Ártalmas-e a tüsszentés visszatartása?

Mindenki került már olyan helyzetbe, amikor a tüsszentés kínosnak, illetlennek vagy rosszul időzítettnek tűnhetett. Akár egy zsúfolt helyen, vagy beszélgetés közben, akár állásinterjún, színházban, étteremben és még sorolhatnánk.

Ilyenkor a legtöbben valamilyen módon megpróbálják visszatartani a tüsszentést, például befogják az orrukat, vagy már a torkuknál igyekeznek elzárni a levegő útját. A kutatások azonban azt sugallják, hogy a tüsszentés elfojtása, visszatartása veszélyes is lehet az egészségre, és bár ritkán, de súlyos szövődményeket is okozhat.

Miért tüsszentünk?

Röviden, a tüsszögés egy olyan mechanizmus, amely segít az orrüreg megtisztításában. Amikor idegen részecskék, például pollen, baktérium, por, penész, füst vagy egyéb szennyeződés bejut az orrba, az kölcsönhatásba lép az orrüreggel, és az azt borító csillószőrös hengerhámmal. A csillószőrök az orr, a gége, a légcső falát borítják, és az idegentest bekerülésekor kifelé irányuló mozgással terelik ki a bejutott idegen anyagot az inger hatására. Ilyenkor röviddel a tüsszentés előtt csiklandozó vagy kellemetlen érzés jelentkezik az orrban. A tüsszögés pedig gyorsan eltávolítja az orrüregből a szennyeződést és a nyálkát.

A tüsszögés segít megelőzni, hogy megbetegedjen vagy megsérüljön az orrába kerülő különféle dolgok miatt, és segíthet megszabadulni a fertőzésektől. A tudósok szerint a tüsszögés segít „visszaállítani” az orrüreg egészséges állapotát.

A tüsszentés egy teljesen természetes és elfogadható biológiai folyamat, mindaddig, amíg eltakarjuk a szánkat.

Mindemellett mégis szinte ösztönösen jön, hogy bizonyos helyzetekben meg akarjuk állítani a tüsszögést. A SARS-CoV-2-koronavírus és az általa okozott COVID-19 megjelenése óta pedig egyeseknél a tüsszentés visszatartása iránti vágy még erősebb is lehet. Igyekszünk elfojtani a tüsszögést, hogy ne terjesszük a kórokozókat, és ne zavarjuk meg a körülöttünk lévőket. De a tüsszentés benntartása több kárt okozhat, mint gondolná. Ahogy közeledünk az allergiaszezon felé, a tüsszögés gyakran felbukkanó tünet, és akár sorozatban gyorsan egymás után is jelentkezhet.

Bár a tüsszögés nagy szerepet játszik a fertőzés terjedésében is, az irritáló anyagok, allergének és egyéb idegen szennyeződések orrmelléküregekből való eltávolításához is szükséges. Ha nem tüsszentünk, testünk potenciálisan káros anyagokat engedhet be az orrmelléküregeinkbe vagy a tüdőnkbe.

A tüsszentés visszatartásának veszélyei

Néhány ember vírusos vagy bakteriális fertőzések miatt tüsszöghet. Ha nem tüsszent, a nyálka felhalmozódhat és visszaszorulhat az Eustach-kürtbe, vagyis a fülkürtbe.

Az Eustach-kürt kis átjáró, amely összeköti a torkot a középfüllel (mindkét oldalon). Ez a nyeléskor, ásításkor vagy tüsszentéskor kinyílik, így a légnyomás vagy folyadék nem halmozódik fel a fülben. Ha visszatartjuk a tüsszentést, melynek hátterében fertőzés áll, a fertőzött nyálka visszaszorul az Eustach-kürtökbe, mely középfülgyulladást okozhat. Ez legtöbbször antibiotikumos kezelést igényel. Enélkül a középfülgyulladás súlyosan károsíthatja a dobhártyát is. Ez pedig egy súlyos állapot. Ennek fényében jobb alternatíva egyszerűen tüsszenteni egyet.

A tüsszögés valójában nagyerejű tevékenység: a tüsszentés akár 160 km/óra sebességgel is kiűzheti a nyálkacseppeket az orrából!

Miért olyan erős a tüsszentés? Minden a nyomásról szól. Tüsszentés során a légzőrendszerben nagy nyomás alakul ki, ennek a nyomásnak köszönhető, hogy a belégzés irányával ellentétesen nagy erővel tudja a tüsszentés a nyálkacseppeket és a szennyeződéseket a felső légutakból eltávolítani.

A tüsszentés visszatartása nagymértékben megnöveli a légzőrendszerben lévő nyomást, körülbelül 5-24-szeresére, mint maga a tüsszentés. A szakértők szerint ennek a további nyomásnak a testében való tartása – bár ritkán, de – potenciális sérüléseket is okozhat, amelyek súlyosak is lehetnek. Ezek az alábbiak lehetnek:

Megrepedt dobhártya

Amikor tüsszentés helyett benntartja a légzőrendszerében fellépő magas nyomást, túlnyomás keletkezik, mely levegőt juttathat a fülkürtbe, amely a középfülhöz és a dobhártyához kapcsolódik.

A szakértők szerint előfordulhat, hogy a nagy nyomás hatására a dobhártya (vagy akár mindkét dobhártya) megrepedhet, és halláskárosodást okozhat. A legtöbb dobhártyarepedés kezelés nélkül néhány hét alatt meggyógyul, bár egyes esetekben műtétre is szükség lehet.

Sérült erek a szemekben vagy az orrban

A szakértők szerint bár ritka, de tüsszentés közben károsodhatnak a szem vagy az orr, ritkán akár a dobhártya erei is. A tüsszögés visszatartása által okozott megnövekedett nyomás hatására az orrjáratokban az erek összeszorulhatnak és megrepedhetnek, akár orrvérzés is kialakulhat, vagy a kötőhártyán keletkezhetnek apró bevérzések.

Mellkasi levegőgyülem, törött bordák

Visszatartott tüsszentés akár pneumomediastinum, más néven mediastinum emphysema kialakulásához is vezethet. Ez a kórállapot olyan állapotot jelöl, amikor levegő van jelen a mediastinumban (a mellkasban a két tüdőfél közötti térben). Ilyen állapotot más traumatikus sérülés is okozhat, társulhat hozzá légmell (pneumothorax) is akár.

De a tüsszentés visszatartása főleg idősebbeknél akár bordatörést is okozhat, mivel a nagynyomású levegő nagy erővel szorul a mellkasba.

Aneurysma ruptura

A szakértők szerint a visszatartott tüsszentés által okozott fokozott nyomás az agyi aneurizma megrepedéséhez is vezethet potenciálisan (abban az esetben, ha valakinél fennáll ez az állapot, vagyis az agyi aneurizma, amiről sok esetben az érintettek nem is tudnak). Ez egy életveszélyes sérülés, amely agyvérzéshez vezethet, és azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Bővebben Aneurysma ruptura - Életet veszélyeztető súlyos állapot

Torok-, lágyszájpad-sérülés

Pár évvel ezelőtt leírtak egy olyan esetet, amikor egy, akkor 34 éves férfi torkának hátsó részében komoly, szakadásos jellegű sérülés keletkezett a tüsszentés visszatartásának következtében. Ez rendkívül erős fájdalommal, beszéd- és nyelészavarral is járt. Amikor a sürgősségi osztály orvosai megvizsgálták a férfit, pattogó és recsegő hangokat hallottak a nyakától egészen a bordaívig, ami azt jelenti, hogy a sérüléssel párhuzamosan légbuborékok jutottak be a mellkas mélyszöveteibe és izmaiba. Sérülése olyan súlyos volt, hogy azonnali orvosi ellátást igényelt.

A torok hátsó részének spontán szakadása ritka, és általában trauma okozza. A tüsszentés visszatartásán kívül okozhatja erőteljes hányás vagy erős köhögés is.

Meg lehet halni a tüsszentés visszatartásától?

Többekben felmerülhet a kérdés, hogy a tüsszentés visszatartása okozhat-e szívrohamot. Bár a visszatartott tüsszentés átmenetileg befolyásolhatja a pulzusszámát, de nem okozhatja a szív leállását.

Bár nem találkoztunk olyan bejelentett halálesettel, ahol tüsszentés lett volna a halálok, de a tüsszentés visszatartásából származó egyes sérülések nagyon súlyosak lehetnek, ilyen például az agyi aneurizma megrepedése, a torok megrepedése és mellkasi levegőgyülem kialakulása.

Meg lehet-e akadályozni a tüsszögést anélkül, hogy visszatartanánk azt?

A tüsszögés megelőzésének néhány módjáról az alábbiakban olvashat, ezekkel a tüsszögési inger kialakulását kerülhetjük el:

• Ha allergiás, megelőzés és kezelés céljából használja rendszeresen antiallergikumait (orrspray-k, antihisztaminok stb.).
• Védje magát a levegőben lévő irritáló anyagoktól (pl. pornak, füstnek stb. kitett munkahelyen használja a munkavédelmi felszerelést).
• Kerülje a közvetlen fénybenézést.
• Kerülje a túlevést.
• Fújja rendszeresen az orrát.

Ha úgy érzi, hogy tüsszentenie kell, megállíthatja azt, mielőtt valóban tüsszentene, ily módon:

• Ha érzi, hogy tüsszentenie kell, nyelvével 5-10 másodpercig próbálja csiklandozni a lágyszájpadját.

Ha a fent említett módszerek ellenére is jelentkezik, illetve nem múlik el a tüsszentési inger, ne fojtsa vissza.

Ha elkerülhetetlen a tüsszentés, győződjön meg arról, hogy eltakarja a száját és az orrát a tüsszentés során, és alaposan mosson kezet tüsszentés után.

Tovább Miért tüsszög, ha napba néz minden negyedik ember? A tüsszögési reflex

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos