Hatás mellékhatás nélkül? A növényi eredetű készítményekről

A betegek a recept nélkül vásárolható termékek közül sokszor a növényi készítményeket választják, abban a meggyőződésben, hogy az nem gyógyszer, és a gyógyszerekkel ellentétben a gyógynövényeknek nincs mellékhatásuk. A kérdés azonban ennél jóval összetettebb, ugyanis aminek van hatása, annak mellékhatása is van.

Az ilyen vélemények hátterében az lehet, hogy belénk ivódott egy mondás: fűben-fában az orvosság. És az a tapasztalat, hogy felmenőink még az általuk ismert (több nemzedék által felhalmozott, egy adott növénnyel kapcsolatos pozitív, vagy negatív tapasztalatokon alapuló) növényekkel próbálták gyógyítani a betegeket, sokszor sikeresen is.

Aminek van hatása, annak mellékhatása is van

A gyógyszertan egyik alapelve, hogy nem létezik hatás mellékhatás nélkül. Ha igaz az, hogy a növények tartalmaznak hatásos, sőt, erős hatású vegyületeket, azt is el kell fogadnunk, hogy mellékhatásaik is vannak. Erről a fontos tényről és az egyes növények mellékhatásainak következményeiről kutatások, közlemények jelennek meg, hiteles internetes oldalakon olvashatunk, könyvekben írnak. A közvélekedés azonban ezzel ellentétes, mind a mellékhatásokról, mind a növényi anyagok hatáserősségéről.

Mivel mára a gyógyszerek jelentős része természetes eredetű, nem érdemes ezeket a gyógyszereket a csak kémiai úton előállított hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel szembe állítani. Gyógyszerré akkor minősítenek egy - akár növényi, akár szintetikus eredetű hatóanyagot tartalmazó - készítményt, ha a hatóanyag hatásossága és biztonságossága (hatás/mellékhatás profil) klinikai vizsgálatokkal igazolt. Éppen ezért fontos, hogy jó minőségű, gyógyszerként törzskönyvezett, vagy hagyományos növényi gyógyszerként forgalomba hozott készítményt, vagy gyógyszerkönyvi minőségű növényi drogot válasszunk a bizonytalan eredetű szerekkel szemben!

Gyógynövények és hatóanyagaik

Néhány példa annak bemutatására, hogy a növényi hatóanyagoknak és az azt tartalmazó készítményeknek, nemcsak bizonyított hatása, hanem mellékhatása is van.

A mák (Papaver somniferum) egyik hatóanyaga a morfin. A növényi hatóanyag injekciója ma is alkalmazott gyógyszer, mellékhatásai miatt csak végstádiumú rákbetegek és súlyos égési sérültek fájdalomcsillapítására használják. Mellékhatása a légzésdepresszió, székrekedés. Tartós alkalmazásakor függőség alakul ki, és hozzászokás a fájdalomcsillapító hatáshoz, ami miatt a napi dózisát emelni kell, hogy ugyanolyan fájdalomcsillapító hatást érjünk el. Viszont a morfin kémiai szerkezetének és hatásmódjának megismerésével sikerült olyan hatóanyagot kifejleszteni, amely erős fájdalmakat csillapít - az a tramadol. A máknak két másik növényi hatóanyaga is van: a kodein, mely köhögéscsillapító, és a papaverin, mely görcsoldó. Mindkettő gyógyszerek hatóanyaga.

A daganatellenes szerek között a növényi eredetűek kiemelkedően fontosak. Kettőt emelnék ki. A rózsameténg (Catharanthus roseus) alkaloidjai a vinkrisztin és vinblasztin különböző típusú leukémiák kezelésében hatásos. A tiszafa (Taxus brevifolia) hatóanyagát a paclitaxelt, nőgyógyászati daganatoknál alkalmazzák. Közismert, hogy a kemoterápiás kezeléseknek milyen súlyos mellékhatásai lehetnek.

A fűzfa kéreg hatóanyaga a szalicin, melynek szintetikusan előállított rokon vegyülete az acetilszalicilsav, egyike a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereknek (láz- és fájdalomcsillapítók), amelynek enyhébb esetben gyomorfájdalom a mellékhatása, de okozhat gyomorfekélyt, gyomorvérzést is.

A hazánkban is vadonélő növény a kecskeruta (Galega officinalis). Hatóanyaga a galegin egy guanidin származék, bizonyítottan csökkenti a vércukor szintet (szoptatós nőknél növeli a tejelválasztást), de a növényben levő egyéb vegyületek nemkívánatos hatásokat válthatnak ki. Mióta hatóanyagának szintetikus származéka a cukorbetegek terápiájában használt metformin gyógyszerként megjelent, alkalmazása visszaszorult, mivel nem lehet tudni, hogy az elkészített teában pontosan mennyi a hatóanyag, így a vércukorszint tág határok között ingadozhat a tea elfogyasztása után. A kecskeruta a gyógyszerkönyvben sem hivatalos. Régebben összetevője volt egy ma is gyakran használt tejelválasztást serkentő teakeveréknek, ma már nem engedélyezik alkalmazását erre a célra sem.

Gyógynövények is okozhatnak mellékhatásokat:

• A borsosmenta levél (Menthae piperitae folium) hatása emésztést elősegítő és (koleretikus) epetermelést serkentő, azonban a gastrooesophagus reflux (gyomorégés) tüneteit súlyosbíthatja.
• A szenna levél (Sennae folium) bélfalizgató antrakinon származékai hashajtó hatásúak. Alkalmazásakor leggyakoribb mellékhatása a görcsös hasi fájdalom, mivel alhasi vérbőséget okoz ellenjavallt terhességben.
• A feketenadálytő gyökér főzetét még borogatásra, pakolásra sem ajánlott alkalmazni a benne lévő alkaloid (nitrogén tartalmú vegyület) májkárosító hatása miatt. A fekete nadálytőről bővebben itt írtunk.

Az étrendkiegészítők szintén tartalmazhatnak gyógynövényeket, gombákat, növényi és állati eredetű hatóanyagokat. Azonban nem alkalmasak betegség megelőzésére, vagy kezelésére. A gyógytermékeken feltüntetett adatokért (összetevő, alkalmazás, mellékhatás) a forgalomba hozó vállalja a felelősséget.

Tovább A szerző további cikkei egyes gyógynövényekről: Máriatövis | Orbáncfű | Medveszőlőlevél | Levendula | Kamilla | Ginkgo biloba | További fitoterápiás készítmények

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész