Alkotmányellenes feltüntetni a vényen a beteg nevét, lakcímét és TAJ-számát
megjelent:
Az Alkotmánybíróság (Ab) hét elején hozott határozatában megsemmisítette két egészségügyi miniszteri rendelet egy-egy, a betegek adatainak kezelését szabályozó rendelkezését 2009. december 31-i hatállyal - tájékoztatta Sereg András, a testület sajtófőnöke csütörtökön az MTI-t.
Az Alkotmánybíróság az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet egyik részéről állapította meg az alkotmányellenességet.
Ez a rendelkezés mondja ki, hogy a vényen az orvosnak fel kell tüntetnie - egyebek között - a beteg nevét, lakcímét, születési idejét és TAJ-számát, közgyógyellátásban részesülő beteg esetén a közgyógyellátási igazolvány számát.
A testület szerint ugyancsak alkotmányellenes a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló egészségügyi miniszteri rendelet egyik pontja, ezért 2009. december 31-i hatállyal azt is megsemmisítette.
| A döntés jogi háttere - jogszabályi részek az Alkotmányból |
| 8.§ (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. 59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. |
Ez a rendelkezés előírja, hogy a gyógyászati segédeszköz rendelésére szolgáló vényen fel kell tüntetni a beteg kórisméjének BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódját.
Az alkotmánybírák szerint mindkét rendelkezés formai és tartalmi szempontból is alkotmányellenes. Formai szempontból azért alkotmánysértők, mert a személyes adatok védelméhez való joggal összefüggésben sértik az alkotmány 8. szakaszának (2) bekezdését, mivel rendeleti szinten írnak elő kötelező adatkezelést.
Tartalmi szempontból pedig azért ellentétes a két szabály az alaptörvénnyel, mert a rendelkezésekben érintett adatok nem elengedhetetlenül szükségesek a kiadó személy számára - közölte Sereg András.
| A döntés jogi háttere - jogszabályi részek az Alkotmányból |
| Figyelembe kellene venni, hogy személyes adatok nélkül a patikusok nem tudnak segíteni egy gyógyszerrel kapcsolatos tévedés vagy visszaélés esetén - mondta csütörtökön a Független Hírügynökségnek a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Horváth Tamás ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes a receptekre írni a beteg nevét, lakcímét és születési idejét.Horváth Tamás példaként elmondta: volt már olyan eset, hogy hivatalosan vissza kellett vonni egy gyógyszert, és ezt csak a patikusokon keresztül lehetett megtenni, mert ők tudták visszakeresni, kinek, milyen címen adták ki a készítményt. Az is fontos, hogy egy gyógyszerész tudja, gyereknek, felnőttnek, vagy egy idősebb betegnek lesz-e a gyógyszer, hiszen a rendszerben ők az utolsó szakmai kontroll - tette hozzá. A kamara elnökének értelmezése szerint egyébként az Alkotmánybíróság döntésében arról van szó, hogy magasabb szintű jogszabályban kell rendezni ezt az ügyet, nem úgy mint most, egy miniszteri rendeletben. Tehát törvényben kell szabályozni azt, hogy a támogatott gyógyszereknél a TAJ szám és a BNO kód mellett legyen feltüntetve a beteg neve, címe és életkora is. Horváth Tamás úgy véli: azért ad év végéig, 2009. december 31-ig időt az AB határozata, hogy a döntéshozók megalkothassák ezt a törvénymódosítást. |
Az alkotmány 59. szakaszának (1) bekezdésében megfogalmazott személyes adatok védelméhez való jog tartalma az, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról.
| A döntés jogi háttere - jogszabályi részek az Alkotmányból |
|
Személyes adatot felvenni és felhasználni általában csak az érintett beleegyezésével szabad, de kivételesen törvény is elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja felhasználásának módját is.
Az Alkotmánybíróság azért december 31-i hatállyal semmisítette meg a két rendelkezést, hogy a jogalkotónak megfelelő időt biztosítson a hatályát vesztő rendelkezések alkotmányos újraszabályozására.
A határozathoz Balogh Elemér és Kovács Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek - tette hozzá Sereg András.
(MTI)
