Csak szociális otthonba ne adjatok, ha megöregszem

Az állami fenntartású szociális otthonokban átlagosan száz betöltetlen helyre 400-500 idős ember várakozik hosszú hónapokat, akár több mint egy esztendőt is.

Nem csoda, ha színre lépnek mindig szemfüles ügyeskedők, akik mellesleg kellő információval és kapcsolatrendszerrel rendelkeznek ahhoz, hogy magán fenntartású nyugdíjasházakat hozzanak létre. Ezek általában az adott város kieső, de mégis tetszetős részén bérelt, emeletes családi házakban történnek. A csalók albérleti szerződést kötnek a ház tulajdonosával. Aztán az idősotthont keresőkkel való első találkozáskor a kezdeti bemutatkozás alkalmával a családtagokat a legtökéletesebb és legbiztonságosabb gondozásról biztosítják idős édesanyjukat, édesapjukat, nagyszüleiket tekintve. Szerződést nem kötnek, ha igen, semmilyen hivatalos kritériumnak nem felelnek meg ezek az álirományok – tudtuk meg korábban Ferencz Zoltánné szociális ügyekért felelős főosztályvezetőtől.

A maffiaszerűen működő hálózatban olykor külsős egészségügyi alkalmazottak is segítenek a családnak, hogy hová menjenek, ha fix időpontban óhajtanak bentlakásos otthont szerettük számára. Tulajdonképpen a forgatókönyv ilyen egyszerű. A hozzátartozók akkor lepődnek meg először, amikor a 160.000-200.000 forintos havi térítési díj szóba kerül. Előteremtik, de számlát szinte soha nem kapnak fizetéskor, majd azt is meghatározzák számukra, hogy melyik napon, milyen időpontban látogathatják egy fő személyében az idős embert. Vannak helyek, ahol a kinti kaputelefonnál jelszó ellenében engedik be a látogatót, akit pár hónap után arról tájékoztatnak, hogy a néni vagy a bácsi állapota vészesen romlik, nem akar enni, inni, csak alszik. Így már sétáltatni sem kell őket. Ezeknek az időseknek a többsége nem volt krónikus beteg, őket nem is fogadják be, noha orvosi kontrollt, megfigyelést mindig megígérnek. Nem csoda, ha a még aktívan is élhető nyugalmazott szépkorúak - mintha éreznék a veszélyt -, nem akarnak ezekbe az idősházakba beköltözni. A család dönt. Nagyon rosszul.

A nyomozások során kiderült, hogy egy idő után altatóval „pihentetik”, szedálják a szebb jövőt érdemlő öregeket, akik rendre érintetlenül hagyják az ételüket, vizüket, vagy meg sem kapják. Havi 160.000-200.000 forintból. Sőt pelenkát sem cserélnek alattuk, de nem is mosdatják őket. Majd a szomorú hír: a lakó végelgyengülésben elhunyt. Az országos, illetve megyénként, régiónként üzemelő illegális otthonok embertelenségeire először a környéken élő szomszédok, majd a családtagok hívták fel a hivatal, majd a rendőrség figyelmét. Egy héten 2-3 halottas kocsi a 10-14 fős idősek háza előtt. Nagyon sok.

A kukák mellé dobált bűzölgő pelenkák, viseltes hálóingek járványügyi szempontból is roppant veszélyesek.

Ha sikerül lefülelni az éj leple alatt egy-egy illegálisan működő idősek házát, kimentik őket, kórházba szállítanak mindenkit. Sajnos ez a ritkább eset. A maffiaszerűen működő házak bérlői, vezetői jól ismerik a jogaikat, így azt is, hogy az udvaruk, kertjük területére sem léphetnek be a hivatal szakemberei, hiszen az magánterület, albérlet! A nyerészkedés vádját kerítésen belül kikérik maguknak. Tíz fő alatti létszám esetén azt hozzák fel mentségül, hogy csupán házi segítségnyújtást szolgáltatnak az albérletben, amíg a rokonok dolgoznak. Más esetben jogász által készített szerződésre hivatkoznak, amit gyakorta alá is írnak a családtagok, igaz, annak lényegi tartalmát nem olvassák el nem akarván bizalmatlanságot mutatni. Pedig el kellene olvasni mindent betűről betűre! Mielőtt bárki idősek otthonba helyezné el édesanyját vagy édesapját, érdemes a jogi hátteret, a szerződést ügyvéddel ellenőriztetni.

A szociális törvény passzusa korábban 200 ezer forint bírság kiszabását engedélyezte, ami 500 ezer forintra emelkedett. A fehérgalléros csalók ezt farzsebből kifizetik, majd ha túlságosan a reflektorfénybe kerültek, szépen odébbállnak, elköltöztetik az otthont egy másik helyre. Ezek általában biztonsági tartalékként mindig rendelkezésükre állnak.

Mindez természetesen nem általános, hiszen léteznek becsületesen működő idősotthonok is. Mindenesetre legyünk résen!

Mindenkinek érdemes előbb a szívére hallgatnia, s az ésszerű tájékozódást végigjárni, mielőtt szeretett édesanyánkat, édesapánkat, nagyszüleinket idősotthonba adnánk. Ha nem magatehetetlenek, nem mentális betegek, legyünk türelmesek velük, ne akarjuk idegen otthonba dugni őket, s ne akarjunk megszabadulni tőlük. Legyünk hálásak, hiszen életet adtak nekünk, és felneveltek. Jót érdemelnek. Épp azt, amit mi is elvárunk majd a felnőtt gyermekünktől.

Az idén februárban-márciusban hazánkat is elért koronavírus-világjárvány legnagyobb arányban az idősek otthonában élőket, a kórházban fekvő, legyengült, idős beteg embereket támadta meg. Az őket ápoló egészségügyi és szociális területen, az otthonokban dolgozókat is viszonylag nagy számban érintette a fertőzés. Az időben elkezdett központi védelmi program, a kijárási korlátozás és karantén, a szűrővizsgálat az érintettek körében, a lakosság szabálykövető magatartása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ha nem is tűnt el a koronavírus Magyarországról sem, de jelenleg itthon csitulni látszik a fertőzési hullám. A végleges megoldást az adhatja, ha a kutatók kifejlesztik a vírus elleni vakcinát.

A hazánkban hivatalosan működő idősotthonok nem egészségügyi szolgáltató intézmények, nem kórházak. A szociális törvény hatálya alá tartozó tartós bentlakást biztosító hely, ahol ápolást, gondozást végeznek a dolgozók, melynek minősége és szakszemélyzettel, orvossal való ellátottsága igen változó képet mutat. Ezek az intézmények a hatályos rendelkezések alapján – a bentlakón kívül – kizárólag azt a hozzátartozót kötelesek értesíteni vészhelyzet esetén, a bentlakó betegségekor, egészségügyi intézménybe való beutalásakor, akit a lakó az intézménybe történt felvételekor név szerint, pontos elérhetőséggel megadott a szociális otthon dolgozójának.

Amikor a világjárvány elérte hazánkat, látogatási tilalom volt szerte az ország egészségügyi és szociális intézményeiben az olyankor felbukkanó influenzajárvány miatt. Így az ápoltak, az otthonok lakói a koronavírus- járvány idején látogatókat sem fogadhattak és csomagokat sem kaphattak épp az egészségük megőrzése érdekében. A leginkább veszélyeztetett korosztály, a 65 év felettiek, a krónikus szív- és érrendszeri, a tüdő-, légzőszervi, a daganatos és a cukor-, immunbetegek. A veszély ma sem szűnt meg, egyelőre csak elcsitult.

Ma is vannak még fertőzöttek, kórházban kezelt és lélegeztetőgépen lévő betegek, de szerencsére a halálozási arány is jelentős csökkenést mutat úgy az idősek, mint a középkorúak vagy náluk fiatalabbak körében. Mind több a gyógyult beteg is.

Hazánkban minden negyedik koronavírussal fertőzött és elhunyt személy idősotthonok lakója volt. Információink szerint eddig összesen 33 idősotthonban, 12 budapesti és 21 vidéki intézményben azonosítottak koronavírus-fertőzést. Az országos összesítés adatai szerint 33 idősotthonban 899 lakó és 142 dolgozó fertőződött meg. Összesen 127 gondozott halt meg. A fővárosi Pesti úti Idősek Otthonában 50 ápolt hunyt el.

Utóbbi intézményben sajnos 312 lakó és 36 dolgozó fertőződött meg koronavírussal. Budapest Főváros Kormányhivatala több ellenőrzést tartott az elmúlt hetekben, hónapokban a Pesti úti Idősek Otthonában. Egyebek mellett vizsgálták, hogy a nagy létszámú otthonban mikor és milyen időközönként volt orvosi felügyelet, és vizsgálat zajlott a gondozottak körében, vizsgálták, mi történt azt követően, hogy az otthon orvosa is megfertőződött, ellenőrizték azt is, hogy elegendő ápoló és gondozó látja-e el a lakókat. Megdöbbentő az a hír, hogy 80 idős ember ellátására egyetlen gondozó jut, ami a dolgozók végtelen terheltségét jelenti s az ápoltak nem eléggé alapos ellátását. Nem csupán e területen voltak jelentős hiányosságok, de a higiénés körülmények messze elmaradtak a minimálisan elvárható előírásoktól, ami az idősek fertőzésveszélyét bármely más tekintetben is növelhette.

A súlyos mulasztások miatt dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos – aki többször is személyesen ellenőrizte az intézményt a tomboló járvány idején – többször, teljes körű fertőtlenítés mellett, további látogatási tilalmat, felvételi zárlatot rendelt el az intézményben, valamint a kórházakból visszatért betegek karanténba helyezését, ismételt szűrővizsgálatát. A rendőrség az ügyben foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz.

Sajnálatos, hogy az elhunyt idősek hozzátartozói a karantén, illetve a látogatási tilalom miatt számos esetben el sem tudtak köszönni haláluk előtt családtagjuktól szerte az ország idősotthonaiban.

A járvány súlyosságát tekintve a kormány nemcsak az egészségügyi intézményekbe, hanem a kétszáz főnél nagyobb létszámú öregek otthonaiba is kórházparancsnokokat nevezett ki, akik felügyelik az egészségügyi készletgazdálkodást, de ápolási, gondozási, szakmai területen nem hozhatnak döntéseket.