Egészségteszt: bukásra áll a magyar társadalom
A lakosság 55 százaléka gondolja úgy (tévesen), hogy az antibiotikum hatásos vírusos megbetegedések esetén is - derül ki a WEBBeteg.hu egészségportál kérésére készített Szinapszis Kft. legfrissebb elemzéséből.
Minden második magyar felnőtt nem tudja, mi a különbség a vírus és a baktérium között, és az optimálisnak tekinthető vérnyomás és vércukor értékeket is a lakosság alig fele ismeri. Ráadásul - dacára a felvilágosító kampányoknak - a legtöbben nincsenek tisztában az antibiotikumok hatásával és szedésének rendjével, veszélyeivel sem.
Vírus, baktérium - A lakosság fele tud csak különbséget tenni
A kutatásról |
A Szinapszis Kft. rendszeresen méri a magyar lakosság egészségtudatosságát, egészségügyi témákban való jártasságát. A kutatás során 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztek meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot. |
Tudja-e mi a különbség a vírus és a baktérium között? - erre a kérdésére mindössze a megkérdezettek fele tudott helyes választ adni.
A vírus és baktérium közötti különbség részletezésekor a leggyakoribb spontán válasz az volt, hogy a vírus fertőző, míg a baktérium nem (fontos azonban azt is megjegyezni, hogy ezt a lehetőséget, bár a legtöbben mondták, ezer emberből mindössze százan említették). Mintegy hét százalék állította, hogy a baktérium ellen van gyógymód, a vírus ellen nincs.
Míg a helyes válaszok arányát tekintve kor, nem és lakóhely szerint nem fedezhető fel szignifikáns különbség, a felsőfokú képzettséggel rendelkezők és az egészségügyi témák iránt érdeklődők tájékozottabbak az átlagnál, ők 63-65 százalékban tudtak helyesen megnevezni különbséget.
Szomorú tény, hogy spontán módon csak öt százaléknyian (!) válaszolták azt, hogy a baktérium ellen hat az antibiotikum, ellenben a vírus okozta megbetegedésekre nem hatásos szer. Sajnos úgy tűnik az antibiotikumok helyes szedéséről szóló felvilágosító kampányok nem vezettek a kívánt eredményhez.
Antibiotikumot láz és vírusfertőzés ellen? - Nagyon sok a tévhit
A tesztkérdések |
1., A szervezetünkben hasznos baktériumok is léteznek. IGAZ 2., Minden baktérium káros, betegséget okoz. HAMIS 3., Az influenzát baktérium is okozhatja. HAMIS 4., A láz ellen az antibiotikum a legbiztosabb gyógyszer. HAMIS 5., Az antibiotikumok vírusos betegségekre is hatnak. HAMIS 6., Az ajak herpeszt baktérium okozza. HAMIS |
A kutatás során hat megadott állítás közül kellett kiválasztania a megkérdezetteknek, hogy melyik az igaz és melyik a hamis.
A legtöbben - a válaszadók 94 százaléka - azt a tényt ismerték, hogy szervezetünkben léteznek hasznos baktériumok is. Hasonlóan nagy arányban helyesen tudták, hogy nem minden baktérium okoz megbetegedést.
A megkérdezetteknek 30 százaléka az influenzáról, 37 százalék pedig az ajakherpeszről állította, hogy baktérium okozza (bár itt fontos megjegyezni, hogy ehhez a kérdéshez köthető a legtöbb "nem tudja" válasz). Ezeknél a tévhiteknél is nagyobb tájékozatlanságról árulkodik az, hogy a válaszolók 24 százaléka szerint lázra az antibiotikum a legbiztosabb gyógyszer!
A legnagyobb és potenciálisan legsúlyosabb következményekkel járó tájékozatlanság az antibiotikumok hatását övezi. A válaszadók 55 százaléka (!) szerint ugyanis az antibiotikumok a vírusos megbetegedésekre is hatnak.
Még mindig kevesen vannak, akik tisztában vannak azzal, hogy nagy károkat okozhatnak az antibiotikumok "nyakra-főre" történő fogyasztásával. Az antibiotikumok fölösleges használata ugyanis egyrészt elpusztítja a szervezet számára hasznos baktériumokat, másrészt fokozza a gyógyszerrel szemben ellenálló baktériumok kialakulásának lehetőségét. A tendencia hatásaként komoly baj esetén már nem hatna a gyógyszer, ezért különösen veszélyes, ha vírusos megbetegedés esetén - orvosi kontroll nélkül - baktériumellenes szereket alkalmazunk.
Vérnyomás, vércukor, koleszterin
Normálértékek, -tartományok |
Vérnyomás: Szisztolés <120 Diasztolés <80 Vércukor: 3,5-6 mmol/l Összekoleszterinszint: 3,9 - 5,5 mmol/l Labor normálérték kalkulátor |
A megkérdezettek közül a legtöbben a vérnyomás és a vércukor értékeket ismerik helyesen. A vérnyomás egészségesnek mondható határértékével a lakosság 55 százaléka van tisztában, míg ez az arány a vércukor érték esetében mindössze 48 százalék.
A koleszterinszint határértékének ismertsége nagyon alacsony, alig több mint a lakosság ötöde tudja csupán.
Elmondható, hogy a középkorúak az átlagnál sokkal jobban ismerik a határértékeket, különösen a koleszterinszintét, hiszen 35 százalékuk adott helyes választ a kérdésre.
A képzettség növekedésével, és az egészségügyi témák iránt érdeklődők körében is nő az értékeket helyesen tudók aránya, de ennél látványosabb összefüggés, hogy a túlsúlyosak jobban ismerik a referenciatartományokat.
Az értéket ismerők arányának növekedése az elhízottak esetén sokkal látványosabb, mint az életkor emelkedése szerinti változás.
(WEBBeteg/Szinapszis)