A jobb nyelvi készség óvhat az Alzheimer-kór tüneteitől

Azok az emberek, akik fiatal felnőtt korukban fejlettebb nyelvi készséggel rendelkeznek, könnyebben tartják meg tiszta gondolkodásukat idős korukban még akkor is, ha az Alzheimer-kórra jellemző elváltozások kifejlődtek agyukban - közölték kutatók a Neurology című szakfolyóirat csütörtökön megjelent számában.

A megállapításokat 38 apáca boncolása, agyuk vizsgálata alapján tették a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatói. Juan C. Troncoso, a tanulmány egyik szerzője hozzátette, hogy a megmaradt agysejtek - vélhetően a kompenzálás miatt - extra nagy méretűek lettek a tünetmentes (aszimptomatikus) Alzheimeres nővéreknél.

A kutatók régóta tanakodnak, hogyan őrzik meg egyesek akkor is mentális képességeiket életük végéig, ha agyukban később az Alzheimer-kórra jellemző fehérje-lerakódásokat találják.

A kutatók korábbi, zömében férfiakkal készült tanulmányai is megállapították már, hogy ilyen esetekben az agy több részén nagyobbak az agysejtek, valamint nagyobb sejtszerkezetek alakulnak ki, mint a szellemileg leépült embereknél.

38 katolikus nővért vizsgáltak

E megállapítások igazolása érdekében választotta a népesség egészen más csoportját Troncoso. A 38 katolikus nővér közül halálakor tíznek volt tünetmentes Alzheimer-kórja, ötnek enyhe szellemi leépülése, tíznek Alzheimer-kórja, a többi 13 apáca pedig kontrollcsoportot alkotott, mert náluk sem szellemi leépülést, sem agyi elváltozást nem tapasztaltak.

A kutatók elolvashatták 14 nővér esszéit is, amelyeket fiatal korukban - tizenéves koruk végén, húszas éveik elején - írtak. Elemezték, hány ötlet bukkant fel a fiatal apácáknál, valamint vizsgálták a szöveg nyelvtani összetettségét is.

Mindezek alapján Troncosco és kollégái úgy vélik, az ember agyának plaszticitása, alkalmazkodási képessége nyolcvan-kilencven éves korban is megmaradhat.

Lehetségesnek tartják, hogy a neuronok mérete azért növekszik ilyenkor, hogy ellensúlyozza a képződött mérgező fehérjék által okozott kárt.

(MTI)