A bélflóra befolyásolhatja a döntéshozatalt

Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy a bél mikrobiomja hatással van mind a szociális, mind az érzelmi viselkedésre, különösen állatoknál. Az ilyen jellegű vizsgálatok azonban jóval nehezebben kivitelezhetők emberek esetében.

Egy francia (INSEAD business school, Fontainebleau, France; the Brain Institute) és egy német (University of Bonn, Germany) kutatócsoport összefogva arra törekedett, hogy megértse, hogyan befolyásolja az emberi mikrobiom összetétele a szociális készségeket.

Ehhez 101 egészséges férfit toboroztak. „Kizárólag férfiakat választottunk a tanulmányunkhoz, főképp a nők hormonális tényezői miatt, amelyek jelentős szerepet játszanak a nők döntéshozatalában” – magyarázta Hilke Plassmann, az INSEAD professzora és a PNAS Nexus folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

A résztvevők felének pre- és probiotikumok keverékét adták, beleértve a Lactobacillus és Bifidobacterium baktériumokat, míg a másik felük 7 héten keresztül mindössze placebót kapott. A mikrobiom összetételét a kísérlet elején és végén is elemezték. „A résztvevők a szokásos étrendjüket folytatták. A prebiotikumok lehetővé tették, hogy a baktériumok könnyebben kolonizálják a bélrendszert” – magyarázta a kutató.

Az igazságtalanságra való érzékenység mérése

A résztvevőket megkérték, hogy a táplálékkiegészítő szedése előtt és után is vegyenek részt egy viselkedést vizsgáló tesztben, amelyet „ultimátumjátéknak” neveztek el. A játék lényege, hogy egy játékosnak kiosztanak egy pénzösszeget, amelyet igazságosan vagy igazságtalanul kell megosztania egy második játékossal. A második játékos elfogadhatja vagy elutasíthatja az ajánlatot, különösen akkor, ha az ajánlat igazságtalannak tűnik. Ebben az esetben egyik játékos sem kap pénzt, ezt nevezzük „altruista büntetésnek.” Valójában a második játékos feláldozza saját pénzrészét, hogy „megbüntesse” az első játékost a nagylelkűség hiánya miatt. Ez a játékkísérlet az igazságtalanságra való érzékenységet méri.

A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy azok a résztvevők, akik pre- és probiotikumot kaptak, nagyobb valószínűséggel utasították vissza az egyenlőtlen ajánlatokat a 7. hét végén, még akkor is, ha az egyenlőtlenség csak enyhe volt. A placebócsoport az első és a második teszt alkalmával is ugyanolyan viselkedést mutatott.

„A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy a bél mikrobiomjának ez irányú megváltoztatása kevésbé racionálissá és jobban „emberibbé” és érzékenyebbé tette a résztvevőket a szociális megfontolásokra” – összegezte Plassmann.

Az eredmények: a béflóra összetételének és a tirozinnak a szerepe

A tudósok biológiai változásokat is megfigyeltek a vizsgálat során. A kiegészítők szedése nagyobb mértékben változtatta meg a mikrobiom összetételét azoknál a résztvevőknél, akiknél a vizsgálat kezdetén a legnagyobb egyensúlyhiány volt a bélflórát uraló két baktériumtípus (Firmicutes és Bacteroidetes baktériumcsalád) között. És ezek az egyének voltak azok, akik a legnagyobb érzékenységet mutatták az igazságtalanságra az ultimátumjáték során a 7. hét végére.

Emellett a táplálékkiegészítő szedése előtti és utáni vérvizsgálatok kimutatták azt is, hogy 7 hét után csökkent a tirozin szintje, amely a dopamin előanyaga. Ez arra utalhat, hogy a szervezet felhasználta a tirozint mint előanyagot, vagyis több dopamin tudott képződni. Más vizsgálatokból kiderül az, hogy az altruista viselkedés nyomán megemelkedik a jótevő dopaminszintje.

„A kutatás eredményei szerint a bélflóra összetétele befolyásolhatja a szociális viselkedést, méghozzá a dopamin előanyagain keresztül, amelyek az agy jutalmazási mechanizmusaiban játszanak szerepet. A tanulmány egyik gyengéje, hogy a mintát csak férfiak alkották. Ezenkívül a viselkedési és biológiai szinten bekövetkező változásokra összpontosítottunk, de nem tudjuk, miért történik mindez pszichológiai szinten” – jegyezte meg a neurológus, dr. Plassmann.

A tanulmány jelentősége, és további kérdések

A tanulmányt további kutatásokkal kell kiegészíteni, különösen más társadalmi csoportokat is vizsgálva – jegyezte meg.

A kutatás egyedisége abban rejlik, hogy ez az első, amely a mikrobiom emberi döntéshozatalra gyakorolt hatását méri.

A mikrobiom szerepének fontosságát egyébként egyre több kutatás tárgyalja, beleértve a pszichiátriai zavarokkal kapcsolatos összefüggéseket is. Egy 2021-ben a JAMA Psychiatry-ben megjelent metaanalízis kimutatta, hogy a mikrobiom kiegyensúlyozatlansága, egyensúlyának zavara észlelhető a depresszióval, szorongással, bipoláris zavarral és skizofréniával küzdő betegeknél.

„A jelenlegi nehézség az, hogy nem tudjuk, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, azaz hogy a mikrobiom változása befolyásolja-e a betegségeket, vagy fordítva” – mondta Plassmann.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
Felhasznált irodalom: Intestinal Flora Could Affect Decision-Making (Medscape)