Milliók egy hibáért? - Az orvos-perek kulisszatitkai
megjelent:
A 2009. november 5-6. között az Egészség Joga Alapítvány és a Jogorvoslap közös szervezésében Felértékelődött felelősség II. konferencia témáját az orvosi műhibaperek adták. Orvosok, ügyvédek, bírók, egészségügyi intézményvezetők vitatták meg a kártérítési perek kapcsán kialakult hazai tendenciákat.
Bár az 1997-ben életre hívott egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. törvény) a kormányt hatalmazza fel, hogy megalkossa az egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosításának részletes szabályait - ám az elmúlt 12 év alatt nem született ilyen jogszabály.
Ez a hiányosság jelentősen megnehezíti az egészségügyi szolgáltatók dolgát egy-egy kártérítési per kapcsán, sőt, gazdálkodásukra is hatással van, hiszen egy bukott per a jelen bírói gyakorlatot tekintve akár több tízmilliós kiadásként jelentkezhet egy kórház költségvetésében.
Az elmaradt szabályozás okaként, de nem mentségeként Dr. Pordán Endre az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára elsősorban a szakmai protokollok hiányát említette a debreceni Divinus hotelben megrendezett konferencián.
Álláspontja szerint elsősorban az orvos szakmának kellene egy mindenki által zsinórmértékként tekinthető részletes szakmai protokollt megalkotnia. Mint elmondta, a Minisztérium év végén tárgyalja a felelősségbiztosítás kérdését és annak megoldási modelljeit.
Az orvosi titoktartásról |
| A jelenlegi szabályozás az egészségügyi ellátásban keletkező összes adatot a beteg tulajdonának tekinti, felettük ő rendelkezik. Az intézmény, az orvos csupán adatkezelő, így a beteg kérésére saját egészségügyi adatait ki kell adni, illetve csak felhatalmazásával lehet másokkal megosztani. Az orvosi titoktartásról |
Kártérítés - Alapfogalmak és értelmezés
A kártérítési perek megértéséhez és vizsgálatához érdemes górcső alá venni a jogi értelemben vett polgárjogi kártérítési felelősség fogalmát.
"Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni." - Szól a polgári törvénykönyv 339. szakasza. A kártérítés megítélésére négy feltétel együttes fennállása esetén van lehetőség. Amennyiben bármelyik is hiányzik közülük, nem állhat fent kártérítési felelősség.
Jogellenes magatartás: Más személy alanyi jogát sérti, ami károsodásban nyilvánul meg. Minden károkozás jogellenes a polgári jogi felelősség szempontjából, amit a jogszabály kifejezetten meg nem enged.
Kár: Minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító esemény folytán személyében vagy vagyonában ér.
Ok-okozati összefüggés a kár és a magatartás között
Felróhatóság
A legnagyobb gondosság elve - Mit jelent?
A felróhatóság témakörében érdemes tisztázni az orvosok speciális helyzetét.
Míg a polgári törvénykönyv mentesülést enged a kártérítési felelősség alól, amennyiben a károkozó bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, addig az orvosok esetében a bírói gyakorlat egy szigorúbb felelősséget állapít meg.A kártérítési perekben a mentesüléshez az orvosnak azt kell bizonyítani, hogy a gondossága megfelelt a legnagyobb gondosság követelményének is.
Egyszóval, nem csak olyan gondossággal járt el, ahogy az, az adott helyzetben elvárható, hanem cselekménye megfelelt a "legnagyobb gondosság" elvének is. Ez az általános szabályoknál egy szigorúbb gondosságot vár az egészségügy gyógyító szereplőitől.
Széleskörű betegjogok kontra egészségügyi szolgáltatók
Az egészségügyi törvény széleskörűen kodifikálta a beteg jogait. Míg egyik oldalról a betegnek joga van a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra, addig az orvos oldalán mindez kötelezettségként jelentkezik.
Betegjogok |
Valójában a törvényben foglalt tájékoztatáshoz való jog olyan széles, hogy annak teljes körű érvényesülése akár több órányi beteg-orvos kommunikációt is jelenthet például egy műtéti beavatkozás előtt.
Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a tájékoztatáshoz való jogot azért is tárgyalja ilyen részletesen a törvény, hiszen a beleegyezés és az önrendelkezés joga is csak a teljes körű tájékoztatás esetén érvényesülhet.
Csak az előnyök és az esetleges kockáztok ismerete esetén tud a beteg megfelelő döntést hozni, azaz élhet az önrendelkezés és beleegyezés jogával.
Létezik jó tájékoztatás? Milyen a "jó tájékoztatás"?
A tájékoztatás jogának megsértése már akár önmagában is megalapozhat kártérítési igényt. Dr. Havasi Péter, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke elmondta a "jó tájékoztatás" esetén az orvos köteles a kezelés, vagy beavatkozás súlyos következményeiről akkor is tájékoztatni a betegét, ha ezen következmények előfordulása igen csekély gyakoriságú.
A tájékoztatáshoz való jog |
| A tájékoztatás nem egyirányú folyamat és egyszeri esemény, a betegnek ugyanis joga van ahhoz, hogy tájékoztatása során további kérdéseket tegyen fel. A tájékoztatáshoz való jog |
Mint elmondta, bár szigorúnak, szinte az objektív felelősség szabályait közelítőnek tűnik az orvosok felelőssége, mégis van lehetőség a kimentésre. Mindig az adott esetben vizsgálják a tájékoztatási jog teljesülését. Tehát valóban létezik, "jó tájékoztatás".
Fontos kiemelni, hogy egy kártérítési perben a bizonyítási teher az egészségügyi szolgáltatót terheli; a tájékoztatás tényét és tartalmát neki kell bizonyítania.
Műhibaperek - szaporodó perek, egekbe szökött kártérítési összegek
Az egészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatos perek száma az elmúlt évtizedben jelentősen megszaporodott, ezzel a tendenciával párhuzamosan a kártérítésként igényelt összegek is megemelkedtek.
Ma már nem nevezhető ritkának a több tízmilliós pertárgy érték sem. A bírói joggyakorlatban pedig egyre több az egészségügyi szolgáltatók szempontjából bukott ügy és egyre több a betegek által megnyert per.
A perek kártérítési összegeit nézve meg kell jegyezni, hogy a kontinentális jogrendszertől idegen a limitált kártérítés - hiszen az emberélet és egészség értéke pénzben nem fejezhető ki.
Létezik precedensjog az orvosi műhibaperekben?
A magyar jog elméletben nem ismeri el a precedenseket, csupán ítéletek indoklásában lehet korábbi esetekre hivatkozni. Azonban különösen az egészségügyi perekben, un. típusos ügyekben a bíróságok szívesen hivatkoznak korábban született jogerős ítéletekre.
Az egészségügyi törvény 77§(3) (Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni.) bekezdését, mintegy jogfejlesztő szerepet betöltve, az egységes bírói gyakorlat elvének betartásával töltik meg tartalommal a jogegységi határozatok és eseti döntések.
Ezért is fontos, hogy az egészségügyi szolgáltatók, illetve a szolgáltatók jogi képviselője ismerje a típus ügyekben megszületett bírói döntéseket és bírói gyakorlatot, s a tanulságokat levonva megelőzze a hasonló hibákból fakadó pereket.
Egészségügyi intézmények - hogyan kerülhetőek el a perek?
A konferencián több egészségügyi szolgáltató vezetője, jogi képviselője is beszámolt azokról a technikákról és lehetőségekről, amelyekkel igyekeznek elkerülni a gyógyítással kapcsolatosan felmerülő kártérítési pereket. Összefoglalóan elmondható, hogy a legtöbb intézmény komoly hangsúlyt fektet az orvosi dokumentáció precíz vezetésére.
A betegek tájékoztatási jogának tekintetében sok helyen igyekeznek a legtöbb beavatkozásról teljes körű, blankettákat készíteni, és így, írásban - a későbbiekben könnyen bizonyíthatóan - igazolni a megfelelő tájékoztatás megtörténtét.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökhelyettese; Dr. Holchacker Péter beszélt a Felügyelet honlapján elérhető indikátorrendszerről és az abban rejlő lehetőségekről az intézmények részére.
Előadásában utalt arra, hogy minden egészségügyi intézmény saját protokollt állíthat össze akár az indikátorrendszer segítségével, de saját intézmények "vizsgálatát" is elvégezheti a betegjogok érvényesülése, panaszok tapasztalatainak feldolgozása szempontjából. Megtudhatják, hogy az országos átlaghoz képest hol helyezkednek.
Betegjogi képviselők |
| A betegjogi képviselő a betegek - az egészségügyi törvényben meghatározott - jogainak védelmét látja el, valamint feladatuk az is, hogy segítség őket jogaik megismerésében és érvényesítésében. Betegjogi képviselők |
Per vagy egyezség?
Mind az egészségügyi szolgáltatók, mind a biztosító részéről megnyilatkozó előadók által említett közös álláspontnak tekinthető, hogy amennyiben úgy találják, a beteg által beadott kereset, vagy panasz alapján az intézmény felelőssége megalapozottnak tűnik, törekednek a peren kívüli, vagy akár perben köthető egyezségre. Hogy kinek az érdeke az egyezség?
Mind a panaszosnak, mind az intézménynek is érdeke lehet. Hiszen a panaszosnak nem kell megvárnia a peres eljárás végét, hogy a pénzéhez juthasson, míg az intézmény egy későbbi esetleges elmarasztaló ítélet esetén perköltséget és kamatokat is kénytelen lenne fizetni.
Fontos megjegyezni, hogy a biztosító ötmillió forintig fizet, s még a limitált esetekben is az egészségügyi szolgáltató önrészt visel a kártérítésként kifizetendő összegből.
Az egészségügyi szolgáltatók képviselői elmondták, hogy amennyiben közreműködő orvos cselekménye alapozza meg a kártérítési igényt, úgy igyekeznek az ebből fakadó anyagi követeléseket rá hárítani, míg egyéb esetekben saját közalkalmazottaikkal szemben, sok helyen fegyelmi eljárást kezdeményeznek, elsősorban a jövőbeni hibák elkerülése, és nagyobb "fegyelem" elérése végett.
Levonható tanulságok - vannak ilyenek?
Összegzésként megjegyzendő, hogy a kártérítésként megítélt összegeket az adott intézmény költségvetéséből fizetik ki. Minden megítélt, vagy kifizetett tétellel kevesebb jut a gyógyító tevékenységre.
Így minden hiba, vagy bukott per gyakorlatilag mínuszt jelent egy-egy intézmény életében, mondhatni, hogy az adott biztosított kárát az ország összes biztosított betege is viseli, hiszen az intézmények finanszírozását nagyobbrészt az állampolgárok által befizetett járulékok fedezik.
Talán ezért is fontos, hogy minden intézmény saját szabályrendszerrel törekedjen a megelőzésre, mindaddig, míg az egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosításának részletes szabályait és annak finanszírozási kérdéseit megnyugtatóan nem rendezi jogszabály.
(WEBBeteg - Dr. Magyar Zsuzsanna)
