Családi feszültség és krízis kezelése karácsonykor
frissítve:
A karácsony a családi ünnepségek, az egymásra figyelés, egymás megajándékozásának szinonimája is. A társadalmi ideológiák is azt a nézetet erősítik, hogy a karácsony túlnyomórészt a családi ünneplésről szól. Míg azonban az ünnepek számos lehetőséget kínálnak a rokonokhoz való kötődésre, karácsonykor a feszültséggel küzdő családi kapcsolatok, helyzetek is kiéleződhetnek.
Ez hatással lehet a család többi tagjára, és állandósíthatja a stresszes környezetet mindenki számára.
Míg a legtöbb ember jó szándékkal közelíti meg a családi ünnepeket, például a karácsonyt, a régi versengéseket, a feszült kapcsolatokat vagy a közelmúltbeli vitákat gyakran nehéz figyelmen kívül hagyni akár csak egy rövid időre is. Ezenkívül az ünnepi időszakkal járó felelősségek és elvárások is hozzájárulhatnak a stresszhez és a családi konfliktusok állandósulásához karácsonykor. A karácsony a családok és a barátok közötti konfliktusok kitörési pontja lehet, amelyet néha az alkoholfogyasztás még fokozhat is, nemhogy oldaná azt. Lehet, hogy valós okok állnak a háttérben, például állandósult nézeteltérések, vagy lehet az ok csak egy félreértés is.
Legtöbbször a külső és belső feszültségek már a karácsonyi ünnepkörre való készülődéskor is előjöhetnek, belső szorongást vagy akár dühöt okozva, de ne felejtkezzünk meg a szilveszterről sem. Hiszen az újévi fogadalmak szintén lehetnek akár párkapcsolati, családi feszültségek forrásai is (pl. „miért nem azt fogadod meg, hogy nem iszol /játszol többet”). A lassan két éve tartó pandémiás helyzet mindezek mellett plusz katalizátorként hatott a családok problémáira, az amúgy is létező gondok a bizonytalanság és az összezártság hatására még erősebben jelentkeztek, nemegyszer családi krízist okozva.
| Mi az a családi krízis, és mi okozza? |
| A mai családokról elmondható, hogy – bár formájukban, összetételükben, kultúrájukban nagyon különbözőek – olyan társas rendszert alkotnak, melyekben kialakult a működés szerep- és szabályrendszere. Elfogadott hierarchia és kommunikációs stílus szerint élnek, és létrehozták a problémamegoldás különböző módjait. Tagjaikat erős, kölcsönös, tartós, többgenerációs érzelmi kötődések és lojalitások fűzik össze, valamint közös előtörténettel, világlátással és a jövőre irányuló közös célokkal rendelkeznek. A család számtalan feladatát akkor képes betölteni, ha egészségesen működik. Ez azt jelenti, hogy a családban a kommunikáció nyílt, az érzelmek kifejezhetőek, támaszt nyújtanak egymásnak úgy, hogy emellett a család együttélési szabályai világosak, rugalmasak, megbeszélhetők és követhetők. A családtagoknak egymással és a külvilággal bizalomteli kapcsolatuk van; önértékelésük, elégedettségük magas; külső és belső határaik rugalmasak. A családi krízisek nemcsak a családi rendszeren belüli, hanem akár az azon kívüli történések és események következményei is lehetnek. Ezek a történések felborítják a családi interakciók szokásos rendjét, és változást követelnek a család működésében. Azokban a családokban nagyobb a krízis kialakulásának veszélye, ahol az érzelmi kötelékek lazák, hiányoznak vagy torzultak, így tagjai képtelenek egymásnak érzelmi támaszt nyújtani, inkább romboló emocionális hatásokat közvetítenek, a koalíciós működés (amikor két családtag szövetkezik egy harmadik ellen), a rivalizáció, az elhidegülés, a bántalmazás vagy a féltékenység révén. A szülők közötti súlyos kapcsolati konfliktusok lehetetlenné teszik, hogy a szülőpár a családi együttélés biztonságos bázisát nyújthassa. A szabályok túlzott merevsége pedig konfliktusos helyzetekben rugalmatlan alkalmazkodást és megküzdési képtelenséget eredményezhet. Megnő a krízisek kialakulásának a veszélye azokban a családokban is, ahol a felsoroltakon kívül egyéni pszichés problémák (például személyiségzavar, függőségek), a tágabb családdal való kapcsolati zavarok, az eredeti családhoz fűződő elrendezetlen lojalitás-konfliktusok, vagy a pár eredeti családjainak ellenséges viszonya fordul elő. Szintén könnyebben sodródnak krízisbe a munkanélküliséggel, megélhetési zavarokkal küszködők és a hátrányosabb szociális helyzetben lévő családok. Egyéni krízisek a diszfunkcionális, patológiás családokban észrevétlenül akár egy családtag szuicidiumáig is vezethetnek ott, ahol a támogató, segítő összefogás hiányzik. Ezt is olvassa el! Mit tehetünk, ha ismerősünk öngyilkossági szándékot fontolgat? |
Hét tipp az egyéni nyugalomhoz, felkészüléshez - Hogyan őrizhető meg a mentális jóllét?
A krízisek elkerülése érdekében nagyon fontos a prevenció. Ha előre sejthető, hogy a szűkebb vagy tágabb családban apróbb konfliktusok, kellemetlen helyzetek állhatnak elő, és ez már előre szorongással tölti el, íme néhány megfontolandó támpont:
1. Én-idő:
Tervezzen be egy napot, vagy egy kis pihenőidőt csak saját magának karácsony előtt. Törődjön magával, hogy higgadtan végiggondolhassa és enyhíthesse a saját mögöttes feszültségeit. Ez lehetővé teszi, hogy nyugodt, tiszta és kipihent elmével kezelje a felmerülő problémákat.
2. Rendezze le előre a feszültségeket
Mielőtt eljön a közös ünnep, szánjon időt a családtagokkal való beszélgetésre, hogy a felmerült konfliktusokat közösen átbeszélhessék. Ez csökkenti annak esélyét, hogy egy mögöttes probléma vagy közelmúltbeli nézeteltérés kerüljön felszínre karácsony napján.
3. Tegye félre a különbségeket, és támasszon reális elvárásokat
A családtagok és a barátok nem feltétlenül felelnek meg minden szempontból az elvárásainknak, de megpróbálhatjuk elfogadni őket olyannak, amilyenek. Tegye félre a sérelmeket egy, a megbeszélésre alkalmasabb időpontig. Segít, ha azokra a tulajdonságokra összpontosít, amelyeket egyébként az egyénben kedvel, nem pedig azokra a tulajdonságokra vagy eseményekre fókuszál, amelyek a múltban bosszantották vagy felzaklatták.
4. Ha nehéz is, törekedjen a megértésre
Próbáljon megértő lenni, ha mások idegesnek vagy elkeseredettnek tűnnek, amikor valami rosszul sül el. Valószínű, hogy ők is stresszesnek érzik magukat.
5. A fókusz módosítása
Fordítsa a hangsúlyt gyermekei vagy szerettei karácsonyi élményére, és szánjon időt a karácsonyi pillanatok élvezetére. Élvezze a karácsonyfa feldíszítésének örömét vagy fedezze fel újra kedvenc karácsonyi díszeit. Ha a karácsonyt a gyerekek szemével élvezi, az segíthet elterelni a gondolatait saját problémáiról és a stresszről. Ha valaki más tapasztalataira összpontosít, akkor az is segíthet, hogy átgondolja saját nézőpontját, hogy önnek mi is a fontos.
6. Ajándékozzon, adományozzon
Mindannyian szeretünk ajándékokat kapni, de gyakran még többet nyerünk, ha ajándékot adunk vagy valamilyen nemes célból adományozunk, és észrevesszük azt az örömet, amit okoztunk.
7. Saját szokások
Merje kialakítani saját szokásrendjét szűk családján belül. Ez nemcsak abban segítheti, hogy úgy töltse az ünnepeket, ahogy valóban szeretné, de a tágabb család felé is határokat szab, amely egy későbbi, egészségesebb viszonyrendszert is megalapozhat. A mások elvárásaihoz való túlzó és szüntelen alkalmazkodás gyakori stressz- és konfliktusforrás. Fogalmazhat például így: „Sajnálom, hogy esetleg csalódást okozok, de ezt meg kell tennünk. Szeretünk benneteket, és reméljük, hogy elfogadjátok a vágyunkat, hogy mi így szeretnénk ünnepelni.”
Három kommunikációs stratégia a családi konfliktusok kezelésére
Mit tehetünk egy konfliktus közepette, ha „már kész a baj”?
1. Kommunikáljon pozitív módon
A családtagjaival folytatott beszélgetés során használt hangnem segítheti vagy akadályozhatja is a kommunikációt. A szarkazmust vagy sértéseket tartalmazó kommunikáció tiszteletlenül hathat, és nem segíti elő a konfliktusok csökkentését. A világos, tömör, nyílt kommunikáció korlátozhatja a zűrzavart és a félreértéseket.
Bár könnyebb mondani, mint megtenni, próbáljon tárgyilagos, és heves érzelmektől mentes maradni, amikor másokkal beszél. Erős érzelmek vagy hatalmi harcok gyakran tapasztalhatóak a családi konfliktusok során, mivel érzelmileg jobban bevonódunk ezekbe a kapcsolatokba. A hatékony kommunikáció és érvelés érdekében azonban fontos, hogy az érzelmek vagy a harag ne homályosítsák el az ítélőképességét. Ez lehetővé teszi, hogy meg is hallgassa a másik felet, ne csak indulatból reagáljon.
2. Tartsák tiszteletben egymás nézőpontját
Mindenkinek joga van a saját érzéseihez, hiedelmeihez és véleményéhez. Fogadja el, hogy nem érthet mindenkivel egyet, és esetleg a probléma azonnal nem lesz megoldható, ha hiányzik a közös alap. Ne feledje, másoknak sem kell mindig mindenben egyetérteniük önnel.
3. Kössön kompromisszumot
Az odafigyelés, az aktív meghallgatás és a másik személy nézőpontjának megértése nagyban megkönnyítheti a beszélgetést, és segíthet a sürgető probléma megoldásában. Ne feledje, hogy a cél a „konfliktus megoldása, nem a vita megnyerése”.
A lehető legtöbb megoldást találja ki az adott problémára. Ez segíti mindkét felet abban, hogy közösen válasszák ki az érintettek számára elfogadható és kényelmes megoldást. Ha megvan a megoldás, ragaszkodjon hozzá! Akár írásban is megállapodhatnak.
Navigáljon óvatosan a folyamatban lévő, stresszes családi kapcsolatokban, amelyek kívül esnek az ön irányításán, és alkalmazza ezeket a stratégiákat, hogy akkor minimalizálhassa a konfliktusokat, amikor azok felmerülnek.
Mit tegyünk, ha már nem segít egyéni hozzáállás módosítása, és nagy a baj?
A családi krízis megnyilvánulási formái nagyon sokfélék lehetnek. „Enyhébb” esetben kisebb viták, sértődések adódnak, de a családi krízis megmutatkozhat súlyos formában is, valamely családtag – felnőtt vagy gyerek – tünete, megbetegedése képében, öngyilkossági kísérlet formájában, elszökésben, hirtelen különköltözésben, súlyos kapcsolati zavarként egyaránt (pl. szorosan együtt élő családtagok nem szólnak egymáshoz, vagy folyamatos becsmérlő, destruktív kommunikáció jellemzi őket).
Többszörösen megterhelő körülmények és életesemények mellett valószínűtlen, hogy krízisintervenció nélkül képes lesz a család megbirkózni a válsággal. Gyakori, hogy a családok átmeneti könnyebbséget hozó, de nem hatékony megoldásokhoz folyamodnak, amelyek elhúzódó, krónikus válságot eredményezhetnek. Sikertelen a családi krízis megoldása, ha átmenetileg kimenekülnek a helyzetből (pl. az egyik szülő vagy gyerek el- majd visszaköltözése, vagy a problémás családtag kórházba kerül stb.). Ilyenkor a családi problémák jó eséllyel változás nélkül visszatérnek.
Ilyenkor már javasolt és érdemes szekemberhez, pár- és családterapeutához, család-pszichoterapeutához fordulni, és szaksegítséget kérni. Akár a szűk családon kívül bevonhatóak nagyszülők, unokatestvérek is a terápiába, attól függően, hogy kiket érint a családon belüli konfliktus.
Pár- és családterápia során az aktuális problémák feltárásán túl a családi múlt megismerése, a családfa felvétele is megtörténik. Ennek segítségével a fejlődési elakadások átadódására, valamint a családot ért csapások és vesztségek adott családra jellemző kezelési módjaira is ráismerhetünk.
A családi krízisek pozitív értelmezéséhez tartozik, hogy a krízisben lévő családok érzelmileg megérinthetőek, a családterápiás segítés számára hozzáférhetőek: ez lehetőséget teremt a változások előmozdítására, és akár egy komolyabb problémás helyzet tartós rendezésére is.
Ne feledje, hogy az alkalmi konfliktusok minden kapcsolat normális részének tekinthetőek. Készüljön fel bizonyos problémákra, de törekedjen olyan konfliktusmegoldási stratégiák alkalmazására, amelyek segítenek oldani a helyzetet, és nem tartják fenn a viszályt. Próbálja elvárások nélkül élvezni az ünnepi időszakot, mert csalódáshoz vezethet, ha nem sikerül „tökéletesre” vagy „ideálisra” a karácsonyi ünnep.
Tovább
- Karácsonykor egyedül, de nem magányosan
- A krízist megélő emberek segélykiáltását komolyan kell vennünk!
- Relaxációval a szorongás és a stressz ellen
- A mérgező családokban élő gyermekek örök sérüléseket cipelnek
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Csürke József, Vörös Viktor, Osváth Péter, Árkovits Amaryl: Mindennapi kríziseink, Oriold és Társai Kiadó, 2014; ADAVIC
