Milyen vizsgálatoknak vethetik alá a levett vérmintákat?

Vérünkben az egészségünk, vagy inkább a betegségünk? Valóban, van rá eset, amikor korábban jelennek meg a betegségre utaló jelek a vérünkben, mint azt a panaszok vagy a tünetek jeleznék. Számos információt szerezhetünk általános egészségi állapotunkról, szerveink működéséről egyetlen vénás vérvétel segítségével.

A vért több száz összetevő, így különböző vegyületek, fehérjék, hormonok, zsírsavak, ionok és többek között olyan sejtek, mint a vörösvértestek és fehérvérsejtek alkotják. Mintegy akár háromszáz alkotóelem vizsgálatát is el tudják készíteni a vérminta alapján, és ehhez nincs másra szükség, mint egy tűszúrásra, amely gyors és általában fájdalommentes eljárás. Miért fontos a vérvizsgálat, mi tudható meg a mintából? Milyen betegségcsoportokban vizsgálódnak a vérünkből?

Miért fontos és előnyös a vérvétel?

A laborvizsgálat eredményei egyrészt segítik a háziorvost vagy az egyéb, vizsgálatkérő szakorvost a pontos diagnózis felállításában akkor, ha gyanakodik egy betegségre és megerősítést vár, de akár egy nehezen észlelhető betegséget is felfedezhetnek. Általános egészségi állapot felmérésében is hasznos a vérvizsgálat, amely évente ajánlatos, akár egészségesek vagyunk, akár nem. Kiegészítéseként vizelet- és székletvizsgálatot is kérhet az adott orvos. Panasz, betegség esetén természetesen emellett is, illetve ennél gyakrabban is szükséges lehet.

A vérvétel gyors és fájdalommentes eljárás, esetleg maga a tűszúrás lehet kellemetlen, de annyira rövid ideig tart, hogy egyesek észre sem veszik. Nincs sok teendője a páciensnek, ha vérvételre megy, de legtöbbször javasolt, hogy éhgyomorra történjen a vizsgálat, azonban ajánlatos minimum egy nagy bögre vizet fogyasztani előtte, hogy könnyebben vegyék le a vért, és hogy csökkentsük az esetleges szédülés, ájulásérzet előfordulását. Mindezek ellenére ez az egyik legegyszerűbb és leghasznosabb általános vizsgálati módszer.

Vizsgálati csoportok: részletekben lakozik az eredmény

A legtöbb betegség, eltérés bizony nyomokat hagy a vérünkben, így egy egyszerű vérvizsgálattal nagyon sok mindenre fény derülhet.

