A GABA, vagyis gamma-aminovajsav és hatásai
megjelent:
A gamma-aminovajsav (röviden GABA) egy a szervezetben természetesen termelődő aminosav, ami főként gátló hatású neurotranszmitterként (ingerületátvivő anyagként) működik az idegrendszerben, és így jelentős szerepe van az idegsejtek működésének szabályozásában.
A gamma-aminovajsav hatását három különböző receptorhoz kötődve tudja kifejteni, ezek a GABAA-, GABAB- és GABAC-receptorok. Ezek közül az egyik legjelentősebb a GABAA-receptor, melyhez kapcsolódva a gamma-aminovajsav szorongásgátló, nyugtató és altató hatást válthat ki. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a GABAB- és GABAC-receptorokról sem, hiszen a GABAB-receptor agonistái például fontos szerepet játszanak a neuropátiás fájdalom csökkentésében is, míg magának a receptornak a zavarai epilepsziás rohamok kialakulásához is vezethetnek.
Miért lehet kedvezőtlen a GABA alacsony szintje?
A gamma-aminovajsav az utóbbi években egyre több figyelemnek örvend és számos kutatás tárgya nem csak a gyógyszeriparban, de a táplálkozástudomány, illetve az olyan életmódhoz köthető betegségek kutatásának területein is, mint a cukorbetegség, elhízás vagy magas vérnyomás. Egyes klinikai vizsgálatok eredményei szerint a GABA alacsony szintje szorongást, nyugtalanságot, álmatlanságot okozhat, így szükségessé válhat a pótlása a szervezetben, akár valamilyen gyógyhatású készítménnyel, akár megfelelő diétával. Ennek köszönhetően napjainkban egyre elterjedtebbek a GABA-tartalmú étrend-kiegészítő készítmények. Emellett számos élelmiszerről tudjuk már, hogy magas GABA-tartalommal rendelkezik, vagy serkenti a szervezet GABA-termelését.
Közéjük tartozik például a tealevél, a spenót vagy a szójabab. De mindenképp meg kell említeni a rizscsírát is, melyről kimutatták, hogy enyhíti az olyan, menopauza által okozott kellemetlen tüneteket, mint az álmatlanság, vagy a lehangoltság.
Az utóbbi évek kutatásai azonban arra is rávilágítottak, hogy a GABA pozitív hatásai nem merülnek ki a szorongás oldásában. Több kutatás eredménye is arra utal, hogy a szervezetben megemelkedett GABA-szint csökkentheti a vérnyomást, és segíti a tanulást. Vannak arra utaló kutatási eredmények is, melyek szerint a szájon át szedett gamma-aminovajsav serkenti a növekedési hormon termelődését a szervezetben nyugalomban és mozgás után is. Más, patkányokon végzett kutatások emellett azt mutatják, hogy a szájon át beadott GABA csökkentheti a vér glükózszinjét és a glikozilált fehérjék szintjét, ezzel csökkentve a hiperglikémia (magas vércukorszint) kockázatát.
Mivel a glükóz-anyagcsere zavara és a fokozott oxidatív stressz a cukorbetegeknél számos szövődmény kialakulását idézheti elő (főként szem-, ideg- és veseproblémákat), a gamma-aminovajsav vércukorszint-csökkentő hatása nagy segítséget jelenthet a jövőben a cukorbetegség szövődményeinek megelőzésében. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek egyelőre csak korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló kísérleti adatok.
Új kutatási irányok a GABA szerepéről
Ahogy az a fenti felsorolásból is látszik, a gamma-aminovajsav egy nagyon sokoldalú, és számos pozitív hatással rendelkező molekula, melyről a tudomány fejlődésének köszönhetően napról napra többet tudunk. Ezt a sok új ismeretet többek között a folyamatosan fejlődő kutatási technikáknak is köszönhetjük. Ezek közül is érdemes kiemelni az utóbbi években elterjedt optogenetikát, amely lehetővé teszi az agy egyes területeinek és sejttípusainak egymástól elkülönítve való vizsgálatát.
A módszer tulajdonképpen „egyszerű”: algákból kinyert fényérzékeny fehérjék génjét ültetik be a vizsgálni kívánt agyterület idegsejtjeibe. Itt a gén kifejeződésének következtében az adott sejt ioncsatornái fényérzékennyé válnak, és ennek köszönhetően száloptikával bevezetett kék fény hatására működésre bírhatók. Mivel az idegsejtek elektromos „kisülésekkel” kommunikálnak, amelyeket az ioncsatornák ki- és bekapcsolása hoz létre, így a fény hatására működő ioncsatornáknak köszönhetően pontos képet kaphatunk az adott idegsejt működéséről, és ez a jövőben hatalmas segítséget jelenthet egy-egy adott betegség célzott terápiájának kialakításában.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
Felhasznált irodalom:
- Protective Effects of γ Aminobutyric Acid in Rats with Streptozotocin-Induced Diabetes (jstage)
- Growth Hormone Isoform Responses to GABA Ingestion at Rest and after Exercise (Journals)
- Az idegtudomány forradalmának technikai pillérei (Magyar Tudományos Akadémia)
- A benzodiazepinek természetes alternatívái (Pharmaonline)
- GABA B-receptorok (Neurology)
