Miért szükséges a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat?
frissítve:
Hazánkban a Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkavállalók kizárólag olyan feladatra alkalmazhatók, ami az egészségükre, a testi alkatukra és fejlettségükre tekintettel van, és káros hatás nem éri őket.
A munkáltató a dolgozó munkába állása előtt, illetve időközönként vagy soron kívül köteles az ingyenes foglalkozás-egészségügyi, alkalmassági vizsgálatot lehetővé tenni az üzemorvosi rendelésen. Ennek az orvosi vizsgálatnak a szabályait, illetve annak megállapítását, hogy egy adott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység a dolgozó számára milyen igénybevételt jelent s hogy képes e megfelelni, a jogalkotók rendeletben határozták meg. A törvény szerint a munkáltatónak kötelező üzemorvosi komplex vizsgálatot biztosítani a munkavállaló számára. S ezt követően kiadni a nyilatkozatot az alkalmasságról vagy annak ellenkezőjéről.
A dolgozónak akkor is foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra kell mennie, ha tartós táppénzről vagy GYES-ről, GYED-ről tér vissza dolgozni. Az ehhez szükséges beutalót a munkahelyen adják ki, időpontot legtöbbször a dolgozónak kell egyeztetnie az üzemorvossal. A koronavírus-világjárvány ideje alatt ez az egészségügyi ellátás is szünetelt, május első hetében azonban újraindultak az üzemorvosi vizsgálatok, immár a nem sürgős ellátások nyújtására. Ezekben a rendelőkben is kötelező betartani az alapvető higiénés szabályokat, szájmaszkot viselni, és a várókban található, falra szerelt, flakonos kézfertőtlenítőt használni.
A munkáltató a foglalkozás megkezdése előtt köteles a munkavállalónak az üzemorvossal való találkozást, konzultációt lehetővé tenni, amit alkalmassági orvosi vizsgálat is kísér. A munkavállalónak ezen a vizsgálaton meg kell jelennie, egyébként nem állhat munkába. Más esetben akkor lehet szükség rá, ha a munkakörülmények megváltoznak, vagyis a dolgozó a korábbitól nagyobb megterhelésnek lenne kitéve. A dolgozó ezt az utasítást akkor tagadhatja meg, ha annak elvégzése saját magát, más személyt vagy a környezetet veszélyezteti. Akkor is megtagadhatja a leendő dolgozó az üzemorvosi ellenőrzést, ha annak végrehajtása nincs összefüggésben a munkakör betöltésével vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik – tudtuk meg dr. Kálmán Márta munkajogásztól, aki elmondta azt is: – Ha a munkavállaló például közalkalmazott, és tartós táppénzről tér vissza dolgozni, előtte az üzemorvosi vizsgálatra minden leletét vinnie kell, amit a betegsége alatt orvosai kiállítottak. Ha úgy ítéli meg az üzemorvos, hogy a táppénz lejárta ellenére a dolgozó nem gyógyult meg, mert súlyosan sérült a karja, a lába, a gerince vagy bármely testrésze, ami újabb operációval korrigálható lehet, de az adott egészségi állapotában a munkakörét nem tudná biztonsággal ellátni, a „NEM ALKALMAS” szakvéleményt írják a vizsgálati lapra.
Tovább bonyolítja a helyzetet, ha bármilyen segédeszközt használ a dolgozó, ami lehet bot, mankó, kar-, lábrögzítő, s csak ezek segítségével képes közlekedni, tevékenykedni, hiába járt le a táppénzjogosultsága, nem tekinthető alkalmasnak a munkavégzésre. Ez különösen érvényes a pedagógusokra és az egészségügyi dolgozókra. A jogszabály azonban nem tesz jelentős különbséget e tekintetben. A vonatkozó szabályokat viszont meghatározza.
| Milyen feladatot lát el pontosan az üzemorvos? |
| Az ingyenes szolgálat feladatai sorába preventív, megelőző orvosi feladatok tartoznak. Sokan nem tudják, hogy az üzemorvosok elsődleges feladatai közé tartozik: az egészséges munkakörnyezet „kialakításának” figyelemmel követése, az egészségkárosodás megakadályozása. Az évenkénti kötelező vizsgálat alól senki nem térhet ki. A vizsgálat során vérnyomás-, testsúlymérés történik, tüdőszűrés a kijelölt helyen, labor-, látásvizsgálat, de az orvos kérhet ultrahangos kontrollt is. Figyelemmel kell lennie a dolgozó mentális, fizikai, szellemi egészségére is, illetve a munkakörnyezeti kóroki tényezőkre. Ezek lehetnek kémiaiak, fizikaiak, biológiaiak, pszicho-szociálisak, melyek esetén ki kell deríteni, hogy a dolgozók egészsége nem károsodott-e, s megfelelő védőöltözékben és -felszereléssel végzik-e a napi munkájukat. Az üzemorvosok is tájékozódnak az „elektronikus egészségügyi térben”, így napjainkban már mindenkiről elegendő alapinformáció áll rendelkezésükre, mely áttekintése jogszerű – magyarázta dr. Rácz Julianna, foglalkozás-egészségügyi főorvos. A jelenleg csendesebb szakaszban lévő koronavírus-világjárvány során a távmunka kényszerű és népszerű foglalkoztatási forma lett. S hogy erre ki alkalmas és ki nem, az üzemorvos azt is képes eldönteni. Ezzel sok esetben bátrabban élhetnének a munkaadók, ha a munkavállaló önhibáján kívül, egészségkárosodás miatt nem képes a központi munkahelyére eljutni. |
- Mit tehet a dolgozó ebben a kiszolgáltatott állapotban, amikor vélhetően tudja, hogy alkalmatlan a korábbi munkakörének ellátására, hiszen fájdalmai vannak, nem gyógyult meg, de táppénzre nem jogosult, mert azt kimerítette?
- Minden hasonló esetben alaposan tájékozódnia kell a munkavállalónak a munkáltatójától, továbbá a bérét kifizető helyen s ajánlatos jogász véleményét is meghallgatnia, ha önhibáján kívül rosszabb élethelyzetbe kerülne, mint a betegsége és a gyógykezelés előtt. Az mindenesetre bizonyos, hogy például a közalkalmazottaknak, ha az üzemorvos őt a betegsége után nem tartja alkalmasnak a korábbi munkakörének ellátására, a munkáltató köteles olyan munkakört felajánlani, ami az egészségét nem veszélyezteti, és az iskolai végzettségével összhangban van, és amit képes adott állapotában elvégezni. Vagyis a korábbi munkakörébe nem térhet vissza a teljes gyógyulásig, de munka nélkül sem maradhat. Ha olyan állást ajánl fel a munkáltató, amit nem fogad el a dolgozó, a végkielégítés kifizetésének lehetőségéről, menetéről kell tárgyalni. Csakhogy ebben az esetben a 30 napos felmondási idő alatt, amit nem mindenkor kell ledolgozni, a még gyógyulásra váró embernek máshol kell munkát találnia, hiszen fizetés nélkül nem maradhat. Ez a nehezebb része a folyamatnak. Az üzemorvosok előrelátóan, indokolt esetben, az orvosi leletek és az állapot alapján gyakorta felajánlják a leszázalékolás lehetőségét is. Az ehhez szükséges dokumentumot rögtön helyben kitöltik, hogy megkönnyítsék a szinte ellehetetlenült munkavállaló helyzetét, akinek a háziorvosához kell fordulnia elsőként. Ha szerencsésen alakul a munkába állás, nem kötelező a leszázalékolás folyamatát folytatni vagy elfogadni.
- Miként döntik el, hogy az egyes munkakörökhöz milyen alkalmassági, üzemorvosi vizsgálatot kell elvégezni?
- A jogalkotók rendeletben határozták meg a munkaköri alkalmassági vizsgálat szabályait, valamint annak megállapítását, hogy az adott munkahelyen végzett feladat a dolgozó számára milyen terhelést jelent. Fontos, hogy meg tud-e annak felelni egészségi állapotát tekintve. Senkit nem lehet olyan munkára kötelezni, aminek egészségi állapota miatt nem tud megfelelni vagy tovább rontaná az életminőségét. A szakmai alkalmasságot a munkaadó mérlegeli, hiszen annak alapján alkalmazza a leendő dolgozót. A szükséges orvosi vizsgálatokat a foglalkozás-egészségügyben rendelő szakorvos a Munka Törvénykönyvében (Mt.) előírtak alapján végzi el. A leletek, a diagnózisok ismeretében állítja ki az „ALAKALMAS” vagy „NEM ALKALMAS” szakvéleményt.
| A munkaalkalmassági vizsgálatok típusai |
| A Munkavédelemről szóló Törvény értelmében minden munkáltató köteles – egy fő alkalmazott esetén is – foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosítani évente. Négyféle alkalmassági vizsgálatot különböztetünk meg, elvégzésük esedékessége alapján:
|
Tovább Milyen vizsgálatokból áll a menedszerszűrés?
Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Kálmán Márta, munkajogász és Dr. Rácz Julianna, foglalkozás-egészségügyi főorvos
