Őssejtterápiával gyógyítanák a gerincsérülteket
megjelent:
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) engedélyt adott a Kaliforniai Egyetem Irvinben dolgozó biológiai kutatóinak és a Menlo Parkban tevékenykedő GERON cégnek, hogy egy általuk kidolgozott új vakcinával előkészítsék a gerincsérültek klinikai kísérleti gyógyítását.
A CRNOPC1 jelű szérumot embrionális őssejtekből állították elő, s eredményes kísérleteket folytattak vele patkányokon, amelyek gerincét ütéssel bénították meg.
Az emberek - és más gerincesek - esetében a gerincben húzódó idegpályák legtöbbször sérülés, ritkábban betegség következtében szakadnak meg. A következmény rendszerint a deréktól lefele kiterjedő mozgásképtelenség és bénulás, amely a pácienst örökre kerekes székbe száműzi.
Mik az őssejtek? |
| Az őssejtek olyan sejtek, melyekből – elvileg – az emberi szervezet bármely sejttípusa létrehozható. Szervezetünk sejtekből épül fel, melyek szövetekbe, majd a szövetek szervekbe rendeződnek, végül a szervek szerrendszereket alkotnak. Bővebben az őssejtekről |
A kutatók nem sokkal azután, hogy a gerincükre mért ütéssel paralizálták a patkányokat, néhányukat beoltották a CRNOPC1-el, majd reménykedve várták a hatást. A többiek nem kaptak oltást.
A kutatást vezető Hans Keirstad szerint élete egyik legmegrázóbb pillanata volt, amikor egy-két hét múlva észlelték, hogy egyes patkányok megmozdulnak. Nemsokára csaknem valamennyi beoltott patkány mozogni kezdett.
A kísérlet többszöri megismétlése után folyamodtak a FDA-hoz, hogy önként jelentkező, sérült embereken is megkezdhessék a klinikai körülmények között ellenőrzött próbákat.
Patkányok esetében sikeres volt
Egyelőre azonban csak olyanokon, akik csupán pár nappal korábban bénultak le, és nem szenvednek krónikus betegségben.
Eredményes a diabétesz kezelése őssejtekkel |
| Őssejtek transzplantációjával sikerült elérni, hogy az 1-es típusú diabéteszes pácienseknek akár négy évig nem kellett inzulint fecskendezniük maguknak - közölték amerikai kutatók. |
A bénulás oka az, hogy a gerincvelőben lévő idegsejtek nyúlványainak védőhüvelye, a mielin a sérülés során leválik, és nem védi tovább a velőben az agy és az altest között az érzeteket és parancsokat közvetítő axonokat.
A kutatók a patkányoknál sikeresnek bizonyult vakcina befecskendezésétől azt várják, hogy az embriókból nyert őssejtek a mielinhüvelyt újrafejlődésre késztetik.
Ha kifejlődnek, újra védőhüvelyt alkothatnak az idegsejtek nyúlványai körül, ezáltal helyre állhat az érzet- és parancsközvetítés az alsótest és az agy között.
Van aki szerint túl korai a kísérlet
Világszerte óriási figyelem kíséri a rövidesen sorra kerülő beavatkozásokat, amelyekhez megfelelő alkatú és sérülésű páciensek kellenek.
A Santa Monicában működő Sejttechnológiai Intézet tudományos vezetője, Robert Lanza azonban nyomatékosan mérsékletre inti az érdekelteket a Popular Science amerikai szakfolyóirat friss számában.
Igaz, hogy a patkányokon sikert hozott a módszer, de még kevés idő telt el, hogy az esetleges utóhatásokat is észlelhessék - mutatott rá, hozzátéve: a patkányok életciklusa sokkal rövidebb az emberekénél, ezért hiba lenne hasonlóan gyors eredményt várni.
Jack Kessler sejtkutató szerint távolról sem a gerincvelő a legalkalmasabb szerv az őssejtterápiák bevezetésére, amelyekkel kapcsolatban - más esetekben - például az őssejtek rákkeltő hatását észlelték.
Megengedhetetlennek tartja, hogy ennyire kezdeti stádiumban lévő kísérletekkel emberek tízezreiben hiú reményeket, a már korábban megsérültekben pedig esetleg keserű csalódást keltsenek.
(MTI)
