Réz - Miért fontos?

Az emberi szervezet számára a réz egy nélkülözhetetlen ásványi anyag. Testünk több pontján is megtalálható különböző vegyületek alkotóelemeként, szerepe emiatt sokrétű. Miért fontos a megfelelő bevitele és mit okozhat a hiánya?

A réz megközelítőleg 80-200 mg mennyiségben van jelen szervezetünkben, legtöbbet (kb. 40%) a csontok tartalmaznak, de megtalálható az izmokban (kb. 25%), a májban, a vesékben, a szemben, a hajban, a szívben és az agyban is. A vas és a cink után a harmadik legnagyobb mennyiségben előforduló fém az emberben.

Táplálkozás révén tudjuk bejuttatni szervezetünkbe, de az emésztés során kiválasztódó gyomor- és bélnedv is tartalmaz rezet, amely nagy része onnan ismét visszaszívódik.

Naponta összesen körülbelül 1-1,5 mg rézhez jut szervezetünk, amely fedezi a felnőttek napi rézszükségletét.

Az ételekből kb. 35-70% arányban hasznosul a réz, amelyet befolyásol más anyagok jelenléte is. A cink és a fitátok (pl. száraz hüvelyesekben, magvakban, diófélékben, gabonafélékben) gátolják a felszívódását, míg az aminosavak elősegítik. Amennyiben valaki étrend-kiegészítő szedése mellett dönt, figyeljen arra, hogy ne egyazon tabletta tartalmazza a cinket és a rezet, ugyanis egymás jelenlétében nem fognak tudni hasznosulni.

A réz a gyomorból és vékonybélből való felszívódása után a májba kerül, onnan a vérben a cöruloplazmin nevű fehérjéhez kötődve szállítódik el a különböző szervekhez. Vizelettel és széklettel ürül a fölösleg, de kihullott hajszálakkal is távozik kis mennyiségű réz.

Miért fontos?

A réz fontos az oxidatív stressz elleni folyamatokban, hiszen számos enzim alkotórésze. Elősegíti a vérben lévő vas hemoglobinba való beépülését is, tehát a zavartalan vérképzéshez és a vashiányos vérszegénység megelőzéséhez is nélkülözhetetlen. A kötőszöveti hálózatok kialakulásában és a csontnövekedésben is nagy szerepe van, ugyanis részt vesz a kollagén és az elasztán képződésében.

Miben található meg réz?

Szinte minden élelmiszer tartalmaz rezet, ezért normál vegyes táplálkozás mellett rézhiány ritkán jelentkezik. Nagyobb mennyiségben tartalmazzák a teljes kiőrlésű gabonafélék, a szárazbab, a zöldborsó, a máj, a tenger gyümölcsei, a szilva, de nagy a réztartalma a húsoknak, a kakaót tartalmazó élelmiszereknek és a dióféléknek is. A tej és a tejtermékek kevés rezet tartalmaznak. Normál táplálkozás mellett nem kerül a szervezetbe akkora mennyiségű réz, amely toxikus lenne.

Mit okozhat a hiánya?

Bizonyos betegségek (például tartós hasmenés, cukorbetegség, a gyomor-, a bél- és a vese betegségei) esetén rézhiányos állapotok előfordulhatnak. Ennek tünete sokféle lehet: vérképből kimutatható az alakos elemek számának csökkenése, a koleszterinszint emelkedése, később bőrelváltozások, hajhullás, csontritkulás, központi idegrendszeri problémák jelenhetnek meg.

Gyermekkori rézhiány akár növekedési zavarokat, csontfejlődési problémákat is okozhat.

Wilson-kór

Egy ritka, örökletes megbetegedés a Wilson-kór, mely során fokozottabb a réz felszívódása, ellenben az epével nem ürül ki a szükségtelen mennyiség. Ennek következményeként a szervezetben felhalmozódik a réz a májban, az agyban és a szemben, különböző tüneteket okozva ezáltal.

Kezelése dietetikus szakember által összeállított, rézben szegény étrenddel, valamint gyógyszerrel lehetséges, ezáltal akár tünetmentes életminőség is elérhető.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember