A hársfavirág felhasználása a gyógyászatban
A napjainkban is használatos gyógynövények között Európában igen elterjedt a hárs nemzetség. Több fajtája is fellelhető főként Közép- és Dél Európában. Ennek egyik oka virágzásakor szinte bódító illata, és hogy jól tűri a meleget, viszont vízigényes, nem szereti a száraz talajt.
Hazánkban a hárs nemzetség több faja is fellelhető. Legelterjedtebben a kis- és nagylevelű hárs (Tilia cordata, Tilia platyphyllos), az európai hárs (Tilia europaea), ami az előző kettő hibridje, illetve az ezüsthárs (Tilia tomentosa) fordul elő, melyeket a laikus gyakran összetéveszthet. A kislevelű hárs és a nagylevelű hárs teája gyógyító hatású. Az ezüsthárs leveleinek fonákja ezüstszürkés molyhosodást mutat, eltérően a másik két fától. Ezt azért fontos tudni, mert az ezüsthársból készült tea allergizálhat, így a gyógyászatban kizárólag a kis- és nagylevelű hárs használatos. Így aki maga szeretné a virágokat télire begyűjteni, fontos, hogy meg tudja különböztetni a fákat. Gyógyszertárban beszerezhető a gyógyszerkönyvi minőségű drog.
A gyógyszerkönyvi hársfavirág, azaz a Tiliae flos hatóanyagai
A virág flavonoid keveréket tartalmaz, proantocianidineket és tanninokat, illóolaj-tartalma adja kellemes illatát.
Mire és hogyan alkalmazható? Vannak-e ellenjavallatai?
A hagyományos népi gyógyászatban megfázásra, izzasztóként, gyomorbántalmakra, emésztésjavítóként, vízhajtóként, valamint álmatlanság esetén alkalmazzák.
Preklinikai vizsgálatokban a drog kivonatainak köhögéscsillapító, izzasztó, antimikrobiális, nyugtató (12 éven felülieknek), vizelethajtó (flavonoidtartalma ödémát csökkent) és poliszacharidtartalma miatt gyulladáscsökkentő hatását mutatták ki.
Teája régóta ismert a házi patikákban. Elkészítéséhez 12 évesnél idősebbeknél 2 teáskanálnyi hársfavirágot forrázzunk le 2 deciliter vízben, majd 10 percig hagyjuk állni. De már 4 éves kortól alkalmazható, ekkor 1 gramm szárított drogból készítsünk teát. Miután a hatóanyagok kioldódtak belőle, szűrjük le. Melegen érdemes fogyasztani, jellemző izzasztó hatása miatt, és jó, ha utána pihenni tudunk. Leginkább lázas állapotokban, emellett köhögéscsillapítóként és a torokfájás enyhítésére is használatos. Ha mézet is szeretnénk a teába tenni, akkor azért, hogy a méz hatóanyagai ne bomoljanak el, csak akkor keverjük bele, ha a tea hömérséklete ihatóra csökkent.
Terápiás alkalmazásban a hársfateának ellenjavallatai nincsenek.
Nemcsak a teája, hanem a hársfavirág méze is értékes. A tudomány is egyre több bizonyítékkal támasztja alá a tradicionális használatot, hiszen a méz nemcsak finom, hanem kórokozó-ellenes, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású, mely polifenoltartalmának tudható be. A vizsgálatok szerint a méz csökkenti a köhögés gyakoriságát és súlyosságát. A gyermekek köhögésére is ajánlott a méz fogyasztása, mivel náluk is csökkenti a köhögés gyakoriságát. Azonban nem ajánlott a méz 1 éves kor alatti alkalmazása, ugyanis a méz tartalmazhatja a Clostridium botulinum kórokozó spóráit, ami ellen a babák immunrendszere még nem tud védekezni, így megbetegedést okozhat.
A méz fontos tulajdonsága, hogy nem bántja a bélflórát, ellentétben az antibiotikumokkal. A méz ugyanis prebiotikumokat (egész pontosan oligoszacharidokat, azaz olyan szénhidrátokat, melyekben 3-10 egyszerű cukor kapcsolódik egymáshoz) tartalmaz, ami segíti a jótékony bélbaktériumok elszaporodását.
Aki sokat puffad, vagy akinél kontaminált vékonybél szindrómát diagnosztizáltak, azoknál a mézfogyasztás ellenjavallt, pont az oligoszacharidtartalma miatt. Magas cukortartalma miatt diabéteszes betegeknek sem ajánlott.
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész