A láz lefolyása, láztípusok

Bizonyára mindenki tapasztalta, hogy amikor lázas, annak van egyfajta ingadozása, csakúgy, mint a normál testhőmérsékletünknek is. Azonban láz esetén az úgynevezett lázmenet kórjelző is, vagyis következtetni lehet belőle a lázat kiváltó okra, esetleg magára a kórokozóra is.

A lázmenetből, vagyis a láz ingadozásából táblázatban vezetve kirajzolódik az úgynevezett lázgörbe. Alapvetően négy fő lázgörbe típust tudunk ez alapján megkülönböztetni, amelyek jelzik a lehetséges kiváltó betegséget, ezért érdemes vezetni betegség esetén, milyen magas a lázunk. Melyek is ezek a lázgörbe fajták?

Remittáló láz

A legtöbb láz úgynevezett remittáló láz (febris continua remittens) – vagyis javuló tendenciát mutató láz. Ilyenkor a testhőmérséklet napi ingadozása nagyobb, mint 1°C, de nem éri el a normál testhő szintjét, és a láz fokozatosan múlik el.

Leggyakrabban a klasszikus, úgynevezett gennykeltő (vagyis fertőzést kiváltó) kórokozók okozta megbetegedések esetén alakul ki, de a legtöbb „banális” vírusfertőzés esetén is hasonlóval találkozhatunk.

Folyamatos láz

A folyamatos, vagy hosszantartó láz (febris continua continens) során a testhőmérséklet tartósan emelkedik, de a testhő ingadozása nem haladja meg az 1°C-ot. Leggyakrabban kezeletlen hastífusz esetén fordul elő.

Váltakozó láz

Az intermittáló láz (febris continua intermittens) – vagyis váltakozó lázmenet esetén a testhőmérséklet reggel normális, a délután folyamán növekszik. A testhő ingadozása általában egy napon belül nagyobb mint 1°C.

Ez a lázgörbe leggyakrabban az alábbi betegségek esetén fordul elő: a testben kialakult letokolt gennygyülemek (tályogok), vérképzőszervi daganatok (limfómák), bakteriális szívbelhártyagyulladás (bakteriális endocarditis), és miliáris TBC esetén. Ez a tuberkulózis fajta a különösen gyenge immunrendszer, illetve nagyon fertőzőképes kórokozó esetén alakul ki, a miliáris szó a tüdőben apró, kölesszerűen szétszórt gócok kialakulására utal.

Intermittáló lázmenetet mutat az úgynevezett szeptikus láz is. De a vérmérgezés (szepszis) esetén a testhő széles határértékek között, hirtelen nő vagy csökken, ingadozása egy napon belül is jóval nagyobb mint 1°C.

Periódikus láz

Periódikus láznak nevezzük azt a lázmenetet, amikor a lázgörbe alapján napokig vagy akár hetekig tartó lázas és láztalan időszakok váltakoznak. Talán ez a típusú lázmenet váltja ki a legtöbb aggodalmat az elszenvedőiben, hiszen vissza-visszatérnek a lázas állapotok.

Ha ilyet tapasztalnak, feltétlenül mielőbb forduljanak háziorvosukhoz, kezelőorvosukhoz, mivel hátterében a leggyakoribb okok közt a különböző fertőzések mellett olyan komoly megbetegedések vannak, mint a daganatos megbetegedések, és olyan krónikus gyulladásos betegségek, mint például a rheumatoid arthritis vagy a Crohn-betegség. Daganatos megbetegedés esetén a lázhoz nagyon gyakran társul még az éjszakai izzadás is (bővebben: A leggyakoribb daganatok első tünetei).

A periódikus láznak három fő típusát különíthetjük el

1. Váltakozó napos láznak nevezzük azt, amikor láztalan és lázas napok váltják egymást.

Ha a lázat malária okozta (váltóláz), a periódikusság hátterében a kórokozó fejlődési ciklusa áll. Ilyenkor minden harmadik nap jelentkezik a láz a paraziták (Plasmodium vivax/ovale) ciklikus fejlődése miatt.

Patkány harapási láz esetén is hasonló ciklikusság látható ilyenkor a kórokozók spirochéták, vagy Streptococcus baktériumok lehetnek.

Pel-Ebstein láznak nevezzük a Hodgkin-kórban rohamokban jelentkező, 3-10 napos lázas és láztalan periódusok váltakozását.

2. A visszatérő láz (febris recurrens) gyakori kórokozói a különböző Borrelia fajok, a fertőzés ruhatetű vagy kullancsok útján terjed az emberre. Borreliosis, azaz Lyme-kór esetén a magas lázzal járó periódusok 3-7 napig tartanak, melyek visszatérhetnek. Jellemzően ezt a lázas állapotot fejfájás és izomfájdalom (myalgia) is kíséri. Visszatérő lázat okozhat több ritka genetikai kórkép (öröklött vagy herediter láz szindrómák) is.

3. A hullámzó láz (febris undulans, Máltai láz, unduláló láz) oka a brucellózis. A brucellózis olyan baktérium okozta betegség, amely eredetileg állatokat érint, de hét típusa közül négy emberekre is átterjedhet. A fertőzés lehet tünetmentes, de okozhat influenzára és reumás betegségre emlékeztető panaszokat is. Legsúlyosabb esetében vérmérgezésszerű állapotot okozhat, de előfordulhat miatta vetélés is.

Oka a Brucella baktérium törzs különböző alcsoportjai által kiváltott, világszerte elterjedt zoonózis, vagyis olyan fertőzés, amely állatok és emberek között természetes úton átvihető. A brucellózist leggyakrabban a fertőzött állatok nem pasztőrizált tejének, tejtermékeinek, húsának fogyasztása váltja ki.

Kezelése könnyű, de felismerése nem egyszerű. Leggyakrabban a hullámzó lázmenet jellemzi, de néha intermittáló lázgörbe is előfordul. Gyakran kísérik ízületi és izomfájdalmak, fáradékonyság, fogyás, és központi idegrendszeri tünetek is, melyik hónapokig, vagy fel nem ismert betegség esetén akár évekig is fennállhatnak.

Lásd még A láz biológiája - Szervezetünk reakciója és az egyéni jellemzők

Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Fonyó Attila – Geiszt Miklós Az orvosi élettan tankönyve Medicina Kiadó 2019.; Dr. Szakács Júlia: A hőháztartás zavarai