Időjárás-változás, fronthatások, nyári meleg

A testnek és a léleknek is a tavaszi, majd a nyári napsütés, a napfény, a kellemes hőmérsékleten, jó esetben a tiszta, szabad levegőn való tartózkodás, a fürdőzés, a kirándulás a legideálisabb feltöltődések egyike.

Csakhogy a légköri hatások ingadozásával, a hirtelen változó hőmérséklettel, az időjárási fronthatások állandósulásával, a globális felmelegedés következményeivel nagy tehernek van kitéve minden korosztály szervezete már magzati kortól.

A légnyomás és hőmérséklet változására, ingadozására minden második ötven év feletti lakos reagál érzékenyen, míg a negyvenes korosztály soraiból minden harmadik ember, a húsz és harminc év közöttiek 30 százaléka érintett ebben a kellemetlen állapotban. Sajnos az időjárás-érzékenység nem kerüli el a csecsemőket, a kisgyermekeket, az iskolásokat, a serdülőket, az ifjakat sem. A legveszélyeztetettebbek az idősek, a tartós betegségekkel élők, a rendszeres gyógyszerszedők, a kismamák és a reumatikus, keringési és szívbetegek, illetve a neurotikus kórságokban szenvedők, a túlsúlyos, az operációkon átesett emberek, valamint a fekvő betegek.

Sokan vannak, akik csupán legyintenek arra, ha az időjárás közelgő változásával hozzuk összefüggésbe a fejfájást, a migrént, a fáradékonyságot, aluszékonyságot, a szédülést, az ingerültséget, a vérnyomás ingadozását, a rossz éjjeli alvást, a reumatikus panaszok erősödését, a korábbi műtéti beavatkozások helyének, területének érzékenységét, kínzó fájdalmát. Ez viszont nem legendára épülő megállapítás és észrevétel, hiszen időszámításunk előtt 400 évvel már Hippokratész is azt hirdette az orvoslásban, hogy forróságban, nagy melegben tilos eret vágni, sebet bolygatni és bármilyen olyan orvosi gyógyító tevékenységet végezni, ami megterheli a beteg szervezetét és vérzéses állapottal jár.

Ezt a tézist még ma is betartják az orvosok bizonyos klinikákon hazánkban is, amivel a páciensek egészségét óvják és a szövődmények fellépését igyekeznek elkerülni. Halasztható idegsebészeti, hasi, szív-, traumatológiai operációkat kánikulában nem szívesen végeznek az orvosok, épp a vérzékenység, a fertőzésveszély, a nehezebb sebgyógyulás és a hőség okozta, a szervezetet megterhelő szív-érrendszeri és keringési problémák fellépése miatt. Ezek legsúlyosabb formája lehet a szív- és agyi infarktus, az agyvérzés.

- Ha a nyári kánikulában valaki szívtájéki szorító érzést, szabálytalan szívverést tapasztal, vagy nehezebbé válik a levegővétele, légszomj lép fel, esetleg tartós szédülés, fülzúgás, visszatérő ájulásérzés, migrénes fejfájás, szűnni nem akaró, a megszokottnál erősebb izzadás, patakokban jelentkező verejtékezés áll fenn a test egészén, továbbá visszatérő zsibbadás jelenik meg a karban, a homlok vagy az arc, a száj tájékán, akkor elkerülhetetlen, hogy a háziorvos vagy a szakorvos azonnali segítségét kérjék az érintettek. Sürgősség esetén a mentőket kell hívni – tudtuk meg dr. Takács Andrea belgyógyász főorvostól, aki hozzátette: – A megváltozott légköri hatások, melyek jó néhány éve hatalmas próbatételt jelentenek a hazánkban élők számára is, a gyors felmelegedés, a kánikula okozta forróság, hőség, az UV-sugárzás égető ereje, majd a levegő hirtelen csökkenő hőmérséklete, a viharosan tomboló széllökések, a légnyomás ingadozása, a váratlanul érkező esőzések, viharok, szinte követhetetlenek a szervezet számára. Valamilyen formában az egészséges emberek is megérzik a hőmérséklet radikális ingadozását, a fronthatásokat, az időjárás-változásokat. Nem véletlen, hogy szerte a világon, kutatócsoportok ellenőrzik az időjárás hatását az emberi szervezetre és a viselkedésre, a betegségek tüneteinek felerősödésére, az idegrendszeri panaszok féktelenségére.

Fontos tudni! Mi a teendő szívinfarktus esetén?

- Vajon miért érezzük előre a fronthatásokat, miért reagálunk érzékenyen, ha változás történik a légkörben?

- A lakosság minimum 50 százaléka érzékeny a fronthatásokra, az időjárás radikális változásaira. A hőség és a hideg levegő hirtelen váltakozására, a szeles, csapadékos idő érkezésére. Azok az érzékenyebbek, akiknek az immunrendszere, idegrendszere gyengébb, idült betegségben szenvednek, továbbá az idősebb korosztály, a kismamák, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, a reumás, a vese-, a máj-, az epe-, a gyomorbetegségben szenvedők, a műtéteken átesett emberek nagy fájdalmat érezhetnek egy-egy fronthatás előtt és közben. A csecsemők, a kisgyermekek, az iskolások, a serdülők, az arra érzékeny ifjak, a hormonális változást épp elszenvedők, legyen az klimax vagy bármilyen hormonháztartást érintő betegség, a túlsúlyos emberek, a tüdőbetegek, a daganatos betegséget megélők, valamint a vérzékenységre hajlamosak kétharmadát megviselheti az időjárás szélsőséges változása. Rossz lesz a közérzetük, gyengébbnek érezik magukat, levertek, fulladnak, aluszékonyak, ingerültek, szédülnek, szűnni nem akaró fejfájás gyötri őket, koncentrációs zavart élnek meg, éjjel nem tudnak pihentetően aludni, étvágytalanok, hányingerrel küszködnek.

- Ezek nagyon megterhelő tünetek, melyeket el kell viselni, amíg az időjárási fronthatás meg nem szűnik, és kiegyensúlyozottá válik a levegő hőmérséklete, a légnyomás és a páratartalom. Mi a teendő ilyenkor, mivel enyhíthető az életminőséget romboló állapot?

- Számos kérdésre az orvosok sem tudnak teljesen hatásos, eredményes tanáccsal szolgálni, ez szinte lehetetlen. Az bizonyos, hogy önkényesen senki nem hagyhatja abba a megszokott, az egészségét szolgáló gyógyszerek szedését. Ez vonatkozik a vízhajtókra is, de erről ajánlatos időben konzultálni a családorvossal. Nem érdemes a gyógyteák fogyasztását erőltetni liter számra, mert nem tudhatja a páciens, hogy a hőségben az izzadás, nehéz légzés, szapora szívverés és az egyéb tünetek mellett abban a szituációban a korábban áldásos gyógyteák miként hatnak az irreálisan kialakuló időjárás-változás során. Ne kísérletezzünk! Fontos pihenéssel, ágynyugalommal, napi 2-3 liter tisztavíz-fogyasztással, sok és friss gyümölcs vagy frissen mixelt gyümölcsök és zöldség fogyasztásával – a görögdinnye kimondottan alkalmas az egészséges folyadékpótlásra vagy a citromos, mentaleveles, bodzás limonádé csapvízből vagy szénsavmentes ásványvízből készítve – pótolni a folyadékhiányt. A tömény és nagy mennyiségű alkohol, a kávé, az energiaital határozottan ártalmas lehet. A gyakori zuhanyzással vagy langyos-hűvös váltóvizes fürdővel, zuhannyal, a tarkótáj, a csuklók vizes borogatásával érdemes enyhíteni a szenvedésen. Az ödémára, vérzékenységre való hajlam is sokkal erősebb ilyen körülmények között, így a frontok érkezésekor az érzékenyebb személyeknél gyakoribb az orrvérzés vagy gyomorvérzés, a nőknél köztes vérzés a menstruációs ciklusok közt. A nőket egyébként is jobban megviseli az időjárás-változás kínzó tünete, akárcsak a kismamákat, a szépkorúakat, a kisdedeket, a betegeket. Az időjárás szélsőséges változásának hatására a stresszes, feszült állapotra szinte mindenki hajlamos lesz.

- Miként válhatunk edzettebbé a gyakori időjárási fronthatásokkal szemben, ha azt kikerülni nem lehet?

- Muszáj megbirkóznunk a szélsőséges időjárási változásokkal. Más esélyünk nincs. Edzetté kell tenni magunkat a korábban említett módszerekkel, valamint a rendszeres mozgással, testedzéssel mindenkinek az életkorához, egészségi állapotához igazodva. Kerülni kell a súlyfelesleget, az elhízás amúgy is veszélyes következményeit, a túlevést. Azok az emberek, akik nem ágyban fekvő betegek, vagy segítséggel, vagy saját elhatározásukból, de naponta keljenek útra, ne csak a lakásban üljenek. Muszáj a szervezetnek hozzászoknia a hőmérséklet-különbséghez, ami a lakásban uralkodik és kint, a szabad levegőn. A klímaberendezések használata a lakásban, üzletekben, a gépkocsiban mindig figyelmet kíván, elkerülhetetlen a rendszeres tisztításuk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ha az utcai 35-40 fokból belépünk a 20 fokos, légkondicionálóval ellátott üzletekbe, rendelőkbe, lakásokba, akkor az izzadt, felhevült test és szervezet nem mindenkor tudja elfogadni ezt a hatalmas hőingadozást. Aki tudja, hogy erre érzékeny, kerülje a hasonló helyeket vagy legyen a táskájában egy kardigán, vállkendő, ami a kisgyermekekre is vonatkozik. Nagy forróságban legkedvezőbb vízparton pihenni, vízben hűsölni vagy épp az árnyat adó fák között, hegyvidékeken tartózkodni, de semmiképpen nem a tűző napon. Kedvezőbb a helyzet, ha tengerparton nyaralunk.

Fontos tudni! Vízi balesetek megelőzése

- A nyári kánikulában hamarabb előfordulnak a fertőző betegségek, a kólika, a hányással, hasmenéssel járó kórságok, ami a kiszáradás veszélyét hordozza elsősorban a kisgyermekek és az idős, elesett emberek körében.

- A tisztaságra, a friss ételek fogyasztására nagyon kell ügyelni. Különösen a tejtermékek tárolására, a tejjel, tejföllel készült ételek időben történő elfogyasztására. Ha bármilyen ételt kint felejtettünk a hűtőszekrényből éjszakára a nagy hőségben, másnap semmiképpen ne fogyasszuk el. A szalmonella veszélye az elsődleges rémálom ilyenkor. A kiszáradás veszélyét kell elkerülni, ha beteg lett valaki. Pici kortyokban, hűvös teát, szénsavmentes ásványvizet fogyasszon, legalább 2 litert naponta, valamint kevés kekszet, főtt krumplit, majd ha stabilizálódik az állapot, reszelt almát, rizst is lehet enni. Ehhez az szükséges, hogy a hányás és a hasmenés is megszűnjön. Ha a kisgyermek vagy akár a felnőtt szervezete nem tudja megtartani a folyadékot – amihez az orvos speciális erősítő porokat, béltisztítót, hányingercsökkentőt, lázcsillapítót is rendel –, muszáj a kórházi ellátás segítségét igénybe venni, ahol infúzióval pótolják a folyadékveszteséget. A kórházban ajánlatos a patikában kapható szájmaszkot, kézfertőtlenítőt használni az újabb fertőzések elkerülése miatt a közös korteremben fekvő fertőző betegek mellett. Mindez nem közvetlen következménye a időjárás-változásnak, de a legyengült, megviselt immunrendszer hajlamosabb az ehhez hasonló nyári fertőző betegségekre is.

Tovább Időjárás-változás és ízületi panaszok

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Takács Andrea, belgyógyász főorvos