Rutin vérkép - A leggyakoribb vérvizsgálati adatok értelmezése

szerző: Dr. Borsi-Lieber Katalin - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:

A szervezetünk vizsgálatának egyik módja a vérvétel, mely során számos – de nem minden – szempontból információt nyerhetünk a szervezet működéséről. Egy része a laboratóriumi vizsgálatoknak a vérkép elemzése. Jelnyelvi verzió

A vérképelemzési eredményen feltüntetett referenciaértékek több tényezőtől függnek: befolyásolja az életkor, a nem.

A vérképelemzés során a vérplazmában keringő sejtek számának, alakjának, nagyságának, típusának és egyéb jellemzőinek a meghatározása, vizsgálata történik.

A rutin vérvizsgálat során információt kaphatunk a vér alakos elemeiről (vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke), valamint a máj- és vese működéséről, vércukorszintről, vérzsírok szintjéről.

Miből áll a rutin vérkép vizsgálata?

Vörösvértest (VVT)

A vörösvértestek a vöröscsontvelőben képződő, sejtmag nélküli alkotóelemek. Feladatuk a vérben a vérgázok (oxigén, szén-dioxid) szállítása. Élettartamuk kb. 120 nap, elöregedésük után a lépben bomlanak le.

  • Normál értéke: 4.2-5.6 T/l, amely a vérben a VVT-k számát mutatja adott mennyiségű vértérfogatban.

Ha a keringő vörösvértestek száma a normál értéknél alacsonyabb, vérszegénységről beszélünk.

Sokkal ritkábban fordulnak elő olyan betegségek, amelyek a vörösvértestek felszaporodásával járnak.

Hemoglobin (Hgb)

A hemoglobin (Hgb) a vörösvértestekben lévő molekula, mely az oxigén vérben történő szállításáért felelős.

  • Normál értéke: 120-140 g/l, amely a vérben lévő hemoglobin mennyiségét tükrözi.

Szintje alacsonyabb, ha vérszegénység áll fenn.

Magasabb az értéke idült szívbetegség vagy tüdőbetegség, krónikus csontvelői betegség következtében, illetve kevés folyadékbevitel során kialakult kiszáradás miatt.

Hematokrit (Hct)

A hematokrit (Hct) százalékban fejezi ki a vörösvértestek térfogatát a teljes vérmennyiségben.

  • Normál értéke: 0.36-0.48

Az alacsony hematokritszint vérszegénységre utal.

MCV (Mean Corpuscular Volume)

Az MCV (Mean Corpuscular Volume) a vörösvértestek átlagos térfogatát mutatja.

  • Normál értéke: 80-99 FL

Emelkedett az értéke azokban a betegségekben, ahol a VVT-k száma nagyobb az átlagosnál (pl. B12- és folsavhiány, alkoholfogyasztás, mérgezés, májbetegség).

Csökkent értékkel találkozhatunk a normálnál kisebb VVT-ket eredményező betegségekben.

MCH (Mean Corpuscular Hemoglobin)

Az MCH (Mean Corpuscular Hemoglobin) egy VVT-re számított hemoglobinmennyiség.

  • Normál értéke: 27-31 pg

MCHC (Mean Corpuscular Hemoglobin Concentration)

Az MCHC (Mean Corpuscular Hemoglobin Concentration) egy VVT-re számított hemoglobinkoncentráció.

  • Normál értéke: 305-355 g/L, amely a hemoglobin koncentrációtól függ.

A Hgb, Htc, MCH, MCV és MCHC érték nem függetlenül, hanem kizárólag együtt értelmezhetőek.

Fehérvérsejt (FVS)

A fehérvérsejt (FVS) a csontvelőben képződő sejtek. Fő feladatuk a védekezés, fertőzések leküzdése. 5 fő fajtájuk van (granulociták (eozinofil, bazofil, neutrofil), illetve monociták, limfociták). Ha a szervezet bármely pontján pl. fertőzés alakul ki, számuk és arányuk rövid időre megváltozhat.

  • Normál értéke: 4.8-10.8 G/l, amely egy adott vértérfogategységre számítva adja meg a fehérvérsejtek tényleges számát.

A fehérvérsejtek 5 fajtája, más és más kórképekben mutat emelkedést. Leggyakrabban bakteriális, virális fertőzés kapcsán emelkednek, ezenkívül vérképzőszervi daganatokban is magas számmal és a normál alaktól eltérő sejtekkel találkozhatunk.

Ha a fehérvérsejtek száma csökken, a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekkel szemben. Ilyen esetben pl. a csontvelő betegségére, elégtelen működésére van gyanú.

Vérlemezke (trombocita)

A vérlemezke (trombocita) csontvelőben termelődő, a véralvadásban szerepet játszó, sejtmag nélküli elemek.

  • Normál értéke: 150-400 G/l, amely a vérlemezkék számát adja meg adott egységű vértérfogatban.

A számuk csökkenhet a csontvelő betegsége, illetve a lép megnagyobbodása következtében, ilyenkor fokozott vérzékenység alakul ki.

Számuk fokozódása esetén gondolhatunk vashiányra, vagy csontvelői eredetű kórképre.

Ezek is érdekelhetik

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg - Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Budai Endokrinközpont - Dr. Bérczy Judit és Prof. Dr. Balázs Csaba
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, Dr. Dobi Gyöngyi
WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

Segítség