Kerüljük el a kiberchondriát: tájékozódjunk okosan egészségi állapotunkról

A mai világban, mióta majd mindenki otthonába beköltözött az internet, egyre gyakoribbá vált az a szokás, hogy ha valaki valamilyen tünetet érzékel magán, háziorvosa helyett a Google-höz és egyéb keresőoldalakhoz fordul először. Érthető, hiszen a rendelőben töltött hosszú várakozási idő helyett így pár másodperc alatt többezer oldalnyi találatot kapunk, ahol megtudhatjuk, mi is okozza problémáinkat.

Az interneten való utánajárás egyrészt hasznos is lehet. Sok, valóban hiteles orvosi oldal áll ilyenkor rendelkezésünkre, ahol tájékozódni tudunk. Az utánajárás révén felkészültebben tudunk megérkezni a rendelésre, sokkal inkább megérthetjük az orvosi utasításokat, javallatokat. Ilyenkor rá is tudunk kérdezni olyan dolgokra, amik nem voltak egyértelműek számunkra az interneten, így átfogóbb képet kaphatunk arról, hogy a rendelőből kilépve milyen teendők várnak ránk, hogyan tudunk legjobban tenni gyógyulásunkért, állapotunk javulásáért.

Ha pedig az orvossal való találkozás után szeretnénk többet megtudni betegségünkről, ebben is segítségünkre lehetnek az egészségügyi weblapok. Sok esetben orvosunk ad nekünk tájékoztató jellegű prospektusokat betegségünkről, ezeken gyakran találhatók honlapcímek, amikre ellátogatva további információt nyerhetünk. Ha esetleg az orvos nem adna magától prospektusokat, mi is megkérdezhetjük, hogy esetleg tud-e ilyenekkel szolgálni. Ezen kívül nyugodtan kérdezzük meg orvosunkat, tud-e hiteles internetes forrásokat ajánlani, ahol mi magunk tovább tájékozódhatunk. Az, ha látszik, hogy érdekel minket egészségünk, szeretnénk vele foglalkozni, minden esetben becsülendő!

Az éremnek két oldala van: sok esetben hajlamosak vagyunk túlzásba vinni az internetes keresést

Ilyenkor a sok-sok tünetkeresgélés után már olyan dolgokat is elkezdhetünk észrevenni magunkon, amik nem is valódi tünetek, csak a sok keresgélés után képzeljük be őket. Ilyenkor úgy érezhetjük, hogy hiszen, ha jobban belegondolunk, igaza van a cikknek, tényleg fáj a hasunk is, a fejünk is, levertek is vagyunk, sőt, mindaz, amit találtunk, igaz ránk. Hajlamosak vagyunk rögtön diagnosztizálni is magunkon a betegséget. A jelenség neve kiberchondria, a hipochondria mintájára. Az a sok betegség, amit szakember segítsége nélkül diagnosztizálunk magunkon, szorongást okozhat, folyamatosan azon aggódunk, vajon tényleg ilyen rossz-e a helyzet, tényleg betegek vagyunk-e és a tömérdek találat közül vajon melyik betegség lehet a miénk. A legtöbb tünetet több betegség is okozhatja. Ha valami rémisztőt látunk, nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni. Egy fejfájás mögött sokkal gyakrabban a kialvatlanság, az elégtelen folyadékfogyasztás áll, nem pedig agydaganat. Egy orvosi látogatás során ilyen félreértések is tisztázhatóak.

Sok orvos nem szereti, ha a beteg úgy érkezik hozzá, hogy már diagnosztizálta magát az internet segítségével. Azért fordulunk orvoshoz, mert ő a szakember, ő ért a betegségekhez, ő tud nekünk valóban segíteni, hiszen ez a feladata, ezért tanult sok éven keresztül. Ha úgy viselkedünk, mintha pár interneten talált cikk elolvasása után már szakértők lennénk a témában, természetes, hogy felkelthetjük kezelőorvosunk ellenszenvét. Senki nem örül neki, ha saját szakterületéből oktatják ki. Gondoljunk csak a fészeképítő vadgalamb meséjére, aki segítséget kér a szarkától. Miután a szarka segíteni próbál, a galamb mindenre csak azt tudja válaszolni: tudom. A szarkának nem sok időbe telik bele, hogy otthagyja a galambot, hiszen „ha tudod, csináld magad”.

A legnagyobb probléma az interneten való utánanézéssel mégis a megbízhatatlanság. Mivel az internetre bárki bármilyen tartalmat feltölthet, nem biztos, hogy csak hiteles információval találjuk majd szembe magunkat keresésünk során. Sok esetben a magát egészségügyi oldalként beállító oldal szerzője valójában nem is egészségügyi szakember. Rosszabb esetben a honlap célja csak annyi, hogy valami újfajta csodagyógyszert próbáljon eladni nekünk jópénzért, aminek ráadásul nincs is semmilyen bizonyított gyógyító hatása, sőt, akár még árthat is nekünk. A személyes beszámolóként feltüntetett történet, amiket ilyen oldalakon találunk és a csodás gyógyulásokról szólnak, sok esetben nem igaziak. Ne dőljünk be ezeknek a hirdetéseknek!

Bár teljes bizonyossággal csak ritkán tudjuk megmondani, hiteles-e egy egészségügyi oldal, mégis van néhány szempont, ami alapján magunk is eldönthetjük, valóban hiteles egészségügyi oldalt olvasunk, ahol valóban hiteles információkat találhatunk. Érdemes a következő szempontok szerint megvizsgálni egy oldalt, hogy kiderítsük, valóban hiteles-e a honlapunk.

Hitelesség

Miről szól egy honlap, mi a célja? Nézzük meg, ki írta a cikket, ki szerkeszti a honlapot. Vajon tényleg szakember közli ezeket az információkat? Vagy csak valaki, aki el akar adni nekünk valamit? Fontos az is, hogy megtaláljuk, hogyan lehet kapcsolatba lépni egy oldallal, hogy tudjuk feltenni kérdéseinket.

A honlapokon általában az Impresszum és a Kapcsolat címkére kattintva megtaláljuk, mi a honlap célja, és kik is tölthetnek fel tartalmat az oldalra. Láthatjuk, hogy a cikkeket valódi orvosok és egészségügyi szakemberek írják-e. Ezen kívül itt találhatjuk meg az elérhetőségeket is, ahol igény esetén kapcsolatba léphetünk az oldallal.

Tudományos tartalom

Fel vannak-e tűntetve a felhasznált tudományos források? Honnan származik ez az információ, tényleg tudományos ismereteket közölnek?

Fontos, hogy fel legyen tüntetve az írások szerzője, valamint a felhasznált irodalom is, ahol akár tovább is tudunk tájékozódni.

Szponzorált-e?

Nézzük meg a honlapon található hirdetéseket. Ha a betegség leírása után azonnal találunk egy olyan hirdetést, amiben az található, hogy valamilyen szer azonnal megoldást nyújthat előbbi problémánkra, amit itt és most azonnal be is szerezhetünk, kezdjünk gyanakodni, hogy a honlap célja valójában nem az egészségügyi tájékoztatás, hanem csak a reklámozás. Míg egy honlapnak lehetnek szponzorjai, akik anyagilag támogatják a honlap működését, nem mindegy, hogy a honlap célja egy termék árusítása, vagy tényleg az egészségügyi tájékoztatás. Fontos, hogy a hirdetéseknél egyértelműen lássuk, hogy ezek hirdetések, és nem a tudományos részhez tartoznak.

Időszerűség

Mivel az egészségügy rohamos léptekkel fejlődik, fontos, hogy figyelembe vegyük az információ keletkezésének idejét. Például ma már fejfájás gyógyítására nem használjuk a középkori receptekben leírt kigyómájat és gyíkfarkat, hiszen azóta valóban hatásos gyógyszereket kaphatunk. Míg ez egy eltúlzott példa, sok új kutatás által sok új eredmény derül ki, amik segítségével több és pontosabb ismereteket szerezhetünk mi is. Figyeljünk rá, hogy az írás ne nagyon legyen régebbi 3-5 évnél. Ilyen keltezésű információk valószínűleg még ma is igazak.

Érthetőség

Fontos, hogy megértsük, miről is szól egy írás. Míg egy irodalmi műnél izgalmat kelt a balladai homály, az egészségünkkel kapcsolatosan ez nem feltétlenül jó dolog. Sokszor ez a ködösítés a valótlan információk jele lehet.

Ha a kérdéses weboldalakat, ahol információt találunk, ezek alapján a szűrők alapján átvizsgáljuk, valószínűleg meg tudjuk állapítani, hiteles-e az oldal, biztonsággal tájékozódhatunk-e rajta.

Az internetes utánajárás mellett fontos, hogy észben tartsuk, ezek az oldalak csak kiegészítő jellegű információt adnak, az orvossal való személyes találkozást és konzultációt nem helyettesítik! Tehát bár hasznos dolog, ha tájékozódni szeretnénk, ne feledjük el, hogy a legátfogóbb tájékoztatást mégiscsak kezelőorvosunktól kaphatjuk. Hiszen ő azért van, hogy rajtunk és nekünk segítsen.

(Tankó Zita, orvostanhallgató, Semmelweis Egyetem, Lektorálta: Dr. Babusa Bernadett)