Miként lehet ösztönözni a véradókat?

Napi szinten 1600-1800 jelentkezőre van szükség ahhoz, hogy hazánkban biztonságos legyen a vérellátás az egészségügyi intézmények számára, leginkább a tervezhető műtéti beavatkozásokhoz és a rosszindulatú megbetegedések kezeléséhez. Dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese válaszolt a WEBBeteg kérdéseire.

"Nagyjából 200 ezer rendszeres véradó található hazánkban, átlagéletkoruk 40 és 45 év között van. Évente 30-35 ezer első véradót regisztrálunk, így elmondható, hogy a rendszeres segítők mellett folyamatos az utánpótlás, köztük akár olyanok is csatlakoznak a népes táborhoz, akik irányított vagy direkt irányított véradás alkalmával érkeznek hozzánk" – nyilatkozta a WEBBeteg.hu portálnak dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese. Az első véradók 35-40 százalékát a 18-25 éves korosztály adja, az idősebb korosztályok aránya átlagosan 10 százalék.

A hazai egészségügyi intézmények szükséglete évente mintegy 400 ezer véradással biztosítható, így a folyamatos, biztonságos ellátás napi 1600-1800 véradó részvételével lehetséges, munkanapokra vetítve.

Hol van a legtöbb véradó?

A KSH adatait figyelve kiderül: több mint 371 ezer egység vérvétel történt 2023-ban, az elmúlt 15 évet alapul véve a kiugró év 2011-ben volt 471 ezer egység vérvétellel. A koronavírus-pandémia éveiben a véradások száma mélyponton volt, szerencsére 2022-ben és 2023-ban ismét emelkedésnek indult.

A fővárosban több mint 74 ezer vérvétel történt 2023-ban, ez 100 lakosra nézve 4,5 alkalmat jelent. Kiugró az eredmény Győr-Moson-Sopronban (5,8) és különösen Csongrádban (6,2). Az országos átlag száz lakosonként 3,9 véradás. Van hová fejlődni a Pest (1,6), a Somogy (2,8) és a Borsod-Abaúj-Zemplén (2,8) vármegyeieknek.

Így ösztönzik a véradókat

Romániában pénzbeli támogatást, illetve a tervek szerint kedvezményt kapnak az ingatlanadóból a rendszeres véradók, így szeretnék növelni a segítők számát.

A véradás hazánkban önkéntes és térítésmentes. A véradás után a segítők egy csekély összegű vásárlási utalványt kapnak, ami nem a vér ellenértéke, hanem a folyadék- és kalóriaveszteség pótlására szolgáló élelmiszer beszerzésére szolgál, illetve vannak olyan programok, amikor megvendégelik étellel és itallal a vérüket adó embereket a szervezők.

Dr. Nagy Sándor elmondta: "A véradók ösztönzésére folyamatosan kampányokkal készülünk, ilyen volt februárban a Valentin nap, vagy a jelenleg is futó Felsőoktatási Véradóverseny. Nagyon népszerű esemény minden év szeptemberében a Retro véradás, amit idén 16. alkalommal rendezünk meg. Ezen kívül pedig a közösségi médiában is folyamatosan kommunikálunk a már vért adott és a véradáson gondolkodó követőinkkel, leginkább az egyetemistákkal, hogy miért fontos a segítségnyújtás, illetve hogy felfogható rendszeres szűrővizsgálatnak is."

A véradást megelőzően ugyanis az ujjbegyéből vett vérmintából meghatározzák a vér hemoglobin (vérfesték) értékét, illetve az első véradók esetén az ABO vércsoportot. Minden alkalommal történik vérnyomásmérés, pulzusszámlálás, szükség esetén testsúlymérés, lázmérés, mellkas meghallgatás, nyirokcsomók tapintása – olvasható a Véradás.hu oldalon.

Hová kerül a vérünk?

Háromféle vérkészítmény állítható elő a levett kb. 450 ml vérből: vörösvérsejt-koncentrátum, trombocita- (vérlemezke-) koncentrátum, valamint friss fagyasztott vérplazma, amit a hazánkban is megszaporodó plazma állomások is levehetnek.

Jelentős mennyiséget használnak fel a kórházak a tervezhető műtéti beavatkozások során, a rosszindulatú megbetegedések kezelése kapcsán, továbbá a szerv- és csontvelőátültetések biztosításához, azok elő- és utókezeléséhez.

Támogató irányított véradásra is van lehetőség: ez azt jelenti, hogy a donor és a beteg vércsoport-azonossága nem feltétele a véradásnak.

Kapcsolódó Véradási szabályok és tippek

Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg