A dohányzás korai szellemi hanyatlást okozhat
2008 júniusában látott napvilágot egy nagy átfogó prospektív vizsgálat, mely a dohányzás és a szellemi teljesítőképesség hanyatlásának kapcsolatát elemzi. A felmérés szerint középkorú embereknél a dohányzás és a rosszabbodó memória között szoros összefüggés áll fenn.
A nem dohányzókat három csoportba sorolták, volt egy csoport, azokból, akik soha nem dohányoztak, a másodikba azok kerültek, akik épp a tanulmány előtt tették le a cigarettát, a harmadikba pedig azok, akik valaha dohányoztak, de már évek óta abbahagyták. A dohányosok között a napi átlag cigaretta-fogyasztás 14 szál volt.
A vizsgálatot végző orvos beszámolt arról, hogy középkorú dohányzók és nem dohányzók (akik soha nem is dohányoztak) rövid távú memóriájának vizsgálatakor, melyet szavak megjegyzésén és visszakérdezésén teszteltek, a dohányosok csoportjából 37 százalékkal többen kerültek az alacsonyan teljesítők közé, ami azt jelenti, hogy 20 szóból kevesebb, mint öt szót tudtak megjegyezni.
Az is kiderült a felmérésből, hogy a dohányzás abbahagyása után 10 év kell ahhoz, hogy a dohányzás és a memória közötti adverz [átlagtól eltérő, váratlan] hatás ne legyen észlelhető, hiszen a dohányzásról évek óta leszokott emberek tesztje nem volt rosszabb a soha nem dohányzókénál, de azoknál, akik épp abbahagyták a dohányzást még látható volt az eredmény-csökkenés.
A dohányzás azért tekinthető súlyos rizikófaktornak a szellemi képesség csökkenésében, mert mint látható, már középkorúak esetében ilyen súlyos memóriacsökkenést vált ki, pedig ebben az életkorban még nem szokott jellemző lenni ilyen mértékű szellemi hanyatlás.
Ez az összefüggés a dohányzás és a memória között azt a hipotézist támasztja alá, mely szerint a dohányzás szerepet játszik a szellemi funkciók hanyatlásának patogenezisében. Tekintettel arra, hogy a társadalmunk öregszik, a demencia rizikófaktorainak feltérképezése társadalmi és gazdasági okok miatt is fontossá válik.
A tanulmány egy neves szakmai folyóiratban, az Archives of Internal Medicine-ben jelent meg.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Csuth Ágnes, családorvos