A középiskolások életvezetése - Tanulmány

Szerte a világon egyre több ember küzd súlyproblémákkal. Ez a jelenség indította Bétéri Csabánét, hogy tanulmányt készítsen a Mátészalkán és környékén élő középiskolások egészségtudatosságáról. A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia akadémikusaiból álló szakmai zsűri díjazta és a Sanofi-Aventis Szakmai díját is elnyerte.

Az elhízás egyik leggyakoribb anyagcsere-rendellenesség a világon, mely súlyos népegészségügyi problémák közé tartozik. A betegség megelőzésében, nemcsak a szakemberek, de a szülők szerepe is rendkívül nagy.

Lakosságunk táplálkozási szokásaiban ismert a túlzott energia-, állatizsír- koleszterin- és só fogyasztás, ugyanakkor az elégtelen élelmi rost-, zöldség-, főzelék-, gyümölcs- és teljes kiőrlésű gabonafogyasztás, ezzel egyidejűleg sok a hozzáadott cukor.

A gyermekeknek nincsenek megfelelő ismereteik, egészséges táplálkozási elveik, ebből adódóan hiányzik az egészséges táplálkozási gyakorlatuk. Hiányzik a példamutatás. Az alább ismertetett kutatást többek között a figyelem felhívása az egészségtelen táplálkozás káros következményeire motiválta.

A tanulmány szerzője feltérképezte Mátészalka és a város környékén élő középiskolások egészségmagatartását, egészséges táplálkozási szokásait, táplálkozási ritmusát, testedzési és testmozgási tevékenységét.

Mit fogyasztanak a középiskolások?

A vizsgálatban 123 tízedik osztályos középiskolás, 56 fiú, és 67 lány vett részt. Az iskolai védőnők segítségével testmagasság, testsúly lett mérve, amiből BMI index lett számolva.

Mind a fiúk, mind a lányok esetében előfordul, hogy a BMI index kevesebb, mint 16, a fiúk esetében nagyobb arányban fordul elő a túlsúly és az elhizottak aránya. A vizsgálat során bebizonyosodott, valóban nem fogyasztanak elegendő mennyiségű nyers zöldséget, gyümölcsöt, valamint tejterméket.

A diákok közül, csak közel minden harmadik fogyaszt naponta tejet, nyers zöldséget, és gyümölcsöt, főzeléket 0.8%, halat 1,6% fogyaszt naponta, ez az arány nagyon alacsony. Ellenben a naponta édességet, csokoládét fogyasztók (39,8%) aránya magasabb a naponta tejet, zöldséget, gyümölcsöt fogyasztók arányától.

Étrendkiegészítőt 22% fogyaszt, illetve ezen belül 17,1% szed vitamin és ásványianyag készítményt, és 45,5%-a sózza utána az ételét.

A dokumentációelemzés során 23.5% esetében van regisztrálva valamilyen megbetegedés, amiről nem vagy nem akarnak tudomást venni a vizsgálatban részt vevő személyek. A dokumentum elemzés során 5,6% áll gyógykezelés alatt. A hypertoniában, és obesitásban szenvedő diákok egyike sem áll gyógykezelés alatt.

Az antropometriai vizsgálat mellett vérnyomásmérés történt. A fiatalok az iskolában szereztek tudomást magas vérnyomásukról. Kivizsgálásra lettek továbbküldve, a vizsgált magas vérnyomásos tanulók közül, egyelőre senki sem szed gyógyszert a hypertoniás megbetegedésére. Sajnos a diákok egyike sem ment el a javasolt kivizsgálásra.

Sporttevékenység összehasonlítása az országos adatokkal

A vizsgált személyek aktív sportolási tevékenysége nagyon hasonló. A rendszeres sportolás esetében a mért adatok jelentősen alul maradnak az országos adatoktól.

Az alkalmanként sportolók eredményei közel hasonlók. A soha nem sportolók aránya viszont jelentősen magasabb az országos méréshez viszonyítva. A lányok 13-szor többen soha nem sportolnak. A fiúk és lányok is lustábbak az országos átlagtól, bár a lányok kényelmesebbek.

A vizsgálat során kiderült, hogy a diákok jelentős időt töltenek fizikai inaktivitással. Fontos lenne, hogy a passzívan eltöltött idő egy részét aktív mozgással töltenék. Az aktív sporttevékenység kedvezően hat a cardiovascularis megbetegedések, az elhízás, a cukorbetegség megelőzésére. Ugyancsak kimutatott tény, hogy azok a fiatalok, akik gyermekkorukban nem sportoltak, későbbi éveikben sem folytatnak aktív sporttevékenységet.

A gyümölcs, zöldség, tejtermékek, hal, főzelék és húsfogyasztás

Vizsgálatunk eredménye jelentősen elmarad az országos felmérés összehasonlítása során kapott eredményektől. Kisgyermekkorban az édességek kerülése mellett a helyes egészségmagatartás, helyes szokások kialakítása illetve azok rögzítése a legfontosabb, amit már az óvodában el kell kezdeni. A példamutatás elengedhetetlen mind a szülők, pedagógusok, szakemberek részéről.

Az obesitas megelőzhető, azonban a megelőzés sokrétű feladatok összességéből tevődik össze. Folytatódnia kell a prevenciónak, már kisgyermekkorban is. A nyers zöldség és gyümölcsfogyasztás inspirálása nagyon fontos teendő, iskoláskorban pedig a testmozgás jelentősége, a fizikai aktivitás fokozása.

A szülők és a szakemberek felelőssége, hogy minél egészségesebb nemzedéket neveljenek az elkövetkező társadalomnak.

A felsorolt ételek fogyasztási gyakorisága - Táblázat

A tanulmány teljes szövege ITT tölthető le.

(Bétéri Csabáné)