Miért érezzük betegebbnek magunkat az esti órákban?

Régi tapasztalat, hogy estére és éjszaka sokkal rosszabbul érezhetjük magunkat betegség esetén. A bioritmus, a hormonok és a biokémiai folyamatok együttesen befolyásolhatják a tünetek súlyosságát, de persze az is előfordulhat, hogy egyszerűen kevesebb a zavaró tényező, amely elterelné a figyelmet a panaszokról.

Tovább olvasva megismerhet néhány lehetséges okot, amelyek miatt rosszabbul érezheti magát estefelé és éjszaka, amikor beteg, és arról is olvashat hogyan készülhet fel éjszakára bizonyos tüneteinek enyhítésére, és hogy mikor kell orvoshoz fordulnia.

Íme, néhány gyakori ok, amiért a tünetek éjszaka súlyosabbnak tűnnek - vagy éppen valóban súlyosabbak is.

1. A cirkadián ritmus és a hormonok

A cirkadián ritmus olyan, mint egy belső óra, amely segít a testben a nap folyamán bekövetkező változások szabályozásában. A cirkadián ritmust befolyásolja az alvás mennyisége, a nap folyamán a fénynek való kitettség mennyisége (természetes és mesterséges egyaránt), a sportolás mennyisége, valamint a fizikai, mentális, vagy érzelmi tényezők által okozott stressz szintje.

A cirkadián ritmus a hormonszintek természetes napközbeni változásaihoz is kapcsolódik, és a szervezet számos különböző hormonja emelkedik és csökken a cirkadián ritmus hatására, mint a:

• kortizol,
• ösztrogén és progeszteron,
• az éhséget szabályozó hormonok (pl. inzulin, leptin és ghrelin),
• melatonin,
• pajzsmirigyhormonok,
• növekedési hormonok.

Ez is érdekelheti 7 hormon, aminek a működését minden nőnek értenie kell

A kortizol, a mellékvesék által termelt hormon segít szabályozni a vércukorszintet, az anyagcserét és a vérnyomást, segít a szervezetnek a stressz kezelésében. A kortizol hormon továbbá részt vesz az immunrendszer megfelelő szabályozásában, és a gyulladások csökkentésében. Más szóval, segít a fertőzések és betegségek leküzdésében.

A kortizol szintje drasztikusan emelkedhet és csökkenhet a nap folyamán.

Napközben több kortizol kering a vérben, ami elnyomja az immunrendszert. Ez azt jelenti, hogy a szervezet fehérvérsejtjei, amelyek a fertőzések elleni küzdelemért felelősek, kevésbé aktívak a nap folyamán.

Éjszaka kevesebb kortizol van a vérében. Ezt a fehérvérsejtjei azonnal észlelik, és harcolni kezdenek a fertőzésekkel a szervezetben. Ez a védekezés azonban valójában felerősíti a betegséggel járó panaszokat, például lázat, hidegrázást vagy izzadást eredményez, ezért este és éjszaka rosszabbul érezhetjük magát, több és erősebb tünetet tapasztalhatunk.

A kortizol továbbá részt vesz sok más hormon egyensúlyban tartásában is. A kortizol egyensúlyhiánya más hormonok egyensúlyhiányát okozhatja, ami szintén fokozhatja az esti, éjszakai rosszullétet. Az ösztrogén és a progeszteron - a női nemi hormonok - vérszintje a nap folyamán tetőzhet, és estére leeshet. Ha a hormonszint este csökken, az irritációt vagy szorongást is okozhat. Ha beteg, a testét érő extra stresszhatás tovább súlyosbíthatja a tüneteket.

2. Testhelyzet

Az éjszakai testhelyzet is befolyásolhatja az esti, éjszakai rosszullétet. A gravitáció különbözőképpen hathat a testben lévő folyamatokra, vagy a szervekre, amikor ülünk, fekszünk, vagy egyik oldalról a másikra mozogunk az ágyban.

Napközben, amikor egyenesen áll vagy ül, az orrváladék lefolyik az orrgaratba, és a torkán. Amikor orrot fúj, vagy esetleg (akár észrevétlenül is) lenyeli a lecsorgó váladékot, a nyálka kiürül a légutakból, így könnyebben lélegzik.

Éjszaka lefekvéskor azonban a nyálkahártya áramlása megváltozik, és nem tisztul ki ugyanúgy – ehelyett a torok hátsó részében gyűlik össze, és megragad a légutakban. Ez a felgyülemlés azt eredményezheti, hogy kénytelenek vagyunk a szánkon keresztül lélegezni, így a száj és a torok kiszárad, és nő a köhögési inger.

A felgyülemlett nyálka továbbá nyomást okozhat az orrmelléküregeiben, ami fejfájást vagy arcüreg fájdalmat okozhat. Ha Ön oldalt szokott aludni, akkor a legtöbb fájdalom vagy nyomás a feje egyik oldalára koncentrálódhat.

3. Nappali figyelemelterelés

Napközben általában bőven van dolgunk és gondolkodnivalónk. Ha egyik dologtól a másikig futunk, az azt jelentheti, hogy kevés időnk marad a tüneteinken rágódni, és több idő jut a tüneteink kezelésére is, mint pl. az orrfújás, gyógyszerszedés, hideg borogatás, vagy melegítő betét előkészítése stb.

Azonban éjszaka, amikor csak a sötétséget kell néznünk, van időnk észrevenni, mennyire rosszul vagyunk. Emellett elkezdhetünk aggódni amiatt, hogy értékes alvással tölthető óráinkat orrfújással és a torkunk köszörülésével töltjük, ahelyett, hogy pihennénk. Az ébrenlét miatti aggódás megakadályozhat bennünket az elalvásban, és így az ördögi kör folytatódik. A szorongás akutabbá teheti a tüneteket, és további stresszt jelenthet a szervezetnek, ami szintén kibillenti a hormonokat az egyensúlyukból.

Mindezt tetézheti az is, hogy amikor aludni próbálunk, előfordulhat, hogy egy adott fájdalmat, kényelmetlenséget vagy egyéb tünetet jobban észlelünk, mint általában. És ha a tünetek arra késztetnek, hogy felébredjünk, és megmozduljunk, a megszakított alvás és a tünetek kombinációja miatt különösen szerencsétlenül érezhetjük magunkat.

Hogyan csökkentheti a betegségek testére gyakorolt hatásait éjszaka?

Előfordulhat, hogy nem tudja megszüntetni a tüneteit, amíg ki nem gyógyult a betegségéből, de sok mindent megtehet, hogy csökkentse a tünetek súlyosságát.

• Gondoskodjon a megfelelő folyadékbevitelről alvás előtt – a kiszáradás minden tünetet ront, valamint csökkenti szervezete hatékony megküzdő képességét a fertőzésekkel szemben. A megfelelő hidratáltság gondoskodhat arról is, hogy pótolja az elektrolitokat, amelyeket elveszíthet, amikor láz közben izzad.
• Lefekvés előtt tisztítsa meg orrjáratait – ezzel megelőzheti az orrdugulás vagy orrfolyás okozta alvási nehézségeket. Próbáljon inhalálni, használjon hideg párásítót, vagy próbáljon ki egy orrspray-t, ami segít kitisztítani a légutakat.
• Tartsa nedvesen a száját és a torkát – az orrdugulás miatt a szájon keresztül történő légzés a torok kiszáradását okozhatja, ami torokfájást vagy száraz, csiklandozó köhögést okozhat. Használjon szopogató tablettákat, vagy torokfertőtlenítő sprayket, amik védőréteggel vonják be a torokát.
• Emelje meg a felsőtestét az alváshoz – ez azt jelenti, hogy a gravitáció továbbra is folytatja „nappali munkáját”, azaz a váladék elvezetését a légutakból, ahelyett, hogy hagyná felhalmozódni. A párnákat úgy helyezze el, hogy vállai, nyaka és feje kissé megemelkedjenek. Ha csak a fejét emeli meg az korlátozhatja a légzést, és másnap merev és fájó nyakat okozhat.
• Aludjon többet napközben – Ügyeljen arra, hogy eleget aludjon, ezáltal is támogatva az immunrendszerét, miközben az leküzdi a fertőzést. Alvás közben a kortizolszint alacsonyabb, így az alvás támogatja az egészséges és aktív immunrendszert, ami fontos, ha betegek vagyunk. Egy átlagos 7-9 óra alvás nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy gyorsan gyógyuljon.

Mi a teendő, ha csak éjszaka érzi rosszul magát, de nappal jól van?

Észrevehet olyat is, hogy tünetei csak éjszaka jelentkeznek, de napközben szinte teljesen elmúlnak. Ez azt is jelentheti, hogy az alvási környezete okozhatja a tüneteit.

Az olyan gyakori beltéri allergének, mint a por vagy más légszennyező anyagok, orrdugulást, köhögést, tüsszögést, orrfolyást is okozhatnak.

A beltéri páratartalom alacsony szintje kiszáríthatja nyálkahártyáit, a túl magas páratartalom pedig akár fokozott orrváladékozást is okozhat. Próbáljon ki egy légtisztítót, párásítót vagy párátlanítót, hogy csökkentse ezeket a kiváltó tényezőket.

Előfordulhat, hogy éjszaka túl hideg vagy túl meleg lehet alvókörnyezetében, különösen, ha ventilátort, légkondicionálót vagy fűtőtestet működtet. Próbálja úgy beállítani a fűtést vagy a hűtést, hogy a hőmérséklet egyenletes maradjon.

Egyes otthonokban penészgombák, vegyszerek vagy olyan anyagok is előfordulhatnak, amelyek rosszullétet okozhatnak. Ha az alvókörnyezetében ezeknek a kiváltó tényezőknek a szintje magas, összehasonlítva a többi életterével, akkor erősebb reakciókat észlelhet, amikor aludni próbál.

Cikkajánló A láz biológiája - Szervezetünk reakciója és az egyéni jellemzők

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna