Hazugságvizsgálat - A poligráfot nehéz becsapni

Egyesek képesek stresszhelyzetben is rezzenéstelen arccal hazudni. Idegrendszerünket viszont már nem tudjuk ilyen könnyen manipulálni. Lássuk, mire jó a poligráf!

A poligráf egy olyan eszköz, amely számos élettani funkció változását méri, miközben az illető kérdésekre válaszol. A következőket vizsgálja: légzésszám, vérnyomás, pulzusszám, bőrellenállás (verejtékezés mértéke).

Amikor valaki valamilyen veszélyes, izgalmas, kínos, vagy éppen felzaklató helyzetbe kerül, akkor a szimpatikus idegrendszer működése túlsúlyba kerül. Ezzel együtt jár a légzés- és pulzusszám emelkedése, a vérnyomás növekedése és a tenyér verejtékezése is. A hazugság a legtöbb embernél a fent felsoroltakhoz hasonló reakciót vált ki, hiszen kínosan érezzük magunkat, mikor valótlant állítunk. Még ha az arcunkon nem is látszik a hazugság, szimpatikus idegrendszerünk árulkodik.

Nem a hazugságot vizsgálja

A poligráf tehát nem hazugságvizsgáló gép, csak azokat az élettani jelenségeket mutatja ki, amelyek általában akkor jelentkeznek, ha valaki hazudik. A vizsgálat során pulzus- és bőrellenállás-érzékelő kerül az ujjakra, légzésszám-mérő a mellkasra és vérnyomásmérő a karra. A vizsgáló különböző kérdéseket tesz fel, és mindegyik kérdésnél rögzíti az összes mérhető paramétert.

Első lépésként az alanyra illetve a körülményekre vonatkozó általános kérdéseket tesz fel, melyekre a kérdező és az alany is biztosan tudja a választ. Például, rákérdez az alany nevére, életkorára, az aznapi dátumra, stb. Ennek során rögzíteni tudja az alany alapállapotát, azaz élettani reakcióit olyan helyzetben, amikor biztosan igazat mond. Nem ad tehát téves vizsgálati eredményt az, ha az alany az egész vizsgálat során ideges vagy izgul, mivel a bevezető kérdések során ez a felfokozott idegállapot lesz rögzítve normálisként.

A második lépésben olyan kontrollkérdéseket tesz fel, melyek megválaszolása során az alanynál - akár igazat mond, akár nem – erős érzelmi változás várható. Ilyen például a "hazudott-e valaha?", illetve a "lopott-e életében valaha pénzt?". A legtöbb emberrel már előfordult, hogy hazudott, illetve elcsent - akár gyerekkorában - valamennyi pénzt, így a mért paraméterek itt várhatóan változni fognak. Ezután következnek azok a kérdések, melyek az adott ügy szempontjából lényegesek. Az alany akkor "megy át" a vizsgálaton, ha ezekre a kérdésekre adott válaszadás során kisebb mértékű a paraméterek változása, mint a kontroll kérdéseknél.

Íratlan szabályok

A vizsgált személytől a vizsgálatot megelőzően egy írásos beleegyezés szükséges, enélkül a vizsgálat nem végezhető el. A pácienst megfelelően tájékoztatni kell, többek között előre ismertetni kell a kérdéseket is, mivel vizsgálat közben már nincs lehetőség értelmezni azokat. Lényeges, hogy mindkét fél ugyanazt értse mindegyik kérdésen.

A vizsgálat helyszínén csak a szakember és a páciens lehet jelen. Magyarországon a poligráf használatának tárgyi és személyi követelményei nincsenek szabályozva. Néhány törvényrendelet tesz róla említést, főleg a vizsgálható személyre és néhány feltételre vonatkozóan. A nemzetközi gyakorlat - különös tekintettel a rendőrségi munkára - szigorúbb és konkrétabb. Általában felsőfokú végzettség és megfelelő szakmai képzettség szükséges a vizsgálat végzéséhez.

Megbízhatóságát tekintve ellentmondó eredmények állnak rendelkezésre, egyes vizsgálatok szerint érzékenysége 95 százalékos, míg más tanulmányok mindössze 61 százalékos eredményességről számolnak be. Hasonló a helyzet a műszer „átverésével” kapcsolatban is, egyesek szerint különféle trükkökkel (fájdalomimpulzus, önszuggesztió, extrém kávézás stb.) ez lehetséges, míg mások szerint nem.

Nem kötelező elfogadni

Ami viszont tény, hogy a magyar jogrend az eljáró hatóságot (rendőrség, ügyészség, bíróság) nem kötelezi a poligráfos szakértői vélemény elfogadására, annak tartalmának figyelembe vételére az eljárások során.

Sok kutató szerint a hagyományos poligráf elavult. A következő generációs hazugságvizsgálók az emberi agy szkennelésével fogják megállapítani, igazat mond-e a vizsgálati alany vagy sem, mivel a kutatók szerint úgy tűnik, hogy csak az agy bizonyos régiói játszanak szerepet a hazugságban, és ezt pedig a funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal (fMRI) észlelni lehetne. Azonban ez a kutatás még nagyon kezdeti fázisban van.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kelemen Dóra