Szapora légzés - Hiperventiláció, tachypnoe

Légzésünk anélkül működik, hogy gondolni kellene a lélegzetvételre, nem tudatosan irányítjuk. Egy felnőtt ember 12-15-ször vesz levegőt egy perc alatt, ha ennél többször, akkor azt orvosi szakkifejezéssel élve tachypnoénak nevezzük. A tachypnoét el kell különítenünk a hiperventilációtól, ami szintén egyfajta szapora légvétel.

Hiperventiláció

Megkülönböztetjük a hiperventilációt, ami olyan túl szapora légzést jelent, amikor a szervezetben az oxigenizáció meghaladja az anyagcsereigényt. Ilyenkor a légzésszám növekedése nem egy kompenzációs folyamat eredménye, hanem elsődlegesen jön létre, pszichés hatásra.

A légzés során oxigént lélegzünk be és szén-dioxidot ki. Ha valaki hiperventilál, felborul a légzési gázok egyensúlya és túl sok szén-dioxid jut ki a tüdőből. Ha a szén-dioxid-szint túl alacsony, a vér pH-ja megváltozik, növekszik, amely szédüléshez, eszméletvesztéshez vezethet.

A hiperventiláció szapora lélegzetvétel, ami kóros változásokat idéz elő a szervezetben. Respiratorikus alkalózis jön létre, amelynek során az ionizáltkalcium-szint csökken és ezáltal további panaszok jönnek létre. Kezdetben, illetve enyhébb lefolyás során csak zsibbadás, mely főleg az ujjakat, ajkakat érinti, majd jellegzetes izomgörcs alakul ki, a kezek úgynevezett őzfej tartásba kerülnek, de az alsó végtagokat is érinti a görcsös állapot. Ez a carpo-pedal spasmus. Súlyos esetben gégegörcs is létrejöhet.

A hiperventilációval együtt fellépő tünetek

• szédülés
• zsibbadás vagy bizsergés az ujjakban
• erős szívdobogásérzés
• olyan érzés, mintha a levegő nem kerülne be a tüdőbe
• fejfájás
• szorongás

A hiperventiláció okai

A hiperventiláció hátterében lelki folyamatok, szorongásos állapotok állnak, érzelmi stressz eredményeként jön létre.

Félelem, pánik, stressz: A legáltalánosabb ok a hiperventiláció kialakulására az érzelmi stressz, pánikzavar, szorongás. Egy felmérésben a hiperventiláló emberek 50%-ánál pszichés okok álltak a háttérben.

Mi a teendő hiperventiláció esetén?

A pánikzavar tüneteként kialakult hyperventilláció megnyugtatással, légzésvezényléssel megszüntethető, az állapot rendeződik.

A rosszullét szervi okainak kizárása után pszichiátriai gyógyszeres kezelés és pszichoterápia, ez utóbbin belül is kognitív terápia, autogén tréning jön szóba a hyperventillációval járó pánikzavar kezelésére.

A gyors légzés lelassítása és a normál értékek visszaállítása mellett a hárttérben álló ok kezelése is cél.

Olyan esetekben, amikor a hiperventiláció félelem, szorongás vagy pánikroham miatt következik be, a kezelés lehet:

• szorongás elleni gyógyszerek
• kognitív viselkedésterápia (CBT)
• beszélgetési terápia vagy tanácsadás

Ez a cikk is érdekelheti Stresszkezelés, de hogyan?

Otthoni teendők

Ha enyhe a hiperventiláció és szorongás vagy stressz miatt alakult ki, az otthoni kezelés eredményes lehet. A hiperventiláció otthoni kezelésének lépései:

• Belly légzés, ami során a helyes légzésre kell koncentrálni
• Nostril légzés, amikor az egyik orrlyukat be kell fogni és a másikon venni a levegőt
• Kényelmes testhelyzetben történő relaxáció
• Meditáció, amely alatt a nyugodt és mély légzésre kell koncentrálni

Tachypnoe

Szapora légzéssel több betegség jár, ekkor azonban a hyperventillációtól eltérően a magas légzésszám a kóros állapot, a kóros paraméterek kompenzációját, a helyreállítást szolgálja.

Magas légzésszám, kóros légzés, tachypnoe okai lehetnek

• Koponyasérülés

Az agy nélkülözhetetlen szerepet játszik a légzés irányításában. Ha az agy sérül, a légzésritmus változhat, Cheyne-Stokes-légzés alakul ki. A koponyasérülés legjellemzőbb tünetei a hányinger, fejfájás, zavartság. Ha valakinél ezek a tünetek lépnek fel, sürgős orvosi vizsgálat szükséges.

• Tüdőbetegség

Bizonyos tüdőbetegségek, mint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és az asztma is nehézlégzéssel jár, a légzésszám is emelkedik. A COPD és az asztma egyéb tünetei közé tartozik mellkasi fájdalom, mellkasi diszkomfort és köhögés. A tüdőgyulladás (pneumonia) miatt romlik az oxigénellátottság, amire a szervezet tachypnoéval reagál.

• Diabéteszes ketoacidózis

A diabéteszes ketoacidózis inzulinhiányos súlyos anyagcserezavar, melyet a többi tünet mellett légzészavar, úgynevezett Kussmaul-légzés is jellemez.

• Nagy magasságban

Nagy tengerszint feletti magasságban magaslati betegség lép fel a csökkenő légnyomás és csökkenő oxigénmennyiség miatt. A 2400 méter feletti magasságban nehézlégzés és hiperventiláció is felléphet.

Sok embernél a hiperventiláció már 2400 méter alatti magasságban is fellép, például az asztmásoknál.

A tachypnoe diagnosztizálása

A tachypnoénak számos oka lehet, ezért nélkülözhetetlen az orvosi kivizsgálás. A fizikális vizsgálat, laboratóriumi artériás vérgázanalízis és képalkotó vizsgálatok képezik a kivizsgálás alapjait.

A tachypnoe kezelése

A tachypnoe kezelésének célja a szapora légzés okainak kezelése, megszüntetése, hogy a jövőben ne következzen be újra.

Mikor kell mentőt hívni?

A szapora légzés, "levegőkapkodás”, nehézlégzés riasztó tünet, a laikusnak nem feladata a tünet mögötti ok megtalálása, ez sokszor a szakember számára is nehézséget jelent és több vizsgálatot tesz szükségessé.

A következő tünetek esetén mindenképp hívjon mentőt:

• mellkasi fájdalom
• zavartság
• láz
• kék vagy szürke ajak, bőr, ujjak
• ájulás
• nehézlégzés

Összegezve

Érzelmi és fizikai állapotok széles skálája okozhat szapora légzést.

Ha valaki hiperventilál, meg kell próbálni megnyugtatni és az otthoni kezelési technikákat alkalmazni mindaddig, amíg vissza nem tér a normál légzésszám. Amikor a szapora légzésnek érzelmi oka van, a stressz kezelése a hasznos eljárás.

Azokban az esetekben, amikor a szapora légzés szervi betegség miatt következik be, a betegség kezelése stabilizálja a légzést is.

Bármi is az oka a szapora légzésnek, fontos, hogy orvoshoz forduljunk, hogy megtalálja a kiváltó okot és ennek alapján a hatékony kezelést.

Forrás: WEBBeteg
Sohajda Fanni, fordító; medicalnewstoday.com

Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos