Növényvédő szerek okozta mérgezések (alkilfoszfát-mérgezés)

A permetezőszerek okozta mérgezések hazánkban az európai átlagnál sokkal gyakrabban fordulnak elő. Az egyik legveszélyesebb csoport az úgynevezett szerves foszfátvegyületek (alkilfoszfátok) csoportja (diazinon, orthene, malathion, parathion, clorpyrifos).

Az alkilfoszfátok zsírban nagyon jól oldódnak, ezért a szervezetbe több formában képesek behatolni. Túlsúlyos személyeknél a mérgezés tünetei késve alakulnak ki és elhúzódók lehetnek, mivel a méreg a relatív nagyobb mennyiségű zsírszövetben halmozódik fel s onnan csak lassan jut a szervezet többi részébe, ahol a hatást kifejti.

Mérgezés több módon kialakulhat: véletlen balesetként szájon át, vagy a bőrről, a szem kötőhártyájáról esetleg a gőz belégzése után a légutakból felszívódva. A permetezés utáni biztonsági idő be nem tartása és a mosatlan gyümölcs korai fogyasztása szintén mérgezéshez vezethet.

Az alkilfoszfát expozíció mind heveny, mind idült formában mérgező: a krónikus mérgezés gyakori, kis adagokkal történő kontaminációnak köszönhető.

Érdekes, hogy a második világháború óta a szerves foszfátok közé tartozó vegyületeket kémiai hadviselésre is használják (az 1995-ös tokiói terrortámadásban is alkilfoszfátot alkalmaztak a terroristák).

A mérgezés lényege, hogy az alkilfoszfátok gátolják a szervezetben az úgynevezett acetilkolinészteráz enzimet, amely az acetilkolin hírvivő molekula lebomlásáért felelős. Amennyiben az enzim nem képes kifejteni hatását, úgy az acetilkolin felhalmozódik a szervezet egyes részein: a központi idegrendszerben, az autonóm (vegetatív) idegrendszerben és azokon a helyeken, ahol az izomrostokkal az azokat beidegző idegvégződések találkoznak.

A mérgezés tünetei

A klinikai tünetekért az acetilkolin hatványozott hatásai felelősek. A tünetek megjelenése függ a konkrét alkilfoszfát típusától, a szervezetbe jutott mennyiségtől, illetve a mérgezés útvonalától. A legtöbb mérgezés 8 órán belül tüneteket okoz. A bőrön vagy a légutakon keresztül bejutott méreganyag akár percek alatt is masszív tüneteket válthat ki.

A központi idegrendszer károsodása az alábbi tünetekben nyilvánul meg: fejfájás, izomremegés (tremor), nyugtalanság, érzelmi labilitás, hallucinációk fellépése. A beteg kómába eshet.

A vegetatív idegrendszeri érintettségének jelei az alábbiak: pupillaszűkület, könnyezés, masszív nyálfolyás, hányinger, hányás, hasi fájdalom, hasmenés, fokozott verejtékezés, inkontinencia. A pulzus leggyakrabban csökken, ám emelkedhet is. A vérnyomás alacsony, aminek jeleit az egyéb tünetek elnyomják. A hörgők váladéktermelése fokozódik, ami nehezített légzést, szörcsölést okoz.

Az izomzatot elérő idegrostok túlzott stimulációja (amit a felhalmozódott nagy mennyiségű acetilkolin jelenléte okoz) izomgyengeséget, izomrángásokat és generalizált görcsöket okoz.

Az akut mérgezést követő 1-4. nap közt az izombénulás tünetei dominálnak: a nyak hajlító izmai, a végtagok testhez közelebb eső része a bejutott méreganyagtól függően eltérő mértékben bénulnak. A légzőizmok bénulása esetén leállhat a légzés. Amennyiben erőteljes, korai terápiára került sor ezt megelőzően, a tünetek kifejlődése elmarad.

1-3 héttel később Guillain-Barré szindrómához hasonló tünetek megjelenése várható.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit családorvos szakorvosjelölt)