja meg a 120/80 Hgmm-t. De az elfogadott normál értéket, vagyis magas vérnyomás esetén az elérendő célértéket befolyásolja az életkor, illetve a meglévő társbetegségek is (pl. cukorbetegség).

Mikor alakulhat ki magas vérnyomás?

A magas vérnyomás okait tekintve lehet elsődleges, az esetek kb 90%-ában, anikor nincs kideríthető ok a háttérben.

Másodlagos magas vérnyomás legyakrabban a következő eltérések miatt alakul ki, ezeket az okokat kell kizárni:

• veseérbetegség, meszesedés
• vesebetegség
• mellékvese-betegség, -túlműködés, esetleg -daganat, Cushing-szindróma
• mellékpajzsmirigy-túlműködés
• pheochromocytoma
• pajzsmirigy-túlműködés
• aortaszűkület, fejlődési variáció
• gyógyszeres kezelés, alkohol-, kábítószer-fogyasztás

Milyen betegségeket súlyosbít a magas vérnyomás?

• szívbetegség, szívelégtelenség
• szívizominfarktus
• érrendszeri betegség, érelmeszesedés
• vesebetegség, veseelégtelenség
• stroke – agyérelzáródás

Néhány szóban az alacsony vérnyomásról

Alacsony vérnyomásról beszélünk, ha a vérnyomás felső, szisztolés értéke 100 Hgmm alatt van. Ez normálisan előfordulhat sportolók körében, illetve gyakran látjuk fiatal, vékony nők esetén is (családi halmozódással).

Két esetről érdemes még tudni, létezik az úgynevezett orthostatikus hypotonia, ami jellegzetesen azzal jár, hogy fekvő vagy ülő testhelyzetből történő hirtelen felállás esetén esik a szisztolés vérnyomás (legalább 20 Hgmm-el). Az alsó végtagokban, illetve a hasi területeken pangó vér miatt agyi keringészavarnak megfelelő tünetek jelennek meg (szédülés, homályos látás, ájulás).

Másrészt fontos tudni, hogy számos kórfolyamat része vagy következménye is lehet alacsony vérnyomás, ezek leggyakrabban:

• pajzsmirigy-alulműködés
• mellékvese-elégtelenség
• szívelégtelenség, szívbillentyű-szűkület, ritmuszavarok
• fertőző betegséghez társuló szisztémás fertőzés, vérmérgezés részjelensége
• folyadékhiány, kiszáradás
• diabéteszhez társuló keringészavar
• gyógyszerhatás.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus