Mit tegyünk radioaktív sugárzás veszélye esetén?

A sugárkatasztrófák hosszú távú környezeti, fizikai és mentális egészségügyi következményekkel járnak.

A nagyon magas szintű sugárzásnak való kitettség – például atomrobbanás közelében – akut egészségügyi hatásokat, például bőrégést és akut sugárzási szindrómát ("sugárbetegséget") okozhat. Hosszú távú egészségügyi hatásai is lehetnek, például leggyakrabban rákot, de szív- és érrendszeri betegségeket is okozhat.

A sugárzás okozta károsodás visszafordíthatatlan. Ha a sejtek megsérülnek, nem gyógyulnak meg maguktól. Ezért fontos, hogy aki ki volt téve radioaktív sugárzásnak, mielőbb forduljon orvoshoz.

A sugárzási katasztrófák egyedülállóak a lakosság sugárzástól való intenzív félelme miatt.

A leginkább félt sugárkatasztrófák azok, amelyeket a lakosság szándékos sugárzásnak való kitétele okoz. Ilyenek lehetnek a nukleáris katasztrófák (például rögtönzött nukleáris eszköz), a piszkos bomba (radiológiai diszpergáló eszköz), egyes rejtett radioaktív források, vagy az élelmiszer- vagy vízkészlet radioaktív anyaggal való szennyeződése.

Ezeknek a katasztrófáknak nem kell széles körben elterjedni ahhoz, hogy a fizikai hatások mellett intenzív pszichológiai hatásai is legyenek mind egyéni, mind társadalmi szinten. Hisz ezek akár az élelmiszer- vagy vízellátásba vetett bizalom meggyengülését, esetleg elvesztését is okozhatják.

A sugárzási veszélyekkel kapcsolatos köztudatosság alacsony lehet, ezért mind a fizikai, mind a mentális egészségmegőrzés érdekében érdemes áttekinteni bizonyos általános információkat, továbbá azt is, hogy hogyan érdemes védekezni akut esetben, illetve, hogy milyen pszichés hatásai lehetnek egy esetleges sugárkatasztrófának. Az alábbiakban ezekről olvashat.

Általános tudnivalók

Az ember nem érzékeli az ionizáló sugárzást. Ha túl sokáig vagyunk a napon, a testünk általában azt mondja, hogy ideje árnyékba vonulni. Az ionizáló sugárzás más. Normál körülmények között nem látjuk, nem halljuk és nem érzékeljük az ionizáló sugárzást, hacsak nincs segítségünkre sugárzásérzékelő.

Nem minden sugárzás egyforma. A napfény és a csillagok fénye (és az otthoni fények) elektromágneses sugárzások. Ugyanígy például a mikrohullámú sütő sugárzása is az. Ez a cikk az ionizáló sugárzásra összpontosít. Bár a napfénynek és a mikrohullámú sugárzásnak is vannak kockázatai, ez a kockázat az ionizáló sugárzás által keltett kockázattól eltérő.

Az ionizáló sugarak forrásai legtöbbször a radioaktív atommagok és a kozmikus sugarak, kísérői a maghasadásnak és a magfúziónak (a Napról hozzánk érkező fény is tartalmaz ionizáló sugárzást). A mesterséges források közé kell sorolni egyes orvosi berendezéseket is (röntgengép, PET, CT), melyek kontrollált körülmények között – a lehető legkisebb sugárterhelést alkalmazva – használják ki az ionizáló sugárzás nyújtotta lehetőségeket. Fontos kihangsúlyozni, hogy a természetben is állandóan jelen van bizonyos mennyiségű ionizáló sugárzás, ez azonban elenyésző mennyiségű egy esetleges sugárkatasztrófához képest.

Hosszú távú és késleltetett egészségügyi hatásai miatt a sugárfertőzés veszélye nagy aggodalomra adhat okot. A sugárkatasztrófa után leginkább veszélyeztetett csoportok a gyermekek, terhes nők és kisgyermekes anyák csoportjai. Különös figyelmet érdemelnek a sürgősségi dolgozók, beleértve az elsősegélynyújtókat és a takarítószemélyzetet is.

További veszélyben lévő csoportoknak kell tekinteni az idősebb személyeket, illetve a súlyos mentális betegségben szenvedőket is, mivel egyesek korlátozottan, lassabban lehetnek képesek az öngondoskodásra, így sérülékennyé válhatnak.