• Klinikai kémiai vizsgálatok: a vér biokémiai összetételét kutatja. A vérben található kémiai anyagok meghatározásához különböző kémiai reakciókat hívnak segítségül a laboratóriumban.
• Hematológiai vizsgálatok: azt tudhatjuk meg, hogy milyen a vér állapota, sejtes összetétele, a sejtes alkotók aránya (ismertebb nevén vérkép). Egyebek mellett a véralvadási zavarok, vérszegénység, a daganatos vérképzőszervi megbetegedések, így a leukémia vagy limfómák diagnosztikájában fontos lépés a vérvizsgálat. A labororvos vérkeneteket is készíthet, mikroszkópos vizsgálatokat végezhet, vagy szükség szerint tesztekkel dolgozik.
• Véralvadási folyamatok vizsgálata: a véralvadás megfelelő működését figyelik, időben észrevehető a véralvadási zavar, a vérzékenység. Sokak számára ismert lehet például az INR meghatározása is, melynek célja, hogy ellenőrizze a kezelőorvos a véralvadásgátló gyógyszerek által beállt alvadásgátló hatást, így pontosítható a véralvadásgátló dozírozása, hogy az adott betegeknél ne alakuljon ki például mélyvénás trombózis vagy akár szívinfarktus. A legtöbb belgyógyászati vizsgálat tartalmazza ezt a meghatározást.
• Immunológiai vizsgálatok: különböző kórókozók elleni ellenanyagokat (antitestesteket), vagy a szervezet saját alkotói ellen termelt úgynevezett autoantitesteket kutatnak, amelyek betegségek – akár autoimmun betegségek – jelei is lehetnek. Olyan paramétereket vizsgálnak, mint például az immunglobulinok (IgG, IgE, IgA stb.), anti-streptolizin O (AST/ASO), de akár fehérjeelektroforézist (ELFO) stb. is végezhetnek.
• Allergiavizsgálat: az allergiások vérében olyan antitestek vannak, amelyeket a szervezetük valamilyen allergén hatására termel, így ezzel a vizsgálattal az allergiás betegségekre is fény derülhet. Az úgynevezett allergiatesztek egyik fajtája a vérből való IgE-meghatározás, amely alkalmas légúti allergiák, ételallergiák, gyógyszerallergia, méh- és darázsméreg-allergia kimutatására.
• Hormonvizsgálatok: a hormonok mennyiségét mutatja meg, adott hormon túl magas vagy éppen túl alacsony szintje számos betegség vagy eltérés okozója lehet, szóba jöhet nőgyógyászati betegség, pajzsmirigybetegség vagy hormontermelő daganatos betegség vizsgálata során is.
• Terheléses vércukorvizsgálat: éhgyomorra történő vércukormérést követően 75 gramm cukoroldatot kell meginnia a betegnek, majd 60 és 120 perc elteltével újabb vérvétel történik. Ezekből az adatokból vizsgálják a vércukor- és sokszor az inzulinszinteket is, mely így informatívabb eredményt ad.
• Gyógyszerszintvizsgálatok: az alkalmazott gyógyszerek szintjét figyelik a vérben, fontos lehet bizonyos gyógyszeres kezelés (pl. ilyen a bipoláris depresszió kapcsán alkalmazott lithium szintjének ellenőrzése) esetén, annak pontos beállítása érdekében.
• Magzati kockázati vizsgálatok: a vérből vett mintából megállapítható a terhesség kockázata (örökletes betegségek, fejlődési rendellenességek), már felfedezhetőek bizonyos magzati eredetű sejtek, például magvas vörösvértestek, illetve DNS molekulák, amelyek az adott terhesség következtében kerültek a vérbe. Amennyiben magas a kockázati érték, további vizsgálatokat javasolhatnak a kismamának.
• Tumormarker-vizsgálatok: azokat az anyagokat, többnyire fehérjéket mutatják ki vérvétellel, amelyek daganatos megbetegedésre utalhatnak, a betegség lefolyásának ellenőrzésére is alkalmazzák, miután diagnosztizálták a rosszindulatú betegséget, illetve a már felismert elváltozás követésére szolgál. Amennyiben szükséges, képalkotó vizsgálatokkal egészül ki a vérvizsgálat, azonban úgynevezett rákjelző lehet a tumormarker, mert könnyen kimutatható a plazmából vagy a szérumból. Például petefészek-daganatnál ilyen tumormarker lehet a Cancer antigén 125, vastagbél- és végbélkarcinóma esetében pedig a Carcino-embryonalis antigén.
• STD-szűrés: a szexuális úton terjedő betegségek (STD) is kideríthetőek vérből. A szervezetben termelődő ellenanyagok kimutatása után kezdődik a megfelelő kezelés. Sajnos egyre kevesebb helyen érhető el ingyenesen és anonim módon a HIV-szűrés, amely szintén egy vérvételből áll, a volt ÁNTSZ ugyanis már nem mindenhol végez ilyen vizsgálatot.
• Szerológiai vizsgálatok: különböző fertőzéses megbetegedések gyanúja esetében végzik el, ilyen lehet például a szalmonella, tífusz, hepatitis, Lyme-kór, COVID, illetve ezzel a módszerrel meghatározható az egyén vércsoportja is.

A vérvizsgálat eredményeit egy táblázat foglalja össze (értékek és határértékek, jelölések), amely laikusként további magyarázatot igényelhet, ezért érdemes visszamennie a páciensnek kezelőorvosához, hogy kiértékeljék és megbeszéljék a leletet. Fontos, hogy nemcsak egy-egy értékre fókuszálnak, hogy határértéken kívül esik-e vagy sem, hanem a vizsgált paraméterek egymáshoz való viszonyát is figyelik.

Jó, ha tudja! A leleten látható eltérő értékek nem feltétlenül jelentenek súlyos betegséget. A kapott eredményt befolyásolhatja a jelenlegi állapotunk, korunk, testsúlyunk, sőt, az alkalmazott gyógyszerek hatása, illetve káros szenvedélyünk, valamint az étrend-kiegészítők, vitaminok szedése is.

Tovább A teljes vérkép vizsgálata

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos