Mi az a vér-agy gát?

A vér-agy gátat angolul blood-brain barriernek hívják, rövidítése BBB. Mi is ez tulajdonképpen, és milyen feladatot lát el a szervezetünkben?

Hogyan fedezték fel létezését?

Az első kísérletet Paul Ehrlich német származású Nobel-díjas orvos végezte. Anilin festéket injektált a vérkeringésbe, és megfigyelte, hogy minden szerv megfestődött a központi idegrendszer kivételével. Majd Edwin Goldmann (1913) a festéket a gerincvelőbe fecskendezte, és azt tapasztalta, hogy az agy megfestődött, de más szervek nem. Ekkor bizonyították a vér-agy gát létezését.

Mi a feladata a vér-agy gátnak?

A vér-agy gát fő feladata, hogy az agy keringését izolálja (elkülönítse) a szervezet többi erének a keringésétől, mindeközben fontos anyagokat, mint a víz, a tápanyagok, a gázok és a kisméretű zsíroldékony anyagok, átengedni az erekből az idegrendszerbe. Azonban csaknem átjárhatatlan a nagyméretű molekulák részére, mint a fehérjék.

Az agyunk (mely tömegében a testünk 2%-át képezi) működéséhez szükséges energia- és oxigénigény a teljes szervezetünk igényének 20%-át teszi ki. Sejtjeinek különleges működése miatt fontos, hogy az agynak legyen egy saját szabályozott keringése, és ezért fontos a védelme, melyet a vér-agy gát biztosít.

E mellett fokozottan szükséges, hogy a vérkeringés állandó legyen az agyban. Ha változik a vérnyomásunk tág határon belül, az agyi keringés akkor is állandó tud maradni, melyet szintén egy bonyolult rendszer tart fenn.

Hogyan épül fel a vér-agy gát?

A vér-agy gátat az agyi erek falát alkotó úgynevezett endotelium sejtek szorosan összekapcsolódó hálózata alkotja. Az endotelium sejtjeinek sejthártyája átjárhatatlan számos kémiai anyag számára. Ezt támogatja az astrocyta sejtek nyúlványaiból képződő gyűrű, ezzel fenntartva a vér-agy gát integritását. Így együttesen egy összetett szerkezetet alkotnak, mely gátat szab annak, hogy az agyba immuntestek és fehérjék vagy gyulladásos anyagok juthassanak be szabályozatlanul, és biztosítja a legkevesebb átjárhatóságot az agy és a szervezet többi része között.

A vér-agy gát áteresztőképessége nem egyenletes a központi idegrendszerben, a harmadik és negyedik agykamra körüli területeknél például nincs gát.

Szerepe a szervezetben

A vér-agy gát szerepe tehát elsősorban a védelem a fertőzések és az idegrendszerre ható, az idegszöveteket ingerlő anyagok bejutása ellen. E mellett szerepe van az agy szöveteinek megfelelő táplálásában. Ez zsíroldékony molekuláknál úgy történik, hogy a vegyület egyszerűen áthatol a gáton, míg glükóz esetében már receptorhoz (kötőhely) kell kapcsolódnia, hogy bekerüljön az agy vérkeringésébe. További szerepe az anyagcsere-bomlástermékek eltávolítása. Mivel az agy állományában nyirokerek nincsenek, az ott képződött bomlástermékeket az agykamrákban termelődő agy-gerinvelői folyadék szállítja el. Ebben a folyadékban lebeg az agy és a gerincvelő, mely védi az agyat a traumás behatásoktól. Az agy-gerincvelői folyadék tartalmaz szőlőcukrot, ásványi sókat, fehérjét.

Mi történik, ha sérül a vér-agy gát?

Ez olyan esetekben fordul elő, ha az agyat trauma éri, mint pl. a stroke vagy súlyos koponyasérülés, ekkor az ionegyensúly felborul, az agy keringése, az idegsejtek működése zavart szenved, gyulladásos változások indulnak be, melyek károsíthatják az idegrendszert.

Hogyan történik a gyógyszerek átjuttatása a vér-agy gáton?

Vannak olyan gyógyszermolekulák, amik nem jutnak át a vér-agy gáton, mások be tudnak jutni az agyba közvetlenül, megint mások az agyi erek falában fejtik ki a hatásukat, és vannak olyanok is, amelyeknek bomlástermékeik érik el az agyat.

Gyógyszertechnológiai megoldások is léteznek, mint a nano- vagy a liposzómás készítmények.

A kutatások tovább folynak abban az irányban is, hogy a vér-agy gátat egészen kis területen „megnyissák”, és ezen keresztül lehessen hatóanyagot bejuttatni. Mivel ennek veszélye is van, egyelőre vizsgálják ennek az eljárásnak az alkalmazhatóságát.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész