A Kawasaki-kór

A betegség a koszorúerek szűkületét okozhatja, mely szívinfarktushoz vezet. A kórt először Tomisaku Kawasaki gyermekgyógyász írta le. Az esetek 80 százaléka 5 éves kor alatt fordul elő és 10 éves kor felett a betegség megjelenése nagyon ritka.

A tudomány még nem ismeri a betegséget kiváltó okot, de valamilyen fertőző ágens, valószínűleg vírus szerepét feltételezik. Tény, hogy az előfordulási gyakorisága Japánban növekszik.

A Kawasaki-szindróma tünetei

5 napig vagy tovább fennálló láz, ez a klasszikus tünet, emellett előfordul:

• kötőhártya kivörösödése mindkét oldalon, de gennyes váladékozás nélkül,
• az ajak, a nyelv vörös (epernyelvnek is hívják), az ajkak gyakran berepedezettek és véreznek,
• megnagyobbodott, 1,5 cm-nél nagyobb nyaki nyirokcsomók,
• bőrkiütés,
• a kezek, lábak megduzzadhatnak, a tenyerek, talpak kivörösödésével, a második héten a bőr a körmök körül hámlani kezd.

A diagnózishoz a legalább 5 napon át tartó magas láz mellett a fenti 5 tünetből 4 tünet megléte szükséges

A klasszikus tünetek mellett egyéb komplikációk is színesíthetik a képet, például: hasmenés, az ízületek fájdalmas duzzanata, de a legrosszabb prognózist a szív- és érrendszeri szövődmények jelentik. A szív koszorúereiben gyulladás mehet végbe, mely aneurysma képződést okozhat, mely turbulenciát vált ki, mely az artéria szűkületét okozza. Kezelés hiányában a betegek egyötödében alakul ki aneurysma, kezelés mellett csak minden huszadik betegben.

A betegek többsége számára a prognózis kitűnő, mivel normális életet folytathatnak, valamint normális a fejlődés és a növekedés mértéke is. A tartós szívkoszorúér rendellenességekkel rendelkező betegek prognózisa főként a szűkületek és az elzáródás (az erek beszűkülése a vérrögök keletkezése miatt) mértékétől függ.

(WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes)