Nem járvány, vérmégezés! - Nagy orvosi felfedezések

Semmelweis Ignác kezdte sejteni (amit ma már senki nem vonna kétségbe), hogy egy alapos fertőtlenítős kézmosás megakadályozhatja a gyermekágyas anyák halálát. Igencsak meg kellett küzdenie igaza elismertetéséért.

Nem véletlenül forrt össze a neve az „anyák megmentője” kifejezéssel, hiszen abban az időben, amikor a szülés igencsak veszélyes vállalkozás volt, rájött, hogy a gyermekágyi lázat hogyan lehet megelőzni.

Még csak 3 év telt el orvosi diplomájának megszerzése óta, amikor 1847-ben megtette korszakalkotó felfedezését. Ezekben az években szinte rohamosan terjedt a gyermekágyi láz, így nem csoda, hogy a legnevesebb orvosok is valamiféle járványt emlegettek, és ezt nem is cáfolta senki.

Hogyan jött rá Semmelweis a gyermekágyas nők halálának okára?

Ennek ellentmondott, hogy a többi osztályon nem ütötte fel fejét a „járvány”. Semmelweis kezdte gyanítani, hogy a sok-sok halálesetet maguk az orvosok okozzák, igaz, tudtukon és szándékukon kívül, azzal, hogy boncolásról visszatérve szennyezett kézzel nyúlnak a vajúdókhoz.

Állítását egészségügyi adatok is alátámasztották: a bécsi közkórház I. osztályán, ahol (boncolást is végző) orvosok vezették le a szüléseket, sokkal magasabb volt a halálozási arány, mint a bábák által felügyelt II. osztályon, ahol a bábák halottakkal nem kerültek közvetlen kapcsolatba.

Egy rövid távolléte alatt vérmérgezésben meghalt Kolletschka professzor, aki egy boncolás közben megvágta a kezét. A boncjegyzőkönyvet tanulmányozva felfigyelt rá, hogy a gyermekágyi lázban elhaltak bonclelete megegyezik azzal, amelyet ő a vérmérgezésben elhalt Kolletschka boncjegyzőkönyvében olvasott.

Ebből született a zseniális gondolata, hogy a gyermekágyi láz a pyaemia (vérmérgezés) egyik formája, az oka pedig a „bomlott szerves anyag”, amely a szülési sérüléseken keresztül bejut a szülő nő szervezetébe.

Milyen módszert talált a megelőzésre?

E felismerés·után szinte lázas tempóval kereste a védekezés módját. Mivel a gumikesztyű még csak fél évszázad múlva lesz az orvosi felszerelés része, így más megoldást kellett találni.

Semmelweis Ignác

Azzal tisztában volt, hogy a szokványos kézmosás elégtelen a boncolás közben kezére tapadt anyagok eltávolítására. Hamarosan rájött, hogy a klórmeszes oldattal való erőteljes kézmosás körömkefével hatásos védekezést nyújthat a kóros anyag átvitele ellen.

Ezt követően 1847 májusában főnöke, Klein professzor engedélyével elrendelt az orvosoknak a várandós nők vizsgálata előtt a kötelező klórmeszes oldattal való mosakodást.

Ennek köszönhetően az osztályán a következő hónapokban a gyermekágyi lázban elhalálozott anyák számaránya 1%-ra csökkent, amely korábban a 18%-ot is elérte

Néhány hónappal később azt is megállapította, hogy a rákos széteső vagy gyulladásos szövetekben, tehát az élő szervezetben is képződik "bomlott szerves anyag", s a közvetítő nemcsak a kéz, hanem az eszközök és a fehérnemű is.

Kortársai féltékenyek voltak a magyar orvosra

Annak ellenére, hogy felfedezésének köszönhetően az osztályán a gyermekágyi láz esetei látványosan csökkentek, a többségben maradt orvosi kar nem fogadta el tanát. Semmelweis hiába mentette meg anyák százezreinek életét, kollégái szakmai féltékenységével és rosszindulatával kellett szembenéznie. 1849 tavaszán lejárt bécsi tanársegédi állását nem is hosszabbították meg.

Semmelweis 1850 októberében visszaköltözött Pestre, ahol a Rókus kórházban főorvosi, majd a Pesti Tudományegyetemen szülész-nőgyógyász professzori kinevezést kapott. Semmelweis - a támadások ellenére - saját orvosi meggyőződésének jegyében folytatta munkáját.

1865 nyarán utolérte a zsenik végzete: súlyos elmezavar jelei mutatkoztak nála.

A döblingi idegszanatóriumba beszállított Semmelweis Ignác augusztus 13-án, 47 éves korában hunyt el. A döblingi boncmester a halál okaként vérmérgezést állapított meg.

(WEBBeteg - Czibere Anikó)