Az ezüst felhasználásának szerepe a gyógyításban - Tények és tévhitek

Az ezüst egy nemesfém, aminek nincs ismert biológiai funkciója az emberi szervezetben, így hiányállapota sincs. Mindemellett széles körben használja a modern orvostudomány, illetve számos alternatív gyógyászati irányzat is. De hol is van az ezüst helye jelenleg a medicinában, mikor hasznos, és mikor lehet akár káros is?

Az ezüst gyógyászatának történelme

Régóta ismert az ezüst kórokozó-ellenes, fertőtlenítő, sebgyógyulást elősegítő hatása, melyet már Hippocrates is megállapított több, mint 2000 évvel ezelőtt. Az ezüstöt előszeretettel használták a történelem során külsőleg és belsőleg is fertőzések kezelésére és megelőzésére. Azt tapasztalták, hogy az ezüst edényekben tárolt élelmiszer, tej hosszabb ideig felhasználható, így tartósításra is ideális volt.

A későbbiekben, a modern medicina fejlődésével, az antibiotikumok felfedezésével és széleskörű elterjedésével az ezüst gyógyászati használata jelentősen visszaszorult.

Mire használható biztonsággal a modern medicinában az ezüst?

Az ezüst rendkívül hatékonyan használható külsőleg, helyileg (lokálisan) különböző fajtájú speciális kötszerekben, krémekben és szemcseppben Segíti a sebgyógyulást, kiterjedt antimikróbás hatással rendelkezik, így helyileg véd a fertőzésektől. Lokális alkalmazás esetén számottevő mennyiség nem szívódik fel, így szisztémás (mellék)hatásokkal nem kell számolni.

• Ezüsttel bevont kötszerek: különböző eredetű (pl. keringési elégtelenség, cukorbetegség, neuropátia) fekélyek, sipolyok, súlyos felfekvések (decubitus), traumás sebek, égés-fagyás okozta sérülések kezelésére használatosak. Kiterjedt, mélyebb, akár váladékozó sebekhez, sérülésekhez is jól használhatók.
• Ezüst tartalmú sebkezelő spray-k: kisebb vágások, felületesebb égési sérülések, horzsolások, műtét utáni sebek, illetve inkontinencia és pelenkák által okozott bőrirritációra használhatók.
• Ezüst-szulfadiazin tartalmú krémek: az ezüst-szulfadiazin gátolja a kórokozók növekedését és szaporodását, anélkül, hogy károsítaná a bőr és a bőr alatti szövetek sejtjeit. A hatóanyag az elhalt szövetekbe és váladékokba is bejut, mely különösen fontos, hiszen a szisztémásan adott antibiotikumok az elhalt szövetekbe nem jutnak be.
• Ezüst-acetát tartalmú szemcsepp (1%-os ezüst-acetát tartalmú Credé-csepp): az újszülött szemellátásakor használatos a szülőcsatornán való áthaladáskor történő esetleges szemfertőzés megelőzésére.

Bővebben Milyen kötszert helyezzünk a kisebesedett, elfertőződött bőrre?

Alternatív medicina: az ezüstkolloid készítmények veszélyei

Napjainkra rendkívüli teret hódított magának az alternatív orvoslás és a különböző „csodatévő” táplálékkiegészítők alkalmazása. Egyik ilyen – a gyártók által sokat ígérő – szer az ezüstkolloid. Az ezüstkolloid tulajdonképpen vízben oldott apró ezüstszemcsék halmaza, melyet szájon át fogyasztanak különböző mennyiségekben.

A kolloidális ezüstöt forgalmazók állítják, hogy számos betegség kezelésére jó a készítmény: hatásosabb, mint az antibiotikumok, akár 650 mikroorganizmus ellen is effektív.

Ezek szakmailag több szempontból is erősen vitatható állítások.

Az ezüst efféle mikroorganizmusokat pusztító hatása csak ’in vitro’ (azaz „kémcsövekben”, laboratóriumi körülmények között) állja meg a helyét, ’in vivo’ (élő szervezetben) nem feltétlenül valósul meg ugyanolyan módon. Ennek egyik fő oka, hogy az ezüst rosszul szívódik fel az emésztőrendszerből, így nehezen érhető el az a vérkoncentráció, mely az ígért kórokozópusztító hatást már kiválthatná – mellékhatások nélkül. Az antibiotikumokkal való összehasonlítás nem helyénvaló, félrevezető lehet: egy súlyos bakteriális fertőzésben az érintett betegnek antibiotikumra van szüksége, lehetőség szerint célzottan, rezisztenciavizsgálat alapján.

Az elérhető ezüstkolloidokat valójában úgy lehetne jellemezni, hogy kis mennyiségben történő rövidtávú fogyasztásuk nagy valószínűséggel veszélytelen, de ilyen koncentráció mellett feltehetően nem szívódik fel olyan számottevő mennyiség, ami az ígért pozitív hatásokat kifejthetné. Nagyobb mennyiség tartós fogyasztása esetén értelemszerűen több ezüst fog felszívódni, de ebben az esetben már fennállhat a toxikus hatás kialakulásának lehetősége is.

Ráadásul, az elérhető szájon át szedhető ezüstkészítményeknek a legtöbb esetben nem garantált az összetételük vagy tisztaságuk, így bizonytalan lehet a minőségük is.

Bővebben Az ezüstkolloid oldatok veszélyeire figyelmeztet az OGYÉI

Ezüstmérgezés, argíria (argyria)

Nagyobb dózisban történő tartós ezüst fogyasztás esetén akár egészségkárosító mellékhatásokkal is számolni kell. Az emberi szervezetbe beépülve ezüstmérgezést, ún. argíriát okozhat, amely a bőr, a belső szervek, a körmök, a fogíny kékes-szürkés elszíneződését jelenti. A kialakult elváltozás ugyan nem tekinthető igazán veszélyesnek, de visszafordíthatatlan, nem kezelhető kozmetikai problémát eredményez.

Az argíria leghíresebb esete Stan Jones amerikai szenátoré, aki egy házilag előállított ezüstkészítményt fogyasztott tartósan, melynek eredményeként szürkés-kék bőrrel kellett a nyilvánosság elé állnia.

Az ezüst interakcióba léphet fontos gyógyszerekkel (pl. pajzsmirigy alulműködésre szedett hormonpótló készítménnyel, antibiotikumokkal), megváltoztathatja azok felszívódását, így csökkent gyógyszerhatást eredményezhet.

Ugyan nagyon ritkán, de az ezüstmérgezés súlyosabb tüneteket is eredményezhet: különböző neurológiai tüneteket, látászavart, epilepsziás rohamot, vesekárosodást, gyomorpanaszokat, hányingert, hányást, hasmenést és bőrirritációt.

Összefoglalóan

Az ezüstnek napjainkban is megvan a maga helye és szerepe a gyógyászatban. Rendkívül hatékony külsőleg különböző kötszerek segédanyagaként és újszülötteket véd meg súlyos szemfertőzések kialakulásától, de belsőleg történő fogyasztása nem javasolt. Jelen tudásunk szerint tudományosan nem támasztható alá az ezüst szájon át történő fogyasztásának bármilyen előnyös hatása, így a modern, bizonyítékon alapuló orvoslás nem támogatja az ily módon történő felhasználását! A gyártók által említett problémákra rendszerint létezik egyéb kontrollálhatóbb, biztonságosabb és modernebb kezelési mód.

WEBBeteg.hu
Orvos szerzőnk: Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász
Források: Colloidal silver: Does it work and is it safe? (MedicalNewsToday); Colloidal silver (GradesFixer)