A táppénzről - Nem véd meg a felmondástól

Még mindig él az a vélekedés, hogy a táppénz megvéd a felmondástól, és a táppénz lejárta utáni időszakban sem lehet felmondani. A határozatlan idejű munkaviszonyt ugyanakkor táppénz alatt is meg lehet szüntetni, a táppénznek legfeljebb halasztó hatálya van, de a felmondásnak nem akadálya.

Táppénzre az a személy jogosult, aki keresőképtelenné válik a társadalombiztosítási jogviszonyának fennállása alatt, és törvényben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A keresőképtelenné vált személyt egy naptári évben 15 nap betegszabadság is megilleti. Ezért a keresőképtelenség első 15 napjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár. Ilyenkor a táppénzt a betegszabadság lejártát követő naptól kell megállapítani az arra jogosult részére. Ezt követően a keresőképtelenség ideje alatt jár, legfeljebb a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, legfeljebb azonban egy éven át, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 naptári napon át. (A gyermeküket nevelő pároknak, illetve az egyedülálló szülőknek ennél több idő jár.)

A társadalombiztosítási jogviszony időtartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül válik biztosítottá, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított volt. Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már részesült táppénzben, akkor ez csökkenti az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamát. Táppénz a betegszabadság lejártát követően minden naptári napra, tehát a szabadnapra és a munkaszüneti napra is jár.

Nem adható táppénz

Nem adható táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amikor a biztosított átlagkeresetre jogosult, és amely alatt a biztosítás szünetel, továbbá amely alatt a munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, és a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn.

Nem jár továbbá táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után.

A gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt, vagy az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára, illetve a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára szintén nem lehet táppénzt kapni.

Mindezen felül a táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását ellenőrző orvos vizsgálatához nem járult hozzá, illetve a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, továbbá a gyógyulását tudatosan késlelteti.

Részletek A táppénzellátás alapszabályai

Kinél és hogyan kell bejelenteni a táppénzt?

A táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatójánál kell bejelentenie. Ezt a táppénzigényt visszamenőleg 6 hónapra lehet érvényesíteni. A táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, míg egyéb esetekben a vármegyei vagy fővárosi kormányhivatal bírálja el és folyósítja. A táppénz igénybevételéhez szükséges benyújtani a keresőképtelenséget megállapító orvosi igazolást, illetve a kórházi ápolásról kiállított igazolást.

Abban az esetben, ha a foglalkoztatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a foglalkoztató a táppénzre vonatkozó igény elbírálásához úgynevezett "Foglalkoztatói igazolás"-t állít ki, és azt az igazolásokkal együtt 3 munkanapon belül a székhelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal pénztárnak megküldi. A táppénzt utólag folyósítják, a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a bérfizetési napon.

A táppénz és a felmondás kapcsolata

A határozatlan idejű munkaviszonyt meg lehet megszüntetni rendes felmondással, közös megegyezéssel és rendkívüli felmondással is a táppénz időtartama alatt.

• Rendes felmondás és közös megegyezés esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség utáni első munkanapon, legfeljebb azonban a betegszabadság időszakát követő egy év utáni napon kezdődik, így tehát a táppénz miatti halasztó hatály is legfeljebb egy évre vonatkozik.
• Azonnali hatályú (rendkívüli) felmondás esetén a felmondásnak szintén nem akadálya a táppénz, amely a táppénz lejártát követően azonnal hatályossá válik.

Akivel már közölték a felmondást, nem tolhatja ki a felmondási időt táppénzzel. Természetesen a felmondási idő alatt is el lehet menni táppénzre, azonban ez az időszak nem fogja meghosszabbítani a felmondási időt.

(WEBBeteg - Simon Béla, Aktualizálta: Dr. Bartha-Barcsai Tímea jogász)