Plazmaferezisre járok - Mire figyeljek a táplálkozásban?

A plazmaadás rövid távon mindenképpen megterheli a szervezetet, ezért a folyadékpótláson kívül nem árt a tudatos és megfelelő étkezésre is kiemelt figyelmet fordítani. Mit együnk, mit igyunk, miként tartsuk be az életmódbeli tanácsokat, ha rendszeresen plazmaferezisre járunk?

A leadott vérplazma 90 százaléka víz, a maradék 10 százalékot pedig fehérjék, ellenanyagok, ásványi anyagok és hormonok teszik ki. A levett plazma mennyiséget meghatározza a testsúlyunk, átlagban 650-850 ml plazmával kell kalkulálnunk.

A plazmaadás titka a felkészülésben rejlik

A plazmafolyadék mihamarabbi regenerálódásához célszerű betartani a központok által javasolt teendőket:

• Plazmaadás előtt nagyon fontos a megfelelő hidratálás, legalább két liter folyadék elfogyasztása.
• A megfelelő, fehérjedús, zsírszegény, zöldségekben gazdag étkezés betartása is lényeges.
• Ha lehet, kerüljük el a dohányzást és ne igyunk alkoholt.

Így történik A vérplazmavétel (plazmaferezis)

Regenerálódás két vérplazmaadás között

A plazmaadást követően kb. 20 percen belül a folyadékterek kiegyenlítődnek, ezért a donáció után kb. 30 percet maradjunk a centrumban, üljünk le, igyunk, pihenjünk.

Mit igyak?

A folyadékpótlásra a legalkalmasabb a szénsavmentes víz. A tea és a kávé, az energiaitalok vízhajtó hatásúak, ezért plazmaadás után nem célszerű ezeket választani. Ha nagyon szükségét érezzük, egy csésze kávé vagy tea elfogyasztása után igyunk meg 2 dl vizet ráadásnak – tanácsolja Szőke Andrea dietetikus.

Mit egyek?

A plazmaadás, ha tudatosan állunk hozzá, egy egészségesebb életvitel felé tereli a donorokat, hiszen megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasztanak és zsírszegényen táplálkoznak – véli a dietetikus. Ugyanakkor akár véradásról, akár plazmaadásról beszélünk, mindenképpen megterheli a szervezetet és stresszreakciót vált ki, ezért a folyadékpótláson kívül nem árt az étkezésre is kiemelt figyelmet fordítani.

A plazmaadással fehérjéket veszít a szervezet, ezeket megfelelő táplálkozással pótolhatjuk: sovány tejtermékeket és húst, valamint halat, hüvelyeseket jó fogyasztani. Megfelelő élelmiszerbevitel esetén 48 órán belül tökéletesen pótolja a fehérjéket a szervezet. A plazmafehérjéknek szerepük van a véralvadásban, az immunreakciókban, az úgynevezett kolloid ozmotikus nyomás fenntartásában, a vér pH-szabályozásában, sőt, szállító funkciókat is ellátnak, gyorsan mobilizálható fehérjeraktárak.

• Bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztással, illetve magas biológiai értékű (sovány húsok, halak, tojás), fehérjében gazdag ételekkel tudjuk leginkább megtámogatni a szerveztünk működését.
• Minél színesebben és választékosabban alkotjuk meg a tányérunkra szedett élelmiszereket, annál többféle antioxidánst juttatunk a szervezetünkbe, amelyek bizonyítottan jótékony hatást fejtenek ki az immunrendszer működésében.
• Az omega-3 zsírsavtartalmú élelmiszerek (tengeri halak, avokádó, dió, chiamag, lenmagolaj) elsősorban a gyulladáscsökkentő hatásuk révén támogatják a szervezet működését, regenerációját.
• Mind a vízben oldódó és a vízben nem oldódó élelmi rostok jótékonyan hatnak a bélflórára. Ezek az emészthetetlen komponensek szolgáltatják a bélrendszerben élő mikroorganizmusok számára a táplálékot, amelyek az anyagcseréjük során rövid szénláncú zsírsavakat képeznek, ezek a zsírsavak pedig létfontosságú szerepet töltenek be az egészséges szervezet működése szempontjából.

Figyeljünk arra, hogy a szervezet védekezőképessége átmenetileg legyengülhet, ezért fogékonyabbá válhatunk a fertőzésekkel szemben, ezért is fontos betartani a fenti ajánlásokat – figyelmeztet a dietetikus.

Milyen vitaminokat, ásványi anyagokat szedjek?

Ezeknek a vitaminoknak és ásványi anyagoknak a fogyasztására érdemes odafigyelni, ha plazmaferezisre járunk:

• A-vitamin: a fertőzések leküzdésében segíti (a D-vitaminnal együtt) az immunrendszert támogatják.
• B-vitaminok: A B6-vitamin segíti a hemoglobinszintézist és vérképzést. A B9-vitamin a vérképzésben nélkülözhetetlen. A B12-vitamin szintén a vörösvérsejt-képzéshez és sejtosztódással járó folyamatoknál szükséges.
• C-vitamin: aktiválja a folsavat és B12-t a vörösvérsejt-képzésben és segíti a vas és kollagén felszívódását.
• D-vitamin: az immunválasz folyamatába tud hatékonyan beavatkozni.
• E-vitamin: erős antioxidáns, a többszörösen telítetlen zsírsavakat védi az oxidációtól, a sejtmembránok felépítését erősíti.
• Cink és szelén: egymás hatását erősítve antioxidáns vegyületek, az immunsejtek előállításában, működtetésében van szerepük.
• Vas: a hemoglobin szintézisben kiemelt jelentőséggel bír.
• Magnézium: az izom-és idegsejtmembránok elektromos potenciáljának fenntartásában van kiemelt jelentősége.
• Réz: a vörösvérsejt-képzéshez és sejtlégzéshez, növekedéshez szükséges, mivel a plazma fehérjékhez kötve van jelen, plazmaadásakor nagy mennyiségben kiürül a szervezetből.

Mielőtt elrohannánk a patikába, nem árt tudni, hogy a leadott plazmát minden alkalommal bevizsgálják, így folyamatosan ellenőrzik annak fehérje- és ellenanyagszintjét. Így pontos képet kapunk szervezetünk állapotáról, és nem fordulhat elő, hogy a plazmadonor szervezete károsodik, ugyanis határérték alatti fehérje- és ellenanyagszint esetén a donáció nem engedélyezett.

Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
Szakértő: Szőke Andrea dietetikus