K-vitamin - Mikor fogyasszuk és mikor ne?
frissítve:
A K-vitamin a véralvadás egyik fontos szabályozó tényezője, ám jótékony hatásai közé tartozik az is, hogy elősegíti a máj méregtelenítő funkcióját, egyes kutatások szerint pedig a csontok felépítéséhez is szükséges.
Ha a testünk valamilyen sérülés miatt vérezni kezd, az érpályában lévő egyes véralvadási faktorok aktiválódnak és ezután egymást is aktiválva létrejön egy öngerjesztő folyamat, melynek a vége az, hogy elzáródik a vérző nyílás. Ebben a folyamatban több alvadási faktor keletkezéséhez K-vitaminra van szükség. Ennek hiányában ugyanis olyan alvadási faktorok jönnek létre, melyek nem tudnak a folyamat során aktiválódni, és így nem tudnak részt venni az alvadásban, következésképp a vérzés ideje megnyúlik, vagy vérzékenység keletkezik.
A K-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik, bár ennek ellenére nem raktározódik hosszú ideig a szervezetben. K1-vitamint elsősorban a zöld leveles növényekben találhatunk, mint például a zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a spenót, a bimbós kel, a paraj, valamint a tej- és tejtermékek, és a máj.
A szervezet számára szükséges K-vitamin mintegy felét K1-vitamin formájában a táplálékkal készen visszük a szervezetbe, a szükséglet másik fele pedig a bélben megfelelő előanyagokból keletkezik a jótékony hatású bélbaktériumok közreműködésével, ez a K2-vitamin. Ebből következik, hogy vegyes táplálkozás és egészséges bélflóra esetén a szervezet ellátottsága kielégítő.
K-vitamin: újszülötteknél muszáj a pótlás |
| Újszülöttek esetén a K-vitamin-pótlás rutinszerű, hiszen az ő bélflórájuk még annyira kezdetleges, hogy nem tudja a vitamint előállítani, és a K-vitamin nem választódik ki az anyatejbe sem, ezért a csupán szoptatással táplált csecsemők vérzékennyé válhatnak a nagyfokú hiány miatt. |
Az egyoldalú táplálkozás veszélyei
K-vitamin-hiány akkor léphet fel, ha valaki egyoldalúan táplálkozik, nem eszik elegendő mennyiséget a fent említett zöld növényekből, de előfordulhat felszívódási zavarral járó hosszan tartó bélgyulladás esetén, vagy erős antibiotikumokkal történő kezelés után, amikor a vitamintermelő baktériumok elpusztulnak. Ezen baktériumok pótlása történhet természetes forrásból, joghurt vagy kefir fogyasztásával vagy jótékony baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők formájában.
Pótlása indokolt minden újszülöttnél, súlyos májelégtelenségben, felszívódási zavarokban, a bélflóra károsodásakor, és tartós intravénás táplálás esetén. Ekkor az adagolást a kezelőorvosnak kell beállítani és csak szigorúan az orvos felügyelete mellett szabad K-vitamin-tartalmú készítményeket szedni.
Hiányában vérzékenység, véralvadási zavarok léphetnek fel, túladagolásának egészséges embereken nincsenek következményei, csak koraszülötteknél okozhat különféle idegrendszeri elváltozásokat.
Kik ne szedjenek K-vitamint?
Véralvadásgátló gyógyszereket szedőknek viszont oda kell figyelniük a bevitt K-vitamin mennyiségére, mivel a nagy mennyiségű vitamin ellensúlyozza a véralvadásgátló szer hatását. Ez nem jelenti azt, hogy a trombózisra hajlamos betegek nem ehetnek például brokkolit vagy káposztát, csak arra kell figyelniük, hogy folyamatosan körülbelül azonos és csak kis mennyiséget fogyaszthatnak ezekből az ételekből.
Vérzékeny betegek sem fogyaszthatnak túl nagy mennyiségű K-vitamint a véralvadást segítő gyógyszerrel, mert túlzottan megnőhet a véralvadás veszélye a két szer együttes hatása miatt.
Mivel az E-vitaminnak enyhe véralvadásgátló hatása van, ezért egyidejű szedésükkor tanácsos nem egyszerre bevenni őket, hanem néhány órát várni kell, hogy az ellentétes hatások ne érvényesüljenek.
Nagy mennyiségű A-vitamin is gátolja a K-vitamin felszívódását.
Fontos még megjegyezni, hogy a terhesség utolsó heteiben kerülni kell a K-vitamin-készítmények alkalmazását.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