Hogyan csökkenthető a sugárszennyeződés kockázata?

A józan ész és néhány alapvető információ bevésése nagymértékben csökkentheti a sugárterhelést és a kockázatot a legtöbb ember számára. Íme, néhány alapvető információ, amelyek segítenek minimalizálni a dózist és az ezzel szorosan összefüggő kockázatot.

Sugárzási vészhelyzetek, például atomerőmű-baleset vagy terrorista incidens, háborús események esetén a következő tanácsokat tesztelték, és bizonyítottan maximális védelmet nyújtanak.

Ha sugárkatasztrófa következik be, tegye meg mielőbb az alábbi, önmaga, szerettei és házi kedvencei védelmét szolgáló intézkedéseket:

1. Menjen be egy épületbe
2. Maradjon bent
3. Kapcsolja be a rádiót, tv-t, okoseszközét és kövesse a híradásokat, a katasztrófavédők és a tisztviselők tanácsait.

Érdemes a legközelebbi, biztonságos épületbe bemennie. Az autók, buszok, vonatok és egyéb zártnak tűnő tömegközlekedési eszközök nem alkalmasak a védekezésre, mivel nem teljesen zártak. Ne dobja el a COVID miatt magánál hordott maszkját, hanem használja, ha levegőforrásnak van kitéve.

Miután mindannyian bementek egy épületbe, és bevitték a háziállatokat is, zárja be az összes ablakot, az ajtókat, kapcsolja ki azokat a levegőztető vagy fűtő berendezéseket, amelyek a külvilágból levegőt szívnak be az épület légterébe (például légkondícionáló stb.). Menjen az épület közepére vagy egy pincébe, távol az ajtóktól és ablakoktól. Fontos, hogy maradjanak bent, mivel a bentmaradás csökkenti a sugárzásnak való kitettséget.

Ezt árnyékolásnak is nevezzük.

Zuhanyozzon le, vagy törölje le a szabadon lévő testrészeit nedves ruhával. A továbbiakban javasolt, hogy palackozott vizet igyon, és lehetőleg zárt edényben tárolt ételt fogyasszon (például konzervek, üveges ételek).

Kövesse élőben a híradásokat, szerezze meg a legfrissebb információkat a rádióból, televízióból, internetről, mobileszközökről stb., hiszen a katasztrófavédelem és az ebben jártas tisztviselők képzettek a katasztrófahelyzetekre való megfelelő reagálásra, és konkrét intézkedéseket fognak tenni és utasításokat adni az emberek biztonságának megőrzése érdekében. Ezenfelül például tájékoztatást adhatnak arról is, hogy hova kell majd menni a sugárszennyeződés szűrésére. A személyeket külső szennyeződésre szűrni lehet, és belső szennyeződés miatt orvosi ellátásban részesítendőek.

Az eseményt követően átvizsgált összes személy kulcsfontosságú információinak rögzítésére szolgáló klinikai nyilvántartás pedig lehetővé teszi a hosszú távú egészségügyi hatások nyomon követését.

Egyéb megelőzési módok, munkabiztonság

1. Ha ön radioaktív anyagokkal dolgozik, jó, ha van sugárzásérzékelője (pl. Geiger–Müller-számláló). A dolgok napról napra változhatnak, például egyes dolgozók elfelejthetik kicserélni a források körüli árnyékolást, a röntgenkészülékek véletlenül is működésbe léphetnek, egyes veszélyes anyagok kifolyhatnak, stb. Jó, ha rendszeresen felülvizsgálja környezetét.
2. Ha csak a doziméterre számít, akkor sebezhetővé válhat. A dózismérők általában utólag jelzik azt, hogy milyen sugárdózist kapott. Bár ez hasznos lehet a minőségbiztosítási szabályozásoknak való megfelelés és az élethosszig tartó dózis korlátozása szempontjából, de nem segít napi szinten minimalizálni az adagot.
3. A távolság és az árnyékolás elhelyezése ön és a sugárforrás között azonnali hatékony módja a kitettség csökkentésének. Egy másik módszer a kitettség időtartamának csökkentése.
4. Használjon légzőkészüléket vagy arcmaszkot, ha levegőforrásnak van kitéve.
5. Legyen tisztában a sugárterhelés minden forrásával. Mindannyian nap mint nap ki vagyunk téve a természetes forrásokból, a világűrből, a földből származó sugárzásnak, akár otthonunkban is. Akaratlanul is ki vagyunk téve olyan forrásoknak, amelyek között lehetnek orvosi eljárásokon átesett emberek, vagy akár radioaktív régiségek, amelyek még mindig megtalálhatók otthonokban, bolhapiacokon és antikváriumokban.
6. Legyen átgondolt és tájékozott az orvosi röntgenfelvételekkel kapcsolatban. Az orvosi képalkotás fontos és életmentő diagnosztikai információkat szolgáltathat, de néha szükségtelenül is használják. Néha ugyanaz a diagnosztikai információ beszerezhető más technikák alkalmazásával is. Ha aggályai vannak a javasolt eljárásból származó sugárdózissal, esetleges aggályairól beszéljen kezelőorvosával.
7. Nagy mennyiségű adat áll rendelkezésre az antioxidánsok sugárvédő hatásairól sejtszinten, különösen a nukleáris DNS szintjén, ahol az antioxidáns gyökfogója megvédi a sejtmagot és más érzékeny sejtcélpontokat is. Számos antioxidánsról kimutatták, hogy megvédik a sejtet, növelve annak antioxidáns kapacitását, azáltal, hogy megemelik a természetes antioxidáns enzimek szintjét is.

Pszichés hatások

A sugárzási események lehetnek hirtelenek, akár hosszan tartóak és nehezen észlelhetőek is. Egyes sugárzási eseményeknél nehéz felmérni az azonnali hatást, sokszor a radioaktív szennyeződést akár napokig vagy hetekig sem észlelik.

A sugárzástól való rendkívüli – akár irracionális – félelem viszont oda is vezethet, hogy egyesek – beleértve akár a családtagokat, a tágabb közösséget, egyes egészségügyi szolgáltatókat is – nem segítik a sugárkatasztrófák áldozatait. A sugárzási katasztrófa pszichológiai fázisai is másként rajzolhatók meg, mint más katasztrófák esetében. Társadalmi megbélyegzést tapasztalhatnak meg a szennyezett vagy potenciálisan szennyezett személyek.

A leggyakoribb pszichológiai következmények a pánik, a szorongás, csalódottság, vagy az olyan kérdések, mint például: „Miért pont velem történt ez?”

Számos katasztrófa esetén a túlélők többsége normális pszichológiai reakciókat tapasztal a katasztrófaeseményre reagálva, és mentális egészségügyi beavatkozások nélkül gyógyul meg. Sugárkatasztrófákat követően a terület lakosságának nagy része aggódhat a kitettség és/vagy szennyeződés mértéke és jelentősége miatt.

Gyakori mentális egészségügyi következmények lehetnek még a generalizált szorongásos zavar, a poszttraumás stressz zavar, mély depresszió, vagy alkohollal és gyógyszerekkel való visszaélés.

A múltbeli sugárkatasztrófák tanulmányozása során néhány túlélő „pszichoszomatikus kötődést” tapasztalt, azaz minden betegségük okát a sugárterhelésüknek tulajdonítják.

Egyesek folyamatosan aggódhatnak a jövőbeni betegségekkel kapcsolatos bizonytalanságok miatt, illetve a szakértőktől kapott ellentmondó információk miatt csökkenhet a hatóságokba, ellátószemélyzetbe vetett bizalom is.

Mivel a sugárzás hatásai hosszú távúak lehetnek, az egészségügyi következmények a jövő nemzedékei számára is folyamatos szorongást és stresszforrást jelenthetnek. A bizalommal kapcsolatos kérdéseket és az elhúzódó félelmeket kezelni kell.

A komfort helyreállítása érdekében szükség lehet a sugárzásérzékelő eszközök akár túlzott mértékű használatára és az elfogulatlan szakértők által végzett vizsgálatokra.

Egy sugárzási esemény nagymértékben csökkentheti a társadalmi és gazdasági támogató hálózatok megtartó erejét. Nem szabad megtagadni a segítséget a túlélőktől, a társadalmi távolságtartás szükségtelen és félelemalapú.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• Antioxidants Reduce Consequences of Radiation Exposure (National Center for Biotechnology Information (NCBI))
• Ionizáló sugárzás (Wikipedia)
• Protecting Yourself from Radiation (United States Environmental Protection Agency (EPA))
• How to Reduce Radiation Risk (International Medcom)