Érbetegségek: Növekvő testsúly, növekvő gondok

A túlsúly egyrészt esztétikai problémát jelent viselőjének, gátlásossághoz vezethet, ezenkívül súlyos egészségügyi problémákat is okozhatnak. Elhízott állapotban több tényező együttes hatása súlyos érbetegségekhez vezethet. Cikkünkben kifejtjük, hogyan, és fontos tanácsokat adunk a súlyos szövődmények megelőzéséhez.

Hogyan vezethet a súlyfelesleg érbetegséghez?

A súlyfelesleg nagymértékben megterheli a szervezetet. A magas koleszterin- és vérzsírszint elősegíti az érfalon meszes plakkok kialakulását, és az így elkezdődő érelmeszesedés érintheti az ér egy bizonyos szakaszát, de rövid érszakaszon vagy akár az ér teljes hosszában kialakuló teljes érelzáródásig is vezethet.

A jelentős túlsúllyal rendelkező beteg nehezebben mozog, kevésbé képes aktív mozgásra. Ezáltal az erek munkáját segítő izompumpa is kevésbé működik, ami visszerek tágulatához, lábdagadáshoz, lábszárvizenyőhöz vezet. Ezek a betegek a visszeres vérpangás miatt trombózisra és akár tüdőembóliára is sokkal hajlamosabbak, amiknek tragikus következményük is lehet. Ugyanezt a hatást fokozza, hogy a túlsúly és elhízás növeli a vénákra gyakorolt nyomást, aminek következtében azok kitágulnak.

A nem megfelelő táplálkozás a magas zsír- és koleszterintartalmú ételek fogyasztása elősegíti a koleszterin és vérzsírok plakkokba rakódását, érelmeszesedést okozva. A magas szénhidráttartalmú ételek és a kevés mozgás rohamos súlygyarapodáshoz vezethet, ami cukorbetegséggel, magas vérnyomással is társulhat. Mind a cukorbetegség, mind a magasvérnyomás-betegség siettetheti az érszűkület kialakulását és súlyosbodását, hiszen cukorbetegség során egyaránt érelmeszesedés alakul ki mind a nagy erekben, mind a kis erekben, míg a magas vérnyomás szintén sietteti az érszűkület előrehaladását az érfalakra gyakorolt nagyobb megterhelés révén.

Mit tehet erei és általánosságban az egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében, aki túlsúlyos?

Az egészséges életmódra váltás elengedhetetlen!

Elhízott betegeinknek mindenképpen tanácsolható a rendszeres testmozgás, lehetőleg mindennap legalább fél órás séta. Minden olyan mozgás, ami az alsó végtagok izmait megmozgatja, jó hatású, azaz segíti az erek munkáját, az izmok, kötőszövetek és a bőr vérellátását.

Nem szabad megvárni azt a pillanatot, amikor már fekély, rosszabb esetben elhalás alakul ki a végtagon. Hozzá kell szoktatni a szervezetet egy rendszeres mozgáshoz, természetesen alkatnak megfelelően. Mindenestre napi fél-egy óra séta mindenképpen hasznos, és el kell kerülni a teljes fekvő, illetve ülő életmódot.

Emellett fontos a zsír- és szénhidrátcsökkentett táplálkozás. Ebben a kérdésben dietetikus tanácsát is érdemes kikérni. Fontos a rendszeres vércukor-, vérzsír- és koleszterinszint-kontroll. Az étrend főleg növényi élelmiszerekre épüljön, legyen gazdag elsősorban zöldségekben, a gyümölcsök közül főleg az alacsonyabb cukortartalmúakat részesítse előnyben. Ügyeljen a rendszeres folyadékpótlásra is, ami rostban gazdag étrend mellett különösen fontos, és a fogyáshoz is elengedhetetlen.

A meleg, illetve a hőség a lábak ellensége, mivel hatásukra a vénák kitágulnak. Ezért kerülje a napozást, a szaunázást és a forró fürdőket.

Polcolja fel a lábait otthon egy-egy hosszú nap után, különösen, ha sokat állt vagy ült napközben.

Kerülje a túl szoros, szűk ruhák viselését!

Enyhébb visszeres panaszok esetén a láb kellemetlen érzését segíthet enyhíteni a szakember által végzett finom, enyhe simító jellegű masszázs és enyhe nyirokmasszázs, mely javítja a keringést. Fontos azonban tudni, hogy olyan esetekben, amikor a visszeresség már előrehaladottabb stádiumban van vagy akár trombózissal fenyeget, tilos a masszázs, mivel ekkor akár a vérrögök leszakadását eredményezheti, ami pedig – ahogy fentebb elmagyaráztuk – végzetes következményekkel járhat.

Szintén a visszeres panaszok enyhítését szolgálja a lábak bokától comb irányába történő rendszeres, hidegvizes zuhanyoztatása.

Nem mindig elég önmagában az életmódváltás

Gyógyszeres kezelés szempontjából a kezelőorvos (háziorvos, angiológus, érsebész) koleszterinszint-csökkentőt, vérlemezke-összecsapódást gátló (értrombózist gátló) és értágító hatású gyógyszerek szedését javasolhatja. Mindez természetesen csak a megfelelő diéta és mozgás betartásával lehet célravezető.

Ha már esetleg seb is kialakult a végtagon, mindenképpen sebészhez kell fordulni. Erre nagyon kell ügyelni, mert ha későn kerül felismerésre egy súlyos érelzáródás, akkor sajnos már a végtag egészében is veszélyeztetve lehet és esetleg már az érműtét is elkésett lehet, és ilyenkor már csak a végtagamputáció jöhet szóba mint utolsó lehetőség.

Panasz esetén minig kérjük szakorvos segítségét!

Azért kiemelten fontos panasz esetén orvoshoz fordulni, mert megeshet, hogy egy-egy beavatkozással többet ártunk, mint használunk. Ütőeres keringési zavarban például a lábdagadás ellenére sem javasolt gumiharisnya viselése, mivel ilyenkor a gumiharisnya az érszűkületes erekre további nyomást gyakorolva azok vérátáramlását rontja.

(Érközpont - Dr. Antal Szilvia, érsebész és WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító, Forrás: Übergewicht und Veneninsuffizienz: Beziehung, Ursachen und Behandlung (Echotherapie))