Az orvos teendői a halottszemle során
megjelent:
Egy rendőrségi halottszemle során a kiérkező orvosnak - mint a szemlebizottság tagjának - mindent dokumentálni kell, amit a halotton észlel, ehhez az elhunytat általában meztelenre kell vetkőztetni, amihez a bűnügyi technikus segítséget nyújt - mondta el a Magyar Orvosi Kamara elnöke az MTI érdeklődésére szerdán.
Éger István hangsúlyozta, hogy amit a halottszemlét végző orvos feladatairól elmond, azt általánosságban ismerteti. Külön is hangsúlyozta, hogy nem szeretné, ha a szavait bárki is összefüggésbe hozná azokkal a konkrét esetekkel, amelyek a közvélemény figyelmét ráirányították ezekre a munkafázisokra.
A szemle keretében az orvos elsődleges feladata megállapítani a halál tényét, és le kell írnia, hogy milyen elváltozásokat észlelt a holttesten. Ha elsődlegesen nem természetes, netán erőszakos elhalálozásra utaló jeleket talál, mindenképpen igazságügyi boncolást kell kérnie, amelynek eredménye eltérhet a szemléző orvos elsődleges megállapításaitól - mondta Éger István.
Például egy tűzeset kapcsán halottat vizsgálni rendkívül nehéz, ha nincsenek is égési sérülések, a füsttől a bőr nagymértékben elszíneződhet - mondta a szakember.
Egy 1999-es BM-EÜM-IM együttes rendelet szerint az, hogy ki végzi a halottvizsgálatot, mindig a haláleset helyszínétől függ.
Ha otthon, járművön, közterületen történik a haláleset, akkor általában a halál helye szerint illetékes háziorvos vagy ügyeletes orvos. A halottvizsgálati bizonyítványon az orvosnak be kell jelölnie, hogy a halálok természetes folyamat eredménye-e, vagy baleset, öngyilkosság, emberölés.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, Ármós Sándor vizsgálatot rendelt el a hétfői tatárszentgyörgyi kettős emberölés helyszínén történt rendőri intézkedéssel kapcsolatban. A vizsgálat célja, hogy kiderítse, a dabasi rendőrkapitányság helyszínre kiérkező munkatársai követtek-e el bármilyen mulasztást.
A tatárszentgyörgyi eset
Hétfőn hajnalban egy apa és fia halt meg Tatárszentgyörgyön. Az első információk arról szóltak, hogy a családfő és gyermeke az otthonukban keletkezett tűz miatt, füstmérgezésben halt meg, az anya és a két másik gyerek pedig súlyos sérülést szenvedett.
Az elsődleges szakvélemények szerint is elektromos zárlat okozta a tüzet. A helyszíni szemle során ugyan találtak lőszerhüvelyeket a ház udvarán, de a rendőrség eleinte azt közölte: semmi nem bizonyítja, hogy lövések dördültek volna el.
Bár roma vezetők rendőrségi információkra alapozva arról beszéltek, hogy agyonlőtték a kisfiút és az édesapját, a rendőrség ezt órákig nem erősítette meg. Szemtanúk beszámolója szerint az épületet felgyújtották. A kisfiút és 27 éves édesapját akkor érte a halálos lövés, amikor menekültek az égő házból.
Agyvérzés vagy erőszakos halál - nem mindegy
A közelmúltban a regionális tiszti főorvos figyelmeztetésben részesített egy pécsi háziorvost, aki agyvérzést állapította meg egy meggyilkolt idős nő halálának okaként, s ezzel megnehezítette a gyilkos kézre kerítését.
Az orvost január közepén, a mentők hívták ki egy pécsi lakásban talált holttesthez. Mivel a doktor nem ismerte fel, hogy bűncselekmény történt, az elhunyt hozzátartozóinak pedig azt mondta, a nő agyvérzésben halt meg, a rendőrséget nem értesítették az esetről.
A nyomozókat másnap a Baranya Megyei Kórház patológusa hívta fel azzal, hogy a már boncasztalra került asszony feltehetőleg gyilkosság áldozata lett, ugyanis tizenöt késszúrást talált a hátán.
(MTI)
