Minden harmadik magyar beteg
megjelent:
A számtalan prevenciós program dacára továbbra is nagyon rossz a magyarok egészségi állapota. Európa legtöbb országával szemben itthon érthetetlenül sokan halnak meg olyan betegségben, amelyet immár diagnosztizálni és gyógyítani is lehetne – állapítják meg a most zárult Jedlik Ányos program kutatói.
Csaknem minden harmadik magyar beteg, de a lakosságnak csupán elenyésző része tud saját bajáról, és kevesen vannak, akik aktívan tesznek valamit egészségi állapotuk ellenőrzéséért.
Az immár három éve futó, 340 millió forintos költségvetésű Jedlik Ányos programban a népegészségügyi szempontból legjelentősebb betegségek magyarországi helyzetét és megelőzési lehetőségeit térképezték fel.
Ádány Róza, a projekt vezetője a kutatás eredményeit összegző szerdai sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a 20-69 éves magyar lakosság több mint egyharmada szenved a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere együttes zavarával jellemzett, úgynevezett metabolikus szindrómában.
Elkeserítő helyzetkép |
| Jelenleg 800 ezer rokkant nyugdíjas van Magyarországon, a lakosság is folyamatosan fogy 1981óta. Évente csaknem 30 ezren halnak meg. A nők körében a daganatos betegségek jelentik a legfőbb halálokot (40 százalék), a második leggyakoribb a szív- és érrendszeri megbetegedés. A férfiaknál fordított az arány. |
A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának professzora rámutatott: a betegek egynegyede semmilyen kezelésben nem részesül, a kezelt betegek 50 százalékánál viszont a tünet-együttes egyetlen összetevője esetében sem eredményes a kezelés.
Kevés a változtatni hajlandó beteg
A cukorbetegség alapkezelését jelentő testsúlycsökkentés gyakorlatilag szinte teljesen eredménytelen, az ismert cukorbetegek egyharmada túlsúlyos, 60 százalékuk elhízott. A betegek mindössze egynegyede esetén megfelelő a vércukor hosszú távú beállítása.
Hasznos linkek! |
Háromnegyedük esetén a vércukor tartósan magas, 40%-uké olyan mértékben, hogy az jelentősen megnöveli a súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát. Ráadásul a cukorbetegek 90 százaléka magasvérnyomás betegségben is szenved.
A felmérésből az is kiderült, hogy a szélütésen vagy szívinfarktuson átesett betegek 15 százaléka dohányzik. Jelentősek a területi egyenlőtlenségek a szívinfarktus ellátásában. Így például a szívinfarktussal kezelt betegek körében az akut katéteres koszorúér-tágításban részesülök aránya megyénként 5-45 százalék között ingadozik.
Fontos a háziorvosok szerepe
A kutatásvezető szerint bizonyítást nyert, hogy többen mennek el a szűrővizsgálatra, ha a program kommunikációjába a háziorvost is bevonják. A modellprogram eredményei alapján azon nők negyede, akik a felmérést megelőző három évben nem vettek részt méhnyakrák szűrésen, a háziorvosuk felszólítására (levél, telefon, illetve esetenként személyes megkeresés) részt vettek a szűrésen.
A felmérés tanúsága szerint a kilencvenes évek óta stagnál a lakosság rossz egészségi állapota, a legtöbb népegészségügyi mutatót illetően jócskán le vagyunk maradva a régiós országoktól. Kiderült például, hogy az európai uniós átlagnál kétszer nagyobb annak az esélye, hogy egy magyar 65 éves kor alatt daganatos megbetegedés következtében meghalljon.
Ádány Róza szerint az igazán komoly problémát az jelenti, hogy olyan betegségekbe is sokan belehalnak, amelyeket manapság – itthon is – könnyen diagnosztizálnak és gyógyítanak. Ez pedig a népegészségügyi programok kudarcát jelzi.
A projektvezető hozzátette azt is: tévedés azt hinni, hogy egy ország lakosságának az egészségi állapotát a gazdasági ereje határozza meg. Ez pont fordítva működik a gyakorlatban, hiszen a fogyatkozó népességgel, az egyre több rokkantnyugdíjassal jelentősen romlik a versenyképesség.
Az egyetlen megoldást Ádány Róza a kormányokon átívelő népegészségügyi programokban látja, és abban, hogy a kormányzat nemcsak meghirdeti a Jedlik Ányos projekthez hasonló kutatásokat, hanem meg is hallja azok üzenetét.
(WEBBeteg - Szigeti Ildikó)
