Komplementer orvoslás és alternatív gyógyászat

A komplementer medicina olyan kiegészítő gyógymódokat foglal magában, amelyek a hagyományos, más néven allopátiás orvoslás eljárásai mellett alkalmazhatók a tökéletesebb gyógyulás érdekében. Hazánkban gyakran az alternatív gyógyászat kifejezést használják szinonimaként, ami nem megalapozott és könnyen tévútra viheti a komplementer medicina fogalmát.

A komplementer gyógyászatnak az a lényege, hogy a módszerei csak kiegészítését szolgálhatják a konvencionális gyógymódoknak. Az alternatív kifejezés viszont a helyettesíthetőséget, az azt kiváltó opciót rejti magában.

A komplementer medicina körébe kémiai szerek és manuális terápiákat alkalmazó módszerek tartoznak, a teljesség igénye nélkül például: ájurvédikus, kínai, más népi módszerek, gyógynövényterápia, akupunktúra, csontkovácsolás.

A világ összes modern kultúrájában tendenciaként érzékelhető a kiegészítő gyógymódok iránti érdeklődés fellendülése. Az ok a modern orvostudományba vetett hit meggyengülésében keresendő.

A diagnosztikai technikák fejlődésének következtében a ma még gyógyíthatatlan kórállapotok egyre nagyobb arányú felismerése miatt megnőtt az allopátiás terápiákra nem reagáló betegségek száma.

Komplementer medicina mint végső megoldás

A komplementer medicinához a páciensek legtöbbször mintegy utolsó mentsvárként, a modern orvostudomány eszközeinek igénybevétele után, azok hatástalanságának beigazolódását követően fordulnak. Nem ritka azonban olyan eset sem, amikor azért választják a természetes gyógymódokat, mert azokat kevésbé vélik veszélyesnek. Leggyakrabban fájdalom szindrómák, daganatos betegségek, hangulat- és alvászavarok, illetve emésztési problémák megoldásához hívják segítségül a komplementer medicina körébe sorolt lehetőségeket.

Általában a betegek a hagyományos és a komplementer medicinát együtt veszik igénybe. A jelenséget felismerve a nemzetközi egészségügyi szervezetek áttekintési és cselekvési tervek kidolgozásába kezdtek. A WHO (World Health Organisation) 2001-ben adott ki stratégiai tervet arra vonatkozóan, hogy a komplementer medicinát megvizsgálja, majd nemzetközileg szabályozza. A tervet a feladat komplexitása miatt 2010-ig meghosszabbították.

A WHO 2002-2004 illetve 2005-2007 között ajánlásokat bocsátott ki tagországai számára, melynek lényege, hogy a komplementer medicina nemzeti egészségügyi rendszerbe való beilleszthetőséget fokozni kell, amelyhez speciális útmutatások elkészítése, stratégiai kutatások elindítása szükséges; racionális, észszerű, az evidenciáknak megfelelő alkalmazás támogatandó, a komplementer medicinát érintő információk a lakosság felé továbbítandók.

Hazánkban a komplementer medicinát a 11/1997 Eü. min. rendelet és a 40/1997 Kormányrendelet szabályozza annak hangsúlyozásával, hogy a komplementer medicina a betegellátás része. Emiatt aki gyógyítóként, terapeutaként részt vesz a kiegészítő gyógyításban, az ennek megfelelően a magyar egészségügyi ellátórendszer tagja, vagyis meghatározott speciális ismeretekkel és vizsgákkal kell rendelkeznie, s jogai és kötelezettségei megegyeznek az egészségügyi dolgozókéival.

Masszázsterápia középfokon

A Magyar Tudományos Akadémia 1998-ban és 2002-ben gyógyhatásúnak és tudományosan megalapozottnak minősítette a hagyományos kínai orvoslást, a neurálterápiát, a manuális medicinát, amelyeket kizárólag orvosok alkalmazhatnak.

Engedélyezte, de nem kellően megalapozottnak tekintette az ájurvédát, a tibeti medicinát, a homeopátiát, a böjtkúrákat, a biofizikai orvoslást. Ugyanakkor tudománytalannak minősítette a komplementer medicina körébe tartozó műszeres diagnosztikai eljárásokat.

Középfokú egészségügyi végzettséghez kötött az alábbi területek alkalmazása: akupresszúra, detoxikáló akupunktúra szenvedélybetegségben érintettek számára, reflexológia, kineziológia, komplementer fizioterápia, komplementer mozgásterápia, komplementer masszázsterápia, fitoterápia, szemtréning.

A komplementer medicinával foglalkozó orvosi vagy egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkezőknek is érvényes licensz vizsgával és ÁNTSZ-engedéllyel kell rendelkezniük.

Veszélyes lehet a visszaélés

S bár sok esetben jó hatásúak a fenti terápiák, mivel a lakosság tájékozottsága e témakörben igen felületes, a komplementer medicinával kapcsolatos visszaélések veszélyeket rejtenek magukban. Először is, számos hamis készítmény van a piacon, ami nem kellőképpen bevizsgált. Másodszor egyre-másra olyan hangzatos nevű terápiák bukkannak fel, amelyek hatástalanok vagy akár károsak is lehetnek.

A nyugati típusú orvoslásban megrendült bizalom és a gyógyulásba vetett hit ugyanakkor könnyen csapdába sodorhatja a reményét vesztett beteget. A hatóságok célja ennek megfelelően az, hogy a csalókat és a nem megfelelő készítményeket felderítse, majd kiiktassa a rendszerből a lakosság folyamatos tájékoztatása és a vonatkozó előírások szigorítása mellett.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos