Miért nélkülözhetetlen a kálium?
A kálium a makroelemek közé tartozik, vagyis olyan ásványi anyag, amelyre a szervezetnek naponta több grammos mennyiségben van szüksége. Milyen szerepe van a káliumnak szervezetünk működésében?
Az emberi szervezet átlagosan 150 g káliumot tartalmaz, a szükséges napi bevitel mennyisége 2-3 gramm.
A kálium sokrétű szerepe szervezetünkben
A kálium alapvető szerepet játszik a sejtek megfelelő működésének biztosításában. Ahhoz, hogy a sejtek funkcióikat be tudják tölteni, az őket határoló membrán két oldalán elektromos töltéskülönbség fennállása szükséges, melynek mértéke nagyrészt a káliumionok megoszlásának függvénye (a kálium a szervezetben ionos formában van jelen).
Mindezekből következik, hogy a kálium kulcsfontosságú az olyan szövetek működésében, amelyekre a gyors elektromospotenciál-változás jellemző. Ilyen például az idegszövet és az izomszövet, de minden egyéb szövet működése is a káliumionok megfelelő eloszlásához kötött.
A kálium a sejtek belsejében halmozódik fel, csupán 2%-a található meg a sejten kívüli terekben. Szintjét a szervezet összehangolt működése szabályozza, elsősorban a mellékvesekéreg hormonjai vannak rá hatással. A felesleg a szervezetből a vizelettel és a széklettel távozik.
Nagyon fontos a sejtek életjelenségeihez szükséges anyagok sejtmembránon keresztüli szállításában. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a hidrogénionok szállítása is a kálium jelenlétéhez kötött, ezért a kálium a szervezet sav-bázis háztartásának egyensúlyában is esszenciális szerepet tölt be, mivel képes a pH változásait a szervezet számára kedvező irányba befolyásolni.
A káliumra szükség van a vércukorszint szabályozásában, illetve anyagcseréje szorosan kötődik a szervezet vízforgalmának szabályozásához. Szükséges a gyomorsav termelődéséhez, és számos enzim normális működéséhez is.
A káliumszükségletről
Irányadó káliumbeviteli értékek:
Életkor, állapot | Káliumszükséglet |
0-6 hónap | 500 mg |
7-12 hónap | 500 mg |
1-3 év | 500 mg |
4-6 év | 1400 mg |
7-10 év | 1600 mg |
11-14 év | 3100 mg |
15 éves kortól | 3500 mg |
Terhesség, szoptatás időszaka | 3500 mg |
Nehéz fizikai munka | 4000 mg |
Stressz | 3750 mg |
Menopauza | 3500 mg |
Alkoholfogyasztás | 3500 mg |
Dohányzás | 3500 mg |
A legfontosabb káliumforrás-élelmiszerek
Kimagaslóan magas káliumtartalommal rendelkezik az aszalt sárgabarack, sok van belőle a búzakorbában is, de a datolya is gazdag káliumban, ez elmondható a friss paradicsomról is, de különösen a paradicsomsűrítményről. Remek káliumforrást jelentenek a hüvelyesek (pl. szójabab, fehérbab, borsó, lencse), a pisztácia, a zöld színű zöldségek, mint pl. a spenót, az avokádó, a kelbimbó, a karalábé, a mangold, a brokkoli és az uborka, a madársaláta, továbbá a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyér, a banán, a burgonya, az étcsokoládé, a gombák, a padlizsán, a sárgarépa és a paprika.
Káliumhiány
A táplálkozás során általában elegendő káliumot veszünk magunkhoz, ám számos kórállapot vezethet nagyfokú káliumvesztéshez, amelyek fennállásakor a káliumpótlásról gondoskodni kell.
Káliumhiány a mellékvesékre ható gyógyszerek vagy betegségek, illetve az emésztőrendszer csökkent felszívódást okozó kórállapotai esetén alakulhat ki. Ilyenek lehetnek: vizelethajtó gyógyszerek vagy mellékvesekéregre ható szerek alkalmazása, a mellékvesék, illetve a vesék betegségei.
A hosszabb ideig fennálló hashajtószedés, a hasmenés és a hányás is káliumvesztést eredményez, csakúgy, mint egyes felszívódási zavarok.
Kialakulhat hiányállapot éhezés vagy alkoholizmus talaján is.
Milyen jelei lehetnek, ha kevés a kálium a szervezetben?
A kálium csökkent mennyiségének általános tünetei az étvágytalanság, émelygés, hányinger.
A káliumhiány tünetei:
- izomgyengeség,
- légzési problémák
- szívritmuszavarok
Mik lehetnek a kálium túladagolásának jelei és következményei?
A káliumtúladagolás kevésbé gyakori, és leginkább szívproblémákhoz vezet, amelyekhez a mérgezés általános tünetei csatlakoznak, úgymint émelygés, hányás, hasi fájdalom, gyengeség, rossz közérzet.
Mivel táplálékaink többsége kellő mennyiségű káliumot tartalmaz, hiányállapottal egészséges körülmények között nem kell számolnunk. Az orvosi javallat nélkül végzett káliumpótlás szükségtelen, és a mérgezés lehetősége miatt veszélyes is lehet.
Ezek is érdekelhetik
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos