Egy az Egészség Program - One Health Commission

Ki ne tudná, hogy az emberi faj csak egyike a Földön élő számtalan élőlénynek? Az sem vitatható, hogy létünk és fennmaradásunk környezetünk függvénye. Az emberiség története mégis az uralkodásról szól: a népek, civilizációk harcai, a küzdelem a természet erőivel, a környezet gátlástalan átalakítása és kizsákmányolása átmeneti győzelmeket hozhat ugyan, de nagy árat fizetünk érte.

"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön."

[indián mondás]

A globalizáció, klímaváltozás, tömeges turizmus elterjedése magával hozta a kórokozók megnövekedett mobilitását, ami kedvez a járványok kialakulásának (influenza), eddig szokatlan betegségek elterjedésének (például a nyugat-nílusi láz megjelenése Európában).

A nagyüzemi állat- és növénytartás, erdőirtások, széles körű antibiotikum- és vegyszerhasználat következtében csökken az élő környezet sokszínűsége, megerősödhetnek a kórokozó fajok (ez történt például a fertőző kullancsok elszaporodása miatt egyre gyakoribb Lyme-fertőzések esetében) és megnövekszik az antibiotikumokkal szemben mutatott ellenálló képesség. Emiatt az orvoslás és gyógyszeripar egyik legégetőbb problémája napjainkban hatékony antibiotikumok kifejlesztése az egyre veszélyesebb fertőzések kezelésében.

Egy 2019-ben közzétett nemzetközi tudományos felmérés (Global Assessment) szerint a környezetszennyezés, klímaváltozás és ivóvízhiány miatt a földi élővilág húsz százalékát, mintegy egymillió fajt fenyeget kihalás, sokat akár évtizedeken belül.

Az EPP céljai

Az emberiség nem teheti meg többé, hogy csak a saját jólétével törődjön! Össze kell hangolni az élő és élettelen környezet védelmét és jóllétét az ember érdekeivel.

Ahogyan a 2007-ben amerikai állatorvosok és orvosok együttműködésével alakult „Egy Egészség Program” (EEP) megfogalmazza:

„Az emberek, állatok és környezet egészségének fenntartásához széles körű összefogásra van szükség helyi, nemzeti és globális szinten.”

Ebben persze nincs alapvetően új gondolat, hiszen már 2500 évvel ezelőtt Hippocrates is megfogalmazta, hogy „...az egészség alapfeltétele a tiszta környezet”.

Az EEP-nek jelenleg világszerte több mint ötszáz szervezet a tagja a humán egészségügy, állatgyógyászat, járványügy, mezőgazdaság, környezetvédelem, vízgazdálkodás, klímavédelem területéről.

Ahogyan a WHO vezetői és európai szakminiszterek kijelentették: „...a környezeti károk kiküszöbölésével Európában évente 1.4 millió haláleset elkerülhető lenne. ...a kormányzati szervek felelőssége környezetünk és egészségünk generációkon átívelő védelme a környezeti ártalmakkal szemben.” (2017. Ostrava)

A gazdasági előnyök is jelentősek: a Világbank becslése szerint (2012.) a humán egészségvédelem, járványügy, környezetvédelem és állategészségügy működésének egyesítésével és összehangolásával az összesített költségek 15%-kal csökkennének, emellett az átalakításhoz szükséges befektetés 10-szerese térülne meg a népegyészségügyi és élelmiszerbiztonsági kiadások terén.

Problémák

A szemlélet széles körű alkalmazásának számos akadálya van:

• Integratív megközelítés hiánya: az EEP számtalan tudományág és gazdasági terület együttműködését feltételezi. Hosszú út vezet még a szemléletmód és oktatás átalakításához, széles körű kutatási-gazdasági összefogás kialakításához.
• Etikai kérdések: az ember vagy környezete egészsége fontosabb? Gondoljunk csak a vegyszeres szúnyogirtásra: megakadályozhatja fertőzések terjedését, de súlyosan károsítja a természeti egyensúlyt. A biogazdálkodás környezetbarát, de hogyan oldjuk meg milliók élelmezését?
• Gazdasági-politikai szempontok: a profitorientált vállalatok érdek nélkül nem fogják magukat alárendelni az EEP szempontjainak. Kormányzati és civil szervezetek elkötelezettsége, nemzetközi együttműködés, szabályozás, kompromisszumkészség és türelmes felvilágosító munka nélkül aligha várható előrelépés.

Eredmények

Bár a globális előrelépéstől még messze vagyunk, vannak sikerek. Lássunk néhányat!

Álomkórjárványok megfékezése Dél-Európában (2013. és 2015.)

Az álomkór egy parazita által terjesztett, eredetileg Afrikában elterjedt trópusi betegség, ezért a Korzikán és Dél-Franciaországban egymástól függetlenül kialakult járványokra nem voltak felkészülve a szakemberek. Állatorvosok, mikrobiológusok, orvosok és járványügyi szervezetek együttműködésének eredményeképpen azonosították az európai megbetegedésekért felelős új típusú kórokozót és kidolgozták a járvány megfékezésének módját. A hatóságok egyúttal megállapították, hogy számítani lehet újabb fertőzésekre is Európában és felkészültek ezek észlelésére is.

Antibiotikumok használatának visszaszorítása a holland állatgyógyászatban

2009-ben a holland kormányzat az EEP szellemében kampányt indított az állatgyógyászatban használt antibiotikumok mennyiségének csökkentése és az antibiotikumrezisztencia visszaszorítása érdekében. Monitorozták, osztályozták és támogatták a farmokat és állatorvosokat a körültekintő antibiotikumhasználat függvényében. A kormányzati és civil együttműködés eredményeképpen 2016-ra a holland állatgyógyászatban az állatok egészségének károsodása nélkül 64%-kal csökkent az antibiotikumfelhasználás! Példájuk bizonyítja, hogy szigorú törvényi intézkedések nélkül, felvilágosítással és támogatással is lehet előbbre jutni a közös egészség útján.

Harc a moszkitók ellen

A WHO által finanszírozott program a csípésükkel többféle betegséget terjesztő (például malária, sárgaláz, Zika-vírus-fertőzés) és így évente mintegy 700 000 ember halálát okozó moszkitó fajok ellen hirdetett biológiai küzdelmet. A szúnyogok szaporodását gátló (Wolbachia nevű) baktériumtörzset jelenleg már Kolumbiában, Brazíliában és az USA-ban is alkalmazzák fertőzések megelőzésére.

Bélflóra, fermentált ételek és az EPP

Immun- és idegrendszerünk fejlődésének és bélflóránk kialakulásának kritikus szakasza a születés utáni első három év, és ebben meghatározó szerepe van a külvilágból a bélbe (valamint a bőrre és légutakba) jutó mikroorganizmusoknak.

Az ember és a bélflóra élete később sem választható el egymástól. A fermentált ételek rendszeres fogyasztása ezen együttműködésnek a kiegészítője.

Ahogyan testünk és baktériumaink élete összefonódik, az emberi egészség sem képzelhető el a környezet jólléte nélkül. Az EPP célkitűzései nemcsak elvont, az átlagember számára távoli célokról szólnak, hanem a hétköznapokban is érvényesek. Az egyéni érdekek (egészség, jóllét) és globális célok (környezet védelme) elérése felé egy út vezet.

Sajnos, csak az út legelején vagyunk, és kevés az időnk. Remélem, David Attenborough szavai világszerte cselekvésre sarkallnak:

„A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában.”

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus