Kenőcs, krém, gél, balzsam, paszta - Mit is kenünk magunkra és melyik mire jó?
frissítve:
A különböző krémek szinte születésünk napjától végigkísérik életünket, gondoljunk csak a popsikenőcsökre. Akár a kozmetikai, akár a gyógyászati vonatkozásait tekintjük, bőrünk és a nyálkahártya-felületek krémekkel való ápolása a mindennapjaink szerves részét képezi.
A köznyelvben ritkábban teszünk különbséget a félszilárd, kenhető készítmények között, általában mindent krémnek vagy kenőcsnek hívunk. De nem minden krém, ami annak látszik!
A különböző bőrápoló készítmények közötti egyik legnagyobb különbség a konzisztenciájukban rejlik, vagyis abban, hogy milyen állagúak. Ezeket a készítményeket helyileg vagy bőrön át felszívódva a bőr és nyálkahártya kezelésére alkalmazzák. Emellett fontos szerepük van a bőr puhításában és védelmében is. A bőrápoló készítményeknek többek között a viselkedése, tulajdonságai és alkalmazási területe is nagymértékben függ az adott készítmény állagától.
A bőrfelület kezelésére szánt félszilárd készítményeket a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv (Pharmacopoeia Hungarica VIII.) az alábbiak szerint csoportosítja:
- kenőcs
- krém
- paszta
- gél
- kataplazma (borogató kenőcs)
Ezen nagy csoportok mellett megemlíthető még a balzsam is.
Kenőcs
A Formulae Normales VIII. (gyógyszerészeti kézikönyv) definíciója szerint a kenőcs „a bőrfelület vagy a nyálkahártya kezelésére szánt plasztikus gél, amely a hatóanyagot egyenletes eloszlásban, oldott, emulgeált vagy szuszpendált állapotban tartalmazza.” A kenőcsökre jellemző, hogy a folyékony és/vagy szilárd alkotórészek egy zsírosabb, olajosabb állagú alapkenőcsben vannak eloszlatva, emiatt állagukat tekintve kicsit nyúlósabbak, ragacsosabbak, és nehezebben, lassabban szívódnak fel. Zsírosabb jellegénél fogva a kenőcs jobban meg tudja tartani a vizet a bőrben, és bár a krémekhez képest kicsit hosszabb idő alatt, de a bőr mélyebb rétegeibe is el tudja juttatni a hatóanyagot, így a kenőcsöket főleg terápiás jelleggel alkalmazzák. Emellett jól használhatók bőrpuhításra, hidratálásra is vastagabb bőrfelületeken (pl. kéz, láb).
Krém
A krém a kenőcshöz képest egy magasabb víztartalmú készítménytípus (akár 60-70% vizet is tartalmazhat), ezáltal sokkal lágyabb állagú, könnyebben kenhető formula. Magasabb víztartalma miatt gyorsabban felszívódik, a bőrön szinte láthatatlan lesz. Viszont pont emiatt kevésbé tartja meg a vizet a bőrben, így mélyebb hidratálásra kevésbé alkalmas, inkább csak a vízvesztés csökkentésében van szerepe. A krémek főként gyógyászati (pl. ízületi és izomfájdalmak csillapítására) és kozmetikai célokra alkalmazhatóak, gyors felszívódásuk miatt alkalmasak pl. allergiás bőrreakciók kezelésére. Főként vékonyabb bőrfelületeken, pl. arcon használhatóak hatékonyan.
Paszta
A pasztákra jellemző, hogy nagy, általában 40%-nyi vagy nagyobb mennyiségű finoman diszpergált poranyagot tartalmaznak, amely megnöveli a készítmények tapadóképességét. Ez nagy előnyt jelent akkor, ha nem a készítmény felszívódása, hanem felületi kezelés, vagy a felület lezárása a cél. Leggyakrabban használt paszta mindennapi életünk során a fogkrém.
Gél
A gélek vagy más néven zselék, kémiai szerkezetüket tekintve térhálós szerkezetű félszilárd, kocsonyás jellegű homogén anyagok, amelyek folyékony vegyületek szilárd anyagban való diszpergálásával (eloszlatásával) jönnek létre. A gél nagyon gyors felszívódásának köszönhetően gyorsan ki tudja fejteni hatását, és enyhe száraz utóérzést okoz. Mindezeknek köszönhetően kedvelt készítménytípus zsírosabb bőrtípusú személyeknél, illetve gyakori gyógyászati formula pl. a fájdalomcsillapító készítmények között.
Borogató kenőcs
A borogató kenőcs vagy más néven kataplazma hővisszatartó alapkenőcsből és a benne diszpergált hatóanyagból áll. Hővisszatartó tulajdonságának köszönhetően kötszerre vastagon felkenve, felhasználás előtt felmelegítve is alkalmazható.
Balzsam
Végül, de nem utolsósorban említést kell tennünk a balzsamokról. A balzsam gyakorlatilag a kenőcs egy altípusa, ami olyan nagy mennyiségű olajos, zsíros összetevőt tartalmaz, mely által szinte szilárd állagúvá válik. Ennek köszönhetően a balzsamok nehezen kenhetőek és nehezen szívódnak fel. A balzsamok gyakran nagyobb mennyiségű növényi olajat tartalmaznak. Ennek egyik előnye, hogy a növényi összetevők stabil állapotban juttathatók a bőrbe. Lassú felszívódásuk miatt vízzáró réteget képeznek a bőr felületén, így jó választást nyújthatnak extrém száraz bőrfelületek kezelésében.
Összefoglalva
A készítmények konzisztenciája több tényezőtől függ, ezek közé tartozik az előállítás során felhasznált anyagok és azok pontosan meghatározott aránya, illetve az előállítás módja is.
Azt, hogy milyen típusú készítményt választunk, számos tényező befolyásolja. Ilyen pl. az adott probléma (bőrbetegség, izom- vagy ízületi fájdalom), a felhasználó bőrtípusa, a készítmény olaj- és víztartalma stb. Ebben az útvesztőben segítséget nyújthat számunkra egy bőrgyógyász, kozmetológus, kozmetikus, reumatológus, háziorvosunk, illetve gyógyszerészünk is.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
Felhasznált irodalom:
- Ph. Hg. VIII. (VIII. Magyar Gyógyszerkönyv)
- Formulae Normales VIII.
- Difference Between Ointment and Cream [Updated 2022] (Ask Any Difference)
- What’s the Difference Between Ointment, Cream, Lotion, and Gel? (Healthline)
