H1N1 oltás: keresik a felelőst
Tovább folytatódik a „pandémia polémia”, az oltóorvosok körében egyre nagyobb a bizonytalanság amiatt, hogy mindmáig nem tudni, ki tehető felelőssé a H1N1 elleni vakcina esetleges későbbi szövődményeiért.
Miközben az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) vezetője meglepően magas érdeklődésről számolt be az újinfluenza elleni védőoltás kapcsán, a WEBBeteg által megkérdezett orvosok többsége változatlanul gyenge forgalomról beszél.
Az MSZP-s Kárpáti Zsuzsanna elmondása szerint az általa irányított intézetben nem érzékelik az ellenpropaganda hatásait, sőt, igencsak össze kell szedniük magukat, hogy eleget tudjanak tenni a mind nagyobb oltóanyag-rendeléseknek. Az elmúlt csaknem két hétben majd 200 patikába, mintegy 20 ezer adag vakcinát szállítottak.
Az Egészségügyi Minisztérium legutóbbi közlése alapján október eleje óta az ÁNTSZ több mint 1,4 millió vakcinát juttatott el a kistérségi szolgálatokhoz, az egészségügyi intézményeknek és a kritikus infrastruktúrában foglalkoztatottak számára.
Az oltóorvosok több mint 800 ezer vakcinát vettek át, így a több hete tartó oltási programnak köszönhetően mára körülbelül félmillió ember kapta meg a védőoltást.
A WEBBetegnek nyilatkozó háziorvosok vitatják a számokat. Az egyik, 1500 fős praxissal rendelkező budapesti doktor azt mondta, eddig nem érte el a százat az érdeklődők száma, jóllehet, a körzetébe jellemzően idős emberek tartoznak.
Az orvosok szerint az egyik legnagyobb gond, hogy miközben az egészségügyi kormányzat és a felügyelete alá tartozó intézmények, hatóságok gőzerővel folytatják a rábeszélő-kampányt, elfelejtették tisztázni a felelősség kérdését.
A felelős elillan, a szövődmény megmarad
Ez idáig senki nem mondta ki, nem írta le, hogy vajon kit terhel a felelősség az oltással kapcsolatos esetleges szövődményekkel összefüggésben. Komoly problémát okoz az, hogy a vakcinálás egy speciális „beavatkozás”, amelynek szövődményei, káros hatásai általában nem azonnal jelentkeznek, hanem több év, netán évtized elmúltával.
A tüdőgyulladás tünetei |
A tüdőgyulladást nem mindig könnyű idejében felismerni. Gyakran megfázásra vagy influenzára hasonlít, ami szintén levertséggel, köhögéssel és lázzal indul, ezért nem biztos, hogy felmerül Önben, hogy ezeknél súlyosabb betegsége van. A tüdőgyulladás tünetei |
Egy neve elhallgatását kérő házi gyermekorvos a WEBBeteg kérdésére rámutatott: mint a legtöbb oltóanyag, a H1N1 elleni is tartalmaz higanyt. A legnagyobb kockázatnak a gyermekek vannak kitéve, akiknél nem most, hanem 10-15 év múlva jelentkezhetnek az első, oltással összefüggésbe hozható szövődményes tünetek.
Ráadásul a hivatalos (tiszti főorvos által megfogalmazott) ajánlás szerint a H1N1 mellett a szezonális influenza elleni oltást is be kell adatni, ami – lényegében – megduplázza a vakcinák higany-tartalmával összefüggő kockázatot.
A gyártót terheli a felelősség
A felelősség kérdését Falus Ferenc röviden megválaszolta. Az országos tiszti főorvos kijelentette: az oltással kapcsolatos esetleges problémákért a gyártót terheli a felelősség.
Őszintén a H1N1 vakcináról |
Nagy a kockázata annak, ha valaki csupán az ellentmondásos sajtóhírek miatt nem oltatja be magát, holott szüksége volna a védelemre – állítja Mészner Zsófia. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója oltási tanácsadóként inkább az orvosoknak ajánlja a krónikus betegek megfontolt vakcinálását. Őszintén a H1N1 vakcináról |
Amennyiben valóban így van, akkor is aggályos, hogy vajon egy eredetileg Cipruson bejegyzett, és nem ismert tulajdonosi háttérrel rendelkező cég illetékesét például tíz év múlva miként lehet bíróság elé idézni.
Az orvosok éppen ezért joggal tartanak attól, hogy a paciensek által aláíratott, a saját felelősségre vonatkozó nyilatkozatok és a szóbeli óvatosságra intések dacára könnyen a bíróságon találják magukat, mondván, a tájékoztatási kötelezettségnek való megfelelés értelmezése igencsak szubjektív.
Az orvosok felelősségének kérdései
Nem csupán a beoltottak későbbi számonkérésétől tartanak a doktorok. A WEBBetegnek nyilatkozók szinte egybehangzóan állították: akkor is „elő vehetik őket”, ha megtagadják az oltás beadását. Ekkor ugyanis a vírusfertőzés okozta szövődményeket kérhetik számon a renitens orvosokon.
Arról egyelőre kevés szó esik, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint az orvos csak olyan készítményeket, gyógyszereket köteles alkalmazni a terápia során, amelynek minden kétséget kizáró bizonyítékokkal rendelkező hatását és mellékhatását ismeri.
A H1N1 vakcina kapcsán azonban ilyen nincs, mivel új oltóanyagról van szó, amelyet – az illetékesek bevallása szerint is – kevés alanyon és rövid ideig teszteltek. Úgy tűnik tehát, az újinfleunza kapcsán jó ideig csak a bizonytalanság lesz az egyetlen biztos dolog.
(WEBBeteg - Szigeti Ildikó)