Az ételmérgezés megelőzésére mindig figyeljünk a hőségben

szerző: Dr. Hidvégi Edit, gasztroenterológus - Budai Allergiaközpont
frissítve:

Gyomorrontás, hasfájás, hasmenés, hányás - a gyomor- és bélrendszeri fertőzések tünetei sokszor a higiéniás szabályok betartásával megelőzhetőek lennének. Mit tegyünk, hogy a nyári melegben elkerüljük mindezt?

Többféle étel is okozhat ételmérgezést

Az ételmérgezéssel összefüggésben elsőként a tojásra, a tejtermékekre, vagy húsokra gondolunk, pedig a zöldség- vagy gyümölcsfélék is okoznak panaszokat – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az Egyesült Államokban 2011-ben lezajlott lisztériajárványt például fertőzött sárgadinnye fogyasztása idézte elő, de ismerünk olyan eseteket is, ahol fertőzött mogyoró okozott szalmonellás megbetegedéseket, egy élelmiszerbiztonsági vizsgálat pedig az áruházi zöldség- és gyümölcskínálat 39 százalékában mutatott ki széklet eredetű kórokozót.

Az élelmiszerek gyors megromlására remek példa a hűtőből kint felejtett tej, amely a harminc fok körüli hőségben akár néhány óra alatt is megsavanyodik. Vagyis a tej- és a tejtermékek nyilvánvalóan könnyen és gyorsan a fertőzések forrásaivá válnak, de ugyanilyen veszélyesek lehetnek a tojásos ételek, a halak, a húsok is.

A sokszor kórházi ellátást is igénylő, vagy akár végzetes kimenetelű esetek többsége azonban az ételek helyes tárolásával és elkészítési módjával, illetve alapos tisztítással megelőzhető. A fertőzések többsége a várandósokra, idős, legyengült immunrendszerű egyénekre és kisgyermekekre jelent nagyobb veszélyt, így esetükben mindig nagy körültekintéssel járjunk el az ételek elkészítése során.

Kórokozók és tünetek

A lisztéria baktérium magas lázat, izomfájdalmat, hányingert, hasmenést okoz (liszterózis). A gyümölcsök, zöldségek mellett kész hústermékekben, joghurtokban, lágy sajtokban is előfordulhat. A tünetek a fertőzött étel elfogyasztását követő 2 naptól kezdődően akár 2 hónappal később is megjelenhetnek.

Szalmonella fertőzést a tejtermékek mellett a nyers tojás és húsok, illetve bizonyos zöldségfélék fogyasztása okozhat. A tünetek hasonlóak, azonban a szalmonellás panaszok a fertőzést követő 12-72 órán belül jelentkeznek.

Az E. coli baktérium nevét is ismerhetjük már a hírekből, 2011-ben Németországban okozott járványt a fertőzött uborka fogyasztása. A hasi fájdalmakat, hasmenést, hányást okozó baktérium emellett darált marhahúsban, pasztőrözés nélküli gyümölcslevekben, vagy tejben is előfordulhat.

A májbetegséget okozó, fáradtsággal, lázzal, levertséggel és súlyvesztéssel járó hepatitisz A fertőzések egyértelműen a higiéniás szabályok elmulasztását jelzik. A betegség ellen létezik védőoltás is, de megelőzését az ételek készítése, elfogyasztása előtti alapos kézmosással segíthetjük.

A gyakran egyszerű gyomorhurutként kezelt, gyomorgörcsöket, heves hasmenést, hányást okozó norovírusok egy-két napig okoznak panaszokat.

A csirkehúsokban előforduló Campylobacter akár véres hasmenést is előidézhet. A felsoroltak mellett a tenger gyümölcseivel is bánjunk óvatosan, alapos átsütés nélkül a szervezetbe jutva szintén fertőzések forrásai lehetnek.

Tanácsok az ételmérgezés megelőzése érdekében

Tisztasági szabályok

  • Alapvető, de sokszor mégsem fordítunk rá kellő időt, figyelmet: mossunk kezet, mielőtt a konyhába lépünk, akár főzés, sütés, vagy étkezés céljából tesszük. Az ételmérgezést kórokozói gyakran a piszkos kéz közvetítésével jutnak az ételre.
  • A zöldségeket, gyümölcsöket felhasználás előtt alaposan mossuk és szárítsuk meg, fogyasztásig tároljuk hűtőben, elkülönítve a több élelmiszertől.
  • A spenót, saláta, káposzta és egyéb zöldségek külső leveleit távolítsuk el, a többi, felhasználásra szánt levelet külön-külön, egyesével mossuk le.
  • A tojásokat feltörés előtt mindig alaposan mossuk át.
  • A konyhapultot, vágódeszkát és az evőeszközöket (a készítés során használt késeket) mindig alaposan tisztítsuk meg, különösen nyers hús, vagy zöldségek feldolgozását követően.
  • A zöldségeket, gyümölcsöket érdemes már a hűtőbe kerülés előtt alaposan megmosni, illetve más élelmiszerektől elkülönítve tárolni.

Ételek elkészítés módja

  • A főzés és sütés segíthet a fertőzések megelőzésében, magas hőmérsékleten a legtöbb kórokozó elpusztul.
  • A nyers tojást tartalmazó ételeket kerüljük a nyári melegben, ezek szinte pillanatok alatt megromolhatnak a hűtőből kivéve. Ez okból a lágytojás fogyasztása sem javasolt, a tojást tartalmazó fogásokat süssük alaposan át.
  • Grillezés során gyakran előfordul, hogy a hús külső része megpirul, azonban a belseje még nincs kellően átsütve. Kisebb tűzön, kellő ideig grillezzük a húsféléket!
  • A mikrohullámú sütővel történő melegítés rendszerint nem pusztítja el a baktériumok, csak legalább adagonként 4-5 percnyi, legmagasabb fokozaton történő alapos átmelegítés segíthet megelőzni a szaporodásukat.

Ételek tárolása

  • Az elkészített ételt rövid időn belül tálaljuk és fogyasszuk el, a maradékot mielőbb tegyük hűtőbe.
  • Húsok készítése során soha ne tegyük a már alaposan átsütött, kész terméket a még feldolgozás előtt használt, korábban a nyers hús tárolására szolgáló edénybe.
  • A lejárt szavatosságú terméket ne fogyasszuk el, még akkor sem, ha hűtőben tároltuk.
  • Hosszabb utazásra a nyári melegben ne vigyünk magunkkal otthon elkészített szendvicset, vagy más hűtést igénylő élelmiszert.

Grillezni is csak körültekintéssel!

A fokozott óvatosság mellett sem kell persze lemondanunk a szabadban sütés, főzés öröméről, itt is csupán néhány olyan szabály van, amelyek betartásával biztonságossá tehetjük a grillezést, a bográcsozást.

  • Ha lehet, ilyen esetekben használjunk friss húsokat, ha ez nem megoldható, a fagyasztóból kivett húst ne a konyhapulton, hanem a hűtőben engedjük fel, szép lassan.
  • A pácolt húsokat csak közvetlenül a sütés előtt vegyük ki a hűtőből, ne álljanak akár órák hosszat a szabadban, a napon.
  • A félig átsült, angolos húsoknál ilyenkor biztonságosabbak a teljesen átsült szeletek, a hőkezelés baktériumölő tulajdonsága miatt.
  • Tartsuk tisztán a szabadban használt eszközöket, tehát használat után és előtt sem árt egy kis mosogatás.
  • Az elkészített és el nem fogyasztott élelmiszert se aszaljuk hosszasan a levegőn, minél hamarabb hűtsük le.

Mikor forduljunk orvoshoz ételmérgezéssel?

A gyomorfertőzések többsége magától is gyógyul pár napon-egy héten belül. Az enyhébb esetek kezelése kimerülhet a már jól ismert diétás tanácsok betartásában: az ilyenkor ajánlott étrend a pirítósra, a kétszersültre, a rizsre, a sós vízben főtt burgonyára, az almára, a banánra, és az ízesítetlen teára épül. A hányással, hasmenéssel járó állapotok kezelésénél elsődleges az elvesztett folyadék és só pótlása.

A rizikócsoportba tartozó idősek, kisgyermekek és legyengült immunrendszerű betegek esetében azonban súlyosabb panaszok is jelentkezhetnek, melyek kezelése orvosi segítséget, gyakran kórházi kezelést igényel. Forduljunk orvoshoz, ha elhúzódó, magas láz, véres hasmenés, csillapíthatatlan hányás, vagy 3 napnál tovább tartó hasmenés jelentkezik. A vizelet csökkenése, a száraz száj, zavartság a kiszáradás jelei lehetnek, gyanú esetén hívjunk orvosi segítséget.

Elsősegély ételmérgezés esetén

Hívjon mentőt (104, 112) vagy forduljon orvoshoz, ha

  • az ételmérgezés tengeri élőlény, kagyló vagy bizonytalan gomba fogyasztásából származik,
  • a tünetek 24 órán belül nem enyhülnek,
  • az emésztés nem rendeződik 3 napon túl,
  • a széklet véres vagy szurokfekete,
  • a hányás miatt nem megoldható a folyadékpótlás,
  • a kiszáradás jelei (száraz ajkak, nyelv, szájpadlás) mutatkoznak,
  • szédülés, fejfájás, láz társul a tünetekhez,
  • szapora a pulzus és/vagy a légzésszám,
  • a beteg csecsemő vagy kisgyermek.

Dr. Hidvégi Edit, gasztroenterológusBudai Allergiaközpont
Dr. Hidvégi Edit, gasztroenterológus

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Plósz János

Dr. Plósz János

Belgyógyász, gasztroenterológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tamássy Klára

Dr. Tamássy Klára

Gasztroenterológus, Belgyógyász

Budapest