Nem tesz jót a túlórázás a szellemi képességeinknek
megjelent:
A legfrissebb, 2009 januárjában publikált felmérések szerint azoknál a középkorúaknál, akik túlórában dolgoztak, a szellemi funkciók enyhe csökkenését tapasztalták.
A vizsgálatban több mint kétezer brit hivatalnok vett részt önkéntesen, akiket három csoportra osztottak aszerint, hogy hetente hány órát dolgoznak. Az első csoportba azok kerültek, akik több mint 55 órát dolgoztak egy héten, a másodikba azok, akik 35 és 40 óra közötti, a harmadikba azok, akik 41 és 50 óra közötti időt töltöttek munkahelyükön.
Az első csoport a megjegyző funkciót, a verbális feladatokat és a logikai feladatokat tekintve is rosszabbul teljesített. Mivel az enyhe szellemi funkciócsökkenés a demencia irányába mutat előre, fontos lenne feltérképezni a meglévő rizikófaktorokat ennek megelőzése céljából.
Az nyilvánvaló, hogy a biológiai kor és bizonyos meglévő betegségek rizikófaktorai a szellemi hanyatlásnak, de a fenti vizsgálat bebizonyította, hogy a túlórázás is ide tartozik. Ez azért fontos felismerés, mert például egy 2001-ben végzett felmérés szerint Európában körülbelül a dolgozók 12-17 százaléka túlórázik.
A túlórázás nemcsak a szellemi hanyatlás, hanem kardiovaszkuláris betegségek, depresszió, krónikus fáradtság hátterében is állhat. A vizsgálatot végző orvos szerint a szellemi funkciók romlásában a túlórázásnak rizikótényezőként körülbelül akkora a jelentősége, mint a dohányzásnak.
Így látható, hogy a túlmunkával elért eredményeknek megvan az árnyoldala is, hisz hosszú távon a már említett szövődményekkel jár. A kialakuló tünetek, kórképek nemcsak a munkavállaló életét keserítik meg, hanem hosszú távon ez a munkáltatónak is kárára van.
