Három betegség, amelynek későn kapják meg diagnózisát a nők

A kutatások szerint világszerte találkozni a női nemet érintő negatív megkülönböztetésekkel: a tanulás, a munkahely és az egészségügy területén egyaránt. Épp ezért fontos utánajárni annak is, hogy a nők milyen kihívássokkal szembesülhetnek orvosi ellátásuk során.

Az alábbiakban három olyan betegséget veszünk sorra, amelyet az orvosok sokszor késve ismernek fel, és megtudhatja az emögött megbújó lehetséges okokat is.

Endometriózis

Különféle elemzések alapján a fogamzóképes korú nők mintegy 10–15%-a érintett az endometriózisban. Közülük is mintegy kétharmaduk már egészen serdülőkortól kezdve tapasztal tüneteket, ugyanakkor általában hosszú idő telik el a helyes diagnózis megszületéséig.

Mi lehet ennek az oka? A betegek gyakran számolnak be bőséges menstruációs vérzésről, és gyötrelmes fájdalomról. Mivel sokuk édesanyja, de már akár nagymamája is hasonlóan szenvedett a havivérzés idején, ezért az érintettek teljesen normálisnak gondolják ezeket az erős tüneteket.

Továbbá, az endometriózisos betegek nagy részét „gyengének” tartják, egyes esetekben – a sokszervi érintettség miatt – félre is diagnosztizálják. Az irritábilis bél szindrómára vagy a kismedencei gyulladásra kapott gyógyszerek az endometriózison nyilvánvalóan nem segítenek, és a kálvária újraindul vagy folytatódik. Mindeközben akár egy évtized is eltelhet a pontos diagnózisig, a betegek pedig számos negatív élménnyel szembesülnek, valamint életminőségük is nagymértékben romlik.

Koszorúér-betegség

Az iszkémiás szívbetegségként is ismert koszorúér-betegség azokat a kórállapotokat foglalja össze, amelyek kialakulása összefüggésbe hozható a szívizomzat elégtelen vérellátásával (orvosi nyelven iszkémiájával). Az erek falában lerakódott zsír- és koleszterintartalmú plakkok idővel az erek szűkületét, illetve elzáródását okozhatják. A tünetek egyénenként, sőt akár nemenként is eltérőek lehetnek, talán ez is a magyarázata a csupán kisszámú diagnosztizált nőbetegnek. A betegség megnyilvánulhat nyakba, állkapocsba, karokba sugárzó fájdalom, fáradékonyság, valamint kifejezetten terhelésre fokozódó mellkasi fájdalom (angina) formájában. A koszorúerek oxigénellátási zavarának legsúlyosabb következménye pedig a szívinfarktus.

Számos beteg (főként nők) esetében semmilyen tünet nem jelentkezik. Ez az úgynevezett néma iszkémia éppen ezért sokáig észrevétlen marad. Az erekben ilyenkor kevésbé fedezhetők fel elmeszesedett lerakódások, sokkal inkább jellemzők rendellenesen összehúzódott szívartériák, illetve a koszorúerek összenyomódása a környező szövetek által.

Az iszkémiás nőbetegek esetében kevésbé specifikus tünetek figyelhetők meg: hányinger, hátfájás, hasi panaszok, fáradtság, amelyek nagyban megnehezítik a diagnózis felállítását. Mindemellett, a nők ezen tüneteikkel kisebb valószínűséggel fordulnak orvoshoz. Amikor pedig eljutnak a kivizsgálásig, akkor már gyakran annyira előrehaladott az állapot, hogy a kezelési lehetőségek kevésbé hatékonyak.

A szakemberek elismerik, hogy a szív- és érrendszeri kutatások mindezidáig elsősorban a férfiakat célozták meg, pedig a koszorúér-betegségek előfordulása a nőket ugyanolyan mértékben érinti.

Bővebben A szívroham felismerése, jelei és tünetei - Különbségek a férfiak és nők között

Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar

A betegség angol rövidítése (ADHD) idehaza is széles körben ismert. Amerikában csak a 2016-os évben több mint 6 millió gyermeket diagnosztizáltak újonnan figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral. A gyermekek több mint felének tünetei felnőttkorban is megmaradnak, ennek ellenére az ADHD-s felnőttek csupán 20%-a kapja meg a figyelmetlenséggel és/vagy hiperaktivitással járó tüneteire a megfelelő diagnózist. Mindazonáltal, az egészségügyi szakemberek és a hozzátartozók is elfogultan azt hiszik, hogy a betegség inkább a férfi nemet érinti, így nagyobb valószínűséggel maradnak figyelmen kívül a nők hasonló tünetei. Ez a helyzet olyannyira jellemző, hogy az ADHD-s felnőtt nők háromnegyede soha nem kap diagnózist, de a gyermekek körében is több a diagnosztizált fiú. A lányok betegségét azonban nem csak ritkábban ismerik fel, annak megállapítására tovább is kell várniuk: a fiúknál átlag 7 évesen, míg a lányok esetében csak 12 éves korra születik meg a diagnózis.

Mivel magyarázható a nemek közötti nagy különbség? A kutatók szerint az ADHD a fiúk és férfiak esetében túlzott cselekvőkészség, mozgékonyság, türelmetlenség és indulatosság formájában jelentkezik, ezzel szemben a nőknél és lányoknál az elsődleges vezető tünet a figyelmetlenség. Ezt pedig gyakran sem a beteg, sem az orvos nem veszi kellően komolyan. Több forrás utal arra, hogy a nők igyekeznek kifejleszteni olyan módszereket, amelyekkel elfedhetik a tüneteiket. Nagy számban fordulnak elő esetek, amikor egyéb mentális probléma is meghúzódik a háttérben: szorongás, depresszió vagy kényszerbetegség. Ezeket a betegségeket általában hamarabb felismerik az orvosok, így figyelmen kívül maradnak az ADHD jellemző tünetei, kevesebbszer születik meg a helyes diagnózis.

A hátrányos helyzetet felismerték, változás várható

A nőknek többszörös elvárásoknak kell megfelelniük (munka, család), amely nagyobb stresszt jelent, és így nagyobb veszélyt is az egészségi állapotukra. Az egészségügy bár sokat fejlődött az utóbbi évtizedekben, a nemek közötti különbségtétel még mindig megfigyelhető a klinikai kutatásban, és az egészségügyi ellátásban. Jó hír azonban, hogy a probléma felismerése már megtörtént, így minden bizonnyal sok pozitív változás várható a jövőben ezzel kapcsolatban.

Szerző: WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna

Felhasznált irodalom:

• Why do doctors underdiagnose these 3 conditions in women? (Medical News Today)
• Cikkismertetés: Nemi egyenjogúság, normák és egészség - Tarkó Klára, Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet, Szeged