Mi az az életmódorvoslás?

Az életmódgyógyászat vagy életmód-medicina területe a közelmúltban bekerült a krónikus betegségekről, az étrendről és a fenntartható betegellátásról folytatott beszélgetésekbe. De még akkor is, ha egyre több orvos alkalmazza ezt a holisztikus megközelítést az orvosi ellátásban, sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi is az az életmódgyógyászat pontosan? Az alábbi cikkben erről olvashat bővebben.

Az életmódgyógyászat a bizonyítékokon alapuló életmódterápiás beavatkozások elsődleges módozataként való alkalmazása a krónikus betegségek megelőzésére, kezelésére és gyakran visszafordítására. Ilyenek a rendszeres fizikai aktivitás, az alvás minőségének helyreállítása, a stresszkezelési technikák alkalmazása, a kockázatos szerhasználat elkerülése, a megfelelő táplálkozás – beleértve a teljes értékű növényi étrendet – és a pozitív szociális kapcsolatok erősítése.

Prof Garry Egger, az életmódgyógyászat egyik úttörője és megalkotója a Southern Cross Egyetem egészségügyi és humán tudományok professzora, az életmódorvoslást a következőképpen definiálja: „Az életmódorvoslás a környezeti, viselkedési, orvosi és motivációs elvek alkalmazása az életmóddal összefüggő egészségügyi problémák kezelésében klinikai és/vagy közegészségügyi környezetben”.

Másképpen fogalmazva, az életmódgyógyászat interdiszciplináris és az egész társadalmi rendszerre kiterjedő megközelítést kínál a krónikus és életmóddal összefüggő betegségek megelőzésére és visszafordítására a viselkedési, társadalmi és környezeti tényezők módosításán keresztül.

A Magyar Életmód Orvostani Társaság szakmai irányelve alapján az „életmódorvoslás” csapatmunka, ahol a szakmai team – tekintve, hogy az életmódorvoslás gyógyító tevékenység, és alapja a mozgásterápia és táplálkozásterápia – legalább az alábbi három szakemberből áll: életmódorvos, dietetikus és mozgásterapeuta. Az életmódorvoslás szakmai csapatát és a gyógyítás folyamatát az életmódorvos vezeti, fogja össze és felügyeli.

A három alapszakemberen túl az életmódorvoslás szakmai team tagja lehet: pszichológus, mentálhigiénikus, természetgyógyász, egészségügyi asszisztensek és szakasszisztensek, ápolók, védőnő, szociális munkás, mentőtiszt, szülésznő, fogorvos, gyógyszerész.

Bár az életmódgyógyászatnak különböző definíciói léteznek világszerte, mégis Garry Egger professzor definíciója a legátfogóbb, ami arra is utal, hogy az életmódgyógyászatban az egyén is tevékeny résztvevő: az öngondoskodáson és az önmenedzselésen keresztül aktív és fontos szerepet játszik a saját egészségügyi állapotának kezelésében és javításában. Ez logikus, mert tényleges életmódbeli változást csak a „páciensek” hatékony részvételével és elkötelezettségével lehet elérni. Ezáltal valódi együttműködési eszköz jön létre, amelyen keresztül komplex problémákat lehet megoldani.

Az életmódorvoslás hat eszköze

Az életmód-medicinát gyakran a „6 pillére” alapján írják le, melyek: 1. diéta/táplálkozás, 2. fizikai aktivitás/mozgás, 3. függőségek kezelése (pl. dohányzásról való leszokás, alkoholártalom csökkentése), 4. alvásjavítás, 5. stresszkezelés, és a 6. szociális kapcsolatok javítása és erősítése. Emellett természetesen az egészségnek sokkal több pillére van, számos genetikai, társadalmi és környezeti tényező is befolyásolja, amelyek nehezebben módosíthatók, és akár társadalmi változást is igényelnek.

2022-re nyilvánvalóvá vált, hogy egyetlen egészségügyi tudományág vagy szakma sem képes kielégíteni teljesen az egészségügyi szükségleteinket.

Az életmódgyógyászat valójában a hagyományos orvoslás alapja. Az életmóddal összefüggő krónikus betegségekre vonatkozó klinikai gyakorlati irányelvek támogatják az életmódgyógyászatot mint a kezelés első vonalát, a gyógyszereket megelőzően.

Gyakorlati szempontból az életmódgyógyászat tehát áthidalja az egészségfejlesztés és a klinikai gyakorlat közötti szakadékot. Klinikusok, közegészségügyi szakemberek, egészségügyi vezetők, kutatók, tudósok és oktatók dolgoznak együtt, hogy megelőzzék és kezeljék azokat a betegségeket, amelyek a rossz étrendből, fizikai inaktivitásból, dohányzásból vagy túlzott alkoholfogyasztásból, a krónikus stresszből és szorongásból, a rossz minőségű alvásból, a családdal, barátokkal, közösséggel való kapcsolat hiányából, társadalmi elkülönülésből és az ebből következő egészségügyi egyenlőtlenségből eredhetnek. Mindezt teszik pedig azáltal, hogy az érintetteket érdekeltté teszik a saját egészségük megőrzésében.

Az életmódorvoslás alapjai és társadalmi haszna

Az életmódorvoslás egyre népszerűbb szerte a világon. Átfogó, bizonyítékokon alapuló megközelítést nyújt a társadalmunk és az egészségügyi rendszerünk előtt álló kihívásokra, azáltal, hogy a prevención keresztül válaszokat kínál egy költséghatékonyabb egészségügy kialakítására.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a szívbetegségek, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség 80%-a, a rák 40%-a megelőzhető lenne, elsősorban az étrend és az életmód javításával.

A krónikus és életmóddal összefüggő állapotok jelentős globális, nemzeti és egyéni egészségügyi problémát jelentenek, hiszen jelenleg világszerte a halálozások mintegy 70%-áért felelősek. Ráadásul az egészségügyi rendszerek a krónikus és életmóddal összefüggő betegségek miatt egyre inkább nehezen fenntarthatóak, míg megelőzéssel, életmódváltással számos krónikus betegség – a leggyakoribbak, köztük a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a krónikus légúti megbetegedések, a krónikus mozgásszervi megbetegedések, a cukorbetegség és a mentális egészségi állapotok – nagyrészt megelőzhető vagy kezelhető lehetne, ezek ugyanis közös kockázati tényezőkkel rendelkeznek.

Az életmódgyógyászat megváltoztatja a krónikus betegségek kezelésének és megelőzésének módját azáltal, hogy foglalkozik ezekkel a viselkedési, társadalmi és környezeti tényezőkkel; vagyis az ember fizikai, pszichológiai, érzelmi és lelki aspektusaival, egészség-magatartásával. Ezt segíti az önerő és az önhatékonyság fokozása, ami motiválttá tesz saját egészségünk kezelésében és javításában.

Amellett, hogy az életmódorvoslás bizonyítékokon alapuló tudományág, egy globális mozgalom is az egészség, az egészségügy, a társadalom és a környezet változásáért. Ha az életmódra úgy tekintünk, mint gyógyszerre, akkor a krónikus betegségek akár 80 százaléka is megelőzhetővé válik. Semmilyen más gyógyszer nem mérhető ehhez.

Hogyan hat az életmódorvoslás?

Röviden az életmód megváltoztatásán keresztül, az egészséges életmóddal kapcsolatos döntések népszerűsítésével, melyben kiemelten fontos a betegek aktív részvétele. Az életmód megváltoztatása ugyanis lehetővé teszi a szervezet számára, hogy megvédje és meggyógyítsa magát.

Például adott esetben az életmódgyógyászattal foglalkozó orvos kezdheti a kezelést az étrend megváltoztatásának felírásával, de ha a beteg alvása nem kielégítő, és állandóan stresszes a munkája miatt, akkor szilárdabb kezelési tervet kell készíteni a szorongás és álmatlanság az adott személyre gyakorolt ​​hatásának kezelésére az általános jóllét elérésének érdekében. Az alváshiány vagy rossz minőségű alvás ugyanis az immunrendszer gyengüléséhez vezethet, a stressz pedig szorongáshoz, depresszióhoz, sőt akár elhízáshoz, immunrendszeri zavarokhoz és így tovább. Ilyenkor például az életmódorvos segít azonosítani a beteg negatív stresszreakcióit, közösen azonosítják a beteg megküzdési mechanizmusait, és személyre szabott stresszkezelési technikákkal kiegészítve – például relaxációs technikák tanításával és egyéb redukciós technikákkal – érik el a jobb közérzetet.

Mindezek mellett az életmódorvos és a szakmai team együttesen kezeli a mögöttes, életmóddal kapcsolatos betegségek okait, esetleg úgy is, hogy kiegészítőként használ gyógyszereket a terápiás életmódváltás céljából, miközben figyelembe veszi a beteg személyes lehetőségeit, adottságait és közösségi környezetét.

Ez utóbbi pedig azért is fontos, mert a társadalmi kapcsolódás elengedhetetlen az érzelmi rugalmassághoz. Tanulmányok mutatják, hogy az elszigeteltség fokozott kockázattal jár a halálozás szempontjából, az elérhető közösségi környezet pedig javítja az általános egészségi állapotot és a betegek rezilienciáját, vagyis a rugalmas megküzdési képességét.

Milyen előnyökkel jár az életmódváltás a vényköteles gyógyszerekkel szemben?

Fontos felismerni, hogy az életmódgyógyászat a hagyományos orvosi megközelítések kiegészítésére szolgál, nem pedig helyettesítésére. Érdemes úgy gondolni az életmódgyógyászatra, mint a betegség progressziójával szembeni első védelmi vonalra, míg a gyógyszeres kezelést, a műtétet és más kezeléseket akkor alkalmazzák, ha a kialakult betegség már abban a stádiumban van, hogy ellenáll az életmódbeli változásoknak. Mivel az életmódbeli beavatkozások nagyrészt mellékhatásoktól mentesek, az életmódorvosok segítségével – amennyiben a beteg adott állapota az életmódváltással még befolyásolható fázisban van – megelőzhetőek a szükségtelen szövődmények és mellékhatások, amelyek az agresszívabb kezeléseknél jelentkezhetnek. Például a II. típusú diabétesz kialakulása elkerülhető a táplálkozási szokások megváltoztatásával, diétával, mozgással, míg egy már kialakult II. típusú diabétesz állapota a gyógyszeres kezelés mellett életmódváltással szinten tartható, esetleg javítható és általa például az inzulinkezelés elkerülhető.

Tovább

• Holisztikus szemlélet - Ne csak a tüneteket gyógyítsuk
• Egy az Egészség Program - One Health Commission

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• Lifesytle Medicine (Australian Society of Lifestile Medicine)
• What is Lifestyle Medicine? (American College of Lifestyle MEdicine)
• What is Lifestyle Medicine? (Forks over Knives - Plant-based eating simplified)